„Heraldikai lexikon/Nap” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
 
21. sor:
A jüz er ’száz férfi’ a türkök között a legfőbb manicheista társulat neve volt. A Chuüe (Chigil) szó kínai írásjegyei tartalmazzák a „Hold(isten) lakhelye” jelentést is. [A székelyek eredete Szegedi László szerint nem az eszkilekre, hanem a csigilekre vezethető vissza] Kasgari szerint az iráni Argu manicheista vidékén a Mindenható Isten neve Baiat volt, akinek alakja megtalálható egyes belső-ázsiai török törzseknél is. A régi időkben a manicheizmus a legtöbb türk törzsnél, elsősorban a nyugati türköknél: a Türges és a Kara-Türges törzsnél el volt terjedve, amely az As és Tuhs, Chigil, Chumul, Karluk, Kimek, Baiarku, Kara-Yagma és Kara-Igil törzsekből állt. A manicheista-türges szimbólumrendszer megjelenik a kipcsak névtanban is, amelyet az orosz krónikák tartottak fenn. Ezen krónikákban található egy 1201-ből származó feljegyzés, egy Grúziából a sztyeppére visszatérő fiatal kipcsak hercegről, aki élvezettel szagolja a friss fű illatát. Zujev szerint ez is a manicheizmus különleges viszonyulását fejezheti ki a növényzethez.<ref>Ю.А. Зуев: Ранние тюрки. Oчерки истории и идеологии. Алматы, 2002. 256–261. (angolul: http://s155239215.onlinehome.us/turkic/29Huns/Zuev/ZuevEarly1En.htm)</ref> [Ez a manicheista szemlélet lehet az oka annak is, hogy a honfoglaló magyarok leletanyaga túlnyomórészt növénydíszű, állat- és emberábrázolást alig tartalmaz, Sz. L.]
 
A Napistent és a Holdistent a buddhizmus úgy asszimilálta, hogy azok a buddhista pantheon védelmezőinek a szepkörébe jutottak. Leggyakrabban egy harci szekeret hajtó Bódiszattvaként ábrázolták. A kutatók megállapítása szerint a nap és a holt tisztelete Közép-Ázsiában nagy hagyományokra tekinthet vissza. A hun uralkodók és a manicheista ujgur fejedelmek a Nap- és a Holdistenre olyanként tekintettek, mint akik tekintéllyel ruházzák fel a királyságot.<ref>Tianshu Zhu: The Sun God and the Wind Deity at Kizil. In: Matteo Compareti, Paola Raffetta és Gianroberto Scarcia szerk.: Ēran ud Anērān. Studies presented to Boris Boris Il’ič Maršak on the Occasion of His 70th Birthday. Venezia: Libreria Editrice Cafoscarina. 2006., első kiadása: Buenos Aires: Universidad del Salvador, 2003.; online: Transoxiana Journal Libre de Estudios Orientales. 2003. a 35. jegyz. előtt (http://www.transoxiana.org/Eran)</ref>
 
 
==Jegyzetek==