„Szakácskönyv/Mit-mihez/M/Mit csíráztassunk” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
6. sor:
<div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #8A8AFA; background:#E8ECEF;-moz-border-radius:15px;">
[[Kép:Séf-hvkék.png|thums|40px|right]]
Szakértők véleménye szerint a nyers csírák a termőföldeken vagy a tárolás illetve a szállítás során ''E. coli'' vagy ''Salmonella'' baktériumokkal szennyeződhetnek, amelyek fogyasztást követően hasmenést, hányást, lázat és gyomorpanaszokat okozhatnak. Szalmonellózis esetében a szennyezett csíra fogyasztását követően 12-36 órán belül, E. coli esetében 2-10 napon belül jelentkezhetnek a tünetek.
Mindemellett színesíthetik, ízben gazdagíthatják étrendünket, hozzájárulhatnak tápanyagbevitelünk kiegyensúlyozottabbá tételéhez a friss zöldségfélékben szegény időszakokban.
Nyersen történő fogyasztásuk általában nem ajánlható, egyrészt, mivel gondos kezelésük esetén is csak minimalizálni lehet a bakteriális szennyeződést, másrészt a legtöbb gabona és hüvelyes magjában, illetve csírájában megtalálható antinutritív anyagok miatt.
E problémákra a hőkezelés: forró gőzölés, forralás, főzés, hirtelen sütés kínál megoldást. A csíráztatott magvak gyorsan főnek, ám eközben elveszíthetik ásványi anyag (pl. főzővízbe oldódással) -, és hőérzékeny vitamin (B1, B6, C, folsav) tartalmuk egy részét.<ref>[https://mdosz.hu/hun/wp-content/uploads/2016/03/taplalkozasi_akademia_2013_04_csirak.pdf TÁPLÁLKOZÁSI AKADÉMIA]</ref>
</div>
[[Fájl:Adzukibab csíra.png|bélyegkép|jobbra|200px|Adzukibab csíra]]
| |||