„Kertészet/Madarak/Fakó keselyű” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
<br/>
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}}
{{latin|Gyps fulvus|-}}
{{népies|-}}
<br/>
: A fakó keselyű (Gyps fulvus) a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó, rokonai közül nevében is megmutatkozó világos tollazatával kitűnő, nagy termetű, dögevő madár.
<br/>
{{Védett-madarak| 250 000}}
: A faj kisebb kolóniákban él. Nappal aktív, ekkor keresi a levegőben körözve táplálékát. Röpte jellegzetes, szárnyverdesés nélküli keringés. Éles látásának köszönhetően nagy távolságokból képes rátalálni a táplálékául szolgáló elhullott állattetemekre, amelyeken kolóniája tagjaival és más fajokkal – így a barátkeselyűvel – is hajlandó megosztozni. Erős csőrével a legellenállóbb szöveteket is képes feltépni. A dögöknek kizárólag a csontjait képtelen elfogyasztani.
 
: Alapvetően állandó madár, bár a fiatal, ivaréretlenivar éretlen állatok telente délre húzódnak. Elsősorban sziklás hegyvidéken él, ahol a felszálló légáramlatok (termikek) kihasználásával emelkedhet fel és portyázhat. Hangadása változatos, sziszegő, nyávogó és károgó hangok egyvelege. Kiáltása messze hangzó, így egy csapat tagjai mindig értesülhetnek róla, ha táplálékforrásra talál egyik társuk.
 
: Az egész életében monogám fakókeselyű gallyakból építi fészkét egy fára vagy sziklapárkányra. Fészke körül territóriumot tart fenn, ahova a költőpáron kívül nem hatolhat be más keselyű. A költési időszak december-januárra esik, ekkor egy vagy két tojást rak. A költés 47-55 napig tart. A fészeklakó, gyámoltalan fiókák 110-130 napos folyamatos szülői táplálás után repülnek ki.
 
: A fakókeselyűt elsősorban különféle növényvédőszereknövényvédő szerek és más mérgek pusztítják, de a dögmennyiség csökkenése is szerepet játszik visszaszorulásában. Olykor – indokolatlanul – állataikat féltő földművesek irtják.
 
: Ennek ellenére világméretű léptékben meglehetősen elterjedt madárfaj, a Természetvédelmi Világszövetség ezért jó kilátásúnak minősíti. SPEC-kategóriája a III., ami azt jelenti, hogy a faj európai állománya kedvezőtlen helyzetben van, de az összpopuláció zöme nem a kontinensen él. Számos visszatelepítési és védelmi program zajlik az ökoszisztémában kiemelt fontosságú faj megmentése és elterjesztése érdekében, így Olaszországban és Ausztriában vagy Franciaországban is. Magyarországon ritka kóborló, a legközelebbi populáció a horvátországi Cres szigetén él.
{{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}}
<br/>
{{commonskat|Gyps fulvus|{{SUBPAGENAME}}}}
220 330

szerkesztés