„Kertészet/Madarak/Barátposzáta” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
4. sor:
{{Kert-főcím}}
{{Kert fejezetek}}
[[Fájl:Sylvia atricapilla male 2.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]]
 
[[Fájl:Curruca Capirotada.( Sylvia atricapilla maleheineken)(♂) 2(5215354550).jpg|bélyegképbélyeg|jobbra|200px|]]
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}}
{{latin|Sylvia atricapilla|-Motacilla Atricapilla}}
{{népies|-}}
<br/>
: A madarak osztályának verébalakúak rendjébe és az óvilági poszátafélék családjába tartozó faj.A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban, a Motacilla nembe Motacilla Atricapilla néven.
 
{{Védett-madarak|25 000}}
: Európa északi és mérsékelt övi részén fészkel, ősszel Afrikába vonul. Természetes élőhelyei a tűlevelű erdők, mérsékelt övi erdők és cserjések, szubtrópusi vagy trópusi száraz erdők, mangroveerdők, hegyi esőerdők, cserjések és szavannák, valamint ültetvények, vidéki kertek és városi régiók.
 
: Hossza 13 centiméter, szárnyának fesztávolsága 20-23 centiméter, testtömege 16-25 gramm. A hím sapkája fekete, a tojóé és a fiataloké vörösesbarna. Fészkét száraz növényi részekből, gyökerekből, szőrszálakból készíti, általában bokrokra. A fészek kialakítása olyan kezdetleges, hogy a költés után magától megsemmisül. Fészekalja négy-öt tojásból áll, melyen 11-14 napig kotlik, többnyire a tojó. Évente kétszer költ, május és június között. Rendszeres fészkelő, gyakori fajnak számít. Hosszútávú vonuló.
 
: Fészkét száraz növényi részekből, gyökerekből, szőrszálakból készíti, általában bokrokra. A fészek kialakítása olyan kezdetleges, hogy a költés után magától megsemmisül. Fészekalja három-hét tojásból áll, melyen 11-14 napig kotlik, többnyire a tojó. Évente kétszer költ, május és június között.
A madarak osztályának verébalakúak rendjébe és az óvilági poszátafélék családjába tartozó faj.
 
: Hossza 13 centiméter, szárnyának fesztávolsága 20-23 centiméter, testtömege 16-25 gramm. A hím sapkája fekete, a tojóé és a fiataloké vörösesbarna. Fészkét száraz növényi részekből, gyökerekből, szőrszálakból készíti, általában bokrokra. A fészek kialakítása olyan kezdetleges, hogy a költés után magától megsemmisül. Fészekalja négy-öt tojásból áll, melyen 11-14 napig kotlik, többnyire a tojó. Évente kétszer költ, május és június között. Rendszeres fészkelő, gyakori fajnak számít. Hosszútávú vonuló.
 
'''Élőhelye'''
: Európa északi és mérsékelt övi részén él. Ősszel Afrikába vonul. Folyóárterek erdejeinek, parkoknak és kerteknek a talaján található.
 
: Magyarországon rendszeres fészkelő, március és október között lehet észlelni, de át is telelhet.
: Rovarokat, pókokat és ászkákat gyűjtöget az ágakon és leveleken.
 
: Rovarokkal, pókokkal és csigákkal táplálkozik, de a télen gyümölcsöket, bogyókat is fogyaszt.
 
: Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig növekszik. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.
 
: '''Magyarországon védett!'''
<br/>
</div></div>
{{Védett madarak-trt}}
{{portál|Gomba||Növények||Kertészet}}
{{Madarak-trt}}
{{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet''': Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}}
{{commonskat|Sylvia atricapilla|{{SUBPAGENAME}}}}