A lap 2018. július 11., 06:29-kori változata szerkesztés KeFe (vitalap \| szerkesztései) 258 809 szerkesztés Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ Kategória:Növények {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:\|bélyeg\|jobbra\|200px\|]] {{cím2\|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin\|}} {{népie…”		A lap jelenlegi, 2022. január 16., 06:51-kori változata szerkesztés visszavonás KeFe (vitalap \| szerkesztései) 258 809 szerkesztés Nincs szerkesztési összefoglaló Címke: Egyértelműsítő hivatkozások
1. sor: __NOTOC__ [[Kategória:~~Növények~~Gyógynövények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:Urginea maritima 1.jpg\|bélyeg\|jobbra\|200px\|]] {{cím2\|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin\|Drimia maritima\|}} {{népies\|}} <br/> :A '''tengerihagyma''' a spárgavirágúak rendjébe és a spárgafélék családjába tartozó faj. Valószínűleg az Ibériai-félszigetről származik; napjainkra szerte a Mediterráneumban, azon belül a leginkább Dél-Európa és Észak-Afrika verőfényes helyein terem egészen a Közel-keletig. :Évelő, hagymás növény. A 10 cm átmérőjűre és 2 kg-osra is megnövő hagyma tojásdad vagy gömbölyded. Külső fedőlevelei vörösbarnák vagy halványzöldek. 10-20, húsos-hártyás levele közül a külsők papirosszerűek, a középsők húsosak, a belsők nyálkásak, puhák. : : :Virágja az ősszel 1 méternél is magasabbra növő kocsány végén dús, felálló fürtben, tömegesen nyílik; a zöld- vagy piroscsíkos kehely és a párta is háromosztatú. A porzós virág 2 × 3, a termő háromrekeszű. :A napos helyet és a meleget, a nyáron kiszáradó talajt kedveli. Levelei tavasszal hajtanak ki, és ekkor érik be az előző őszi termés. :Egyik hatóanyagát a növény hagymája (scillae bulbus) tartalmazza, amiből szívgyógyszert (öregedő szív aorta- elégtelenségeire és az angina pectorisra), valamint patkány- és egérmérget állítanak elő. Emellett vizelethajtó és köptető is, ezért használják a nephrititis következtében kialakuló ödéma, valamint az urémia gyógyítására is. Túladagolva mérgező lehet. :A fehér változat hatóanyaga 15 bufadienolid keveréke; mindegyik főglikozidjának (szcillarén A, glükoszcillarén A, proszcillaridin A) aglikonja a szcillarenin. :A vörös változat fő glikozidjainak (szcillirozid, glükoszcillirozid) aglikonja a szcillorizidin. :A fehér változat drogja hatékonyabb, mint a vörösé. :Középső húsos leveleit szárítva: Scilla siccata néven forgalmazzák; ennek fő hatóanyaga: szcillarén :A és B. A levelekből kipréselt nedvvel bőrbetegségeket gyógyítanak külsőleg. :A népi gyógyászatban hagyományosan használt orvosi növény. A magyar néphit szerint fogyasztásától a nagybeteg sorsa vagy jobbra, vagy halálra fordul. A néphit szerint a boszorkányok egyik füve. <br/> {{lásd\|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/A/{{SUBPAGENAME}}\|Mit-mihez]]\| \| \| }} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}\|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Gyógynövények-trt}} ~~{{Kert fejezetek}}~~ {{portál\|Gomba\|\|Növények\|\|Szakácskönyv}} {{commonskat\|Drimia maritima\|{{SUBPAGENAME}}}}

„Növények/T/Tengerihagyma” változatai közötti eltérés