„Kertészet/Rovarok/Pajzstetvek” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
12. sor:
:Általában ivarosan szaporodnak, de egyes fajoknál [[szűznemzés]] is előfordul. Párzás után a nőstények alaktalan tömeggé duzzadnak, végtagjaikat levedlik, testüket viaszburokkal veszik körül. A legtöbb pajzstetű petéket rak, de vannak elevenszülők is. Évente több nemzedékük van. Nőstényeket a háti mirigyeikből kiválasztott kemény viaszpajzs fedi. Ez alatt rakják le petéiket és ennek védelme alatt kelnek ki a lárvák. A fiatal pajzstetvek kezdetben csaknem olyanok, mintha parányi atkák volnának, s eleinte még elég mozgékonyak, lassan mászkálnak hat rövid lábacskájukkal. A hím lárvákat mindig viaszburok veszi körül, a kész hímek végül ebből vergődnek ki.
 
:A pajzstetvek szúró-szívó szájszervükkel átszúrják a szöveteket, és sejtnedvvel táplálkoznak. A zöld növényi részeken világos szívásfoltok keletkeznek. A lárvák és a kifejlett nőstények a leveleket, a szárat és a termést is megtámadhatják. Kiszívják a növény nedvét és felületét mézharmattal vonják be. A megtámadott növény gyengén fejlődik, nem nő, összeaszalódik, nem virágzik, súlyosabb esetekben el is szárad. A fertőzött részeken a pajzstetvek által kiválasztott, cukorban gazdag „mézharmat”-ra korompenész telepszik. A megtámadott növény könnyen felismerhető a fehér, gyapjas, vattacsomókhoz hasonló védő viaszburokról – amely alatt a tetvek szívogatnak – és a fekete, koromszínű rétegről.
 
'''Védekezés'''
 
'''A pajzstetvek megfékezése'''
*'''1.''' Hatásos lehet a levelek alapos ledörzsölése. Ehhez szappanos vízzel átitatott szivacsot használjunk, és minden növényi részt módszeresen tisztogassunk meg. A szivacsot folyamatosan öblítsünk ki, és szappanozzuk újra.
Ha új növényt vásárolunk, mindig alaposan vizsgáljuk meg, nem találkozunk-e hívatlan társbérlőkkel, és tegyünk meg minden óvintézkedést, mielőtt a fertőzés más növényekre is továbbterjedne.
*'''2.''' Ha nem tűnik úgy, hogy ez önmagában segítene, öntözzük be a növényeinket ''Actara 25 WG''-vel a megfelelő hígításban. A szer gazdaboltunkban kapható.
*'''3.''' A szabadban (pl. erkélyen, kertben) lepermetezheti növényeket ''Vektafid A/E aerosollal'' kezeljük.
*'''4.''' Keressünk hormonhatású rovarölő szereket, mivel ezek a vedlést gátló, illetve a fotoszintézist gátló vegyületekkel szemben a rovarok fejlődését és átalakulását szabályozó mechanizmusokba avatkoznak be, és kímélik a növényt. Magyarországon elsősorban a hidropén-, az eopfenonán- és a fenoxikarb-tartalmú készítményeket próbálták ki sikerrel, főként az erdészeti és a kertészeti kártevő lepkék (Lepidoptera) és kabócák (Cicadomorpha), levélbolha-félék (Psyllidae), pajzstetvek (Coccoidae) ellen.
 
'''Víz és szappan'''
A kemény levelű növényekről, pl. a kukoricalevélről (Aspidistra), a citrusfélékről, a csodacserjéről (Codiaeum), a dracénáról, a fikuszról, a borostyánról és az orchideákról szappanos vízbe mártott szivaccsal is eltávolíthatjuk az enyhe pajzstetűfertőzést. Ügyeljünk rá, nehogy a sok ezer tojás némelyikét a növény egészséges részére juttassuk, amikor a tetveket eltávolítjuk. A kemény levelű növényekről puha ecset és szappanos víz segítségével eltávolíthatjuk az enyhe pajzstetű-fertőzést.
 
 
'''Denaturált szesz'''
A pajzstetvek eltávolításának leghatékonyabb módszere, ha denaturált szeszbe mártott vattadarabbal letöröljük a növényt. Ilyenkor a viaszos pikkely feloldódik, és nagy valószínűséggel a peték is elpusztulnak. Ez esetben is vigyázzunk, nehogy továbbterjesszük a petéket. Erre a célra gint is használhatunk. A különálló pajzstetveket és petéiket denaturált szeszbe mártott vattadarabbal ártalmatlaníthatjuk.
 
'''Kontakt rovarölők'''
Ezek a növényvédő szerek csak akkor tudják kifejteni a hatásukat, ha a vegyi anyag közvetlenül érintkezik a pajzstetű-lárvákkal. A házban vagy üvegházban nevelt növények egész évben aktívak, így nehéz eltalálni a rovarirtás megfelelő időpontját. Kivételt talán csak a hidegházban nevelt szőlő vagy a belső udvaron nevelt dézsás növények képeznek. Az áttelelő pajzstetveket csak akkor irthatjuk ki, ha a növény teljesen nyugalmi állapotban van. A kontakt rovarölő szert permetezzük a növényre, így kiírthatjuk a lárva-állapotot elért pajzstetveket.
 
'''Kátrányolaj'''
Télen kátrányolaj segítségével irthatjuk ki a nyugalmi állapotú szőlővesszőkön élősködő áttelelő pajzstetveket.
 
'''Szisztemikus rovarírtók'''
Ezek a növényvédő szerek úgy irtják ki a pajzstetveket, hogy megmérgezik a növény nedveit, így mind a bábok, mind az őket tápláló nőstények elpusztulnak. A szabadban (pl. erkélyen, kertben) lepermetezheti növényeket ''Vektafid A/E aerosollal'' Néhány hatóanyaguk azonban mérgező bizonyos dísznövények számára is, ezért körültekintően válasszunk.
 
A páfrányok többsége rosszul tűri a növényvédő szereket. Ne használjunk dimetoátot cineriára, begónia, páfrányok és mikulásvirág védelmére.
Az élelmiszernövények, a selyemmályva a Calceolaria, a bunkóliliom, a vénusz fodorka, a vízi torma, a mikulásvirág a csucsor, a kankalin a cinerária, a díszpaprika esetében pedig kerüljük a butoxicarboxim használatát. A szisztemikus növényvédő szerek golyó alakban is kaphatóak. A földbe helyezve megmérgezik a növény nedveit.
 
*'''4.''' Keressünk hormonhatású rovarölő szereket, mivel ezek a vedlést gátló, illetve a fotoszintézist gátló vegyületekkel szemben a rovarok fejlődését és átalakulását szabályozó mechanizmusokba avatkoznak be, és kímélik a növényt. Magyarországon elsősorban a hidropén-, az eopfenonán- és a fenoxikarb-tartalmú készítményeket próbálták ki sikerrel, főként az erdészeti és a kertészeti kártevő lepkék (Lepidoptera) és kabócák (Cicadomorpha), levélbolha-félék (Psyllidae), pajzstetvek (Coccoidae) ellen.
 
Forrás: Virágvarázslat
= Pajzstetvek fajtái =
#[[Kertészet/Rovarok/Apró kaktuszpajzstetű]]