|
:Ez a csak bizonyos növényeket megtámadó kártevő a hidegházban vagy félig védetten fejlődő őszibaracknak, nektarinnak vagy szőlővesszőnek okozhat problémát. A pajzstetvek kolóniái a megszokott helyeken kívül a fás szárakon is megtalálhatóak, néha nehéz észrevenni őket.
== Bíbortetű ==
{{latin|Dactylopius coccus|Coccus cacti}}
{{népies|bíborbogár vagy pirék, Cochinelle-tetűnek is nevezik| }}
:A '''bíbortetű''', a pajzstetvek közé, a ''[[Dactylopiidae]]'' családjába tartozó rovarfaj.
'''Előfordulása'''
:Eredeti hazája Mexikó, ahol a [[fügekaktusz]]ok (Opuntia-fajok) nedvét szívja.
'''Megjelenése'''
'''Kármin'''
<div style="float:right; font-size:90%; text-align:center; margin-right:0.5em; margin-left:1.5em; margin-bottom:1em; background-color:#ffffff; border:solid 1px #000000; width: 120px">
<div style="height:120px; width:120px; background-color:#a12830; border-bottom:solid 1px #000000;"></div></div>
:[[Kármin (szín)|Kárminvörös]], [[szárny]]as [[hím]]je 1,6 mm hosszú; nősténye majdnem félgömb alakú, szárnyatlan, 2 mm hosszú. Mexikóban a [[bíbortermő kaktusz]] ''(Opuntia cochenillifera)'' [[parazita|parazitája]]. Itt, továbbá [[Közép-Amerika|Közép-]], és [[Dél-Amerika|Dél-Amerikában]], Nyugat-és Kelet-[[India|Indiában]], [[Spanyolország]]ban, [[Algéria|Algériában]], [[Jáva|Jáván]] és a [[Kanári-szigetek]]en a bíbortermő kaktuszon és más [[fügekaktusz]]fajokon ''(Opuntia sp.)'' mesterségesen tenyésztik.
:A nőstények sárga [[Petesejt|petéket]] raknak, amikből 8 nap múlva bújnak ki a [[lárva|lárvák]], hogy többszörös [[vedlés]] után 14 nap alatt fejlődjenek ki teljesen. A hím lárvák [[viaszfonal]]akból összeillesztett, hátul nyílt csőben bebábozzák magukat; a [[báb (biológia)|bábokból]] 8 nap múlva kelnek ki a szárnyas hímek; a nőstények nem bábozzák be magukat. [[Párosodás]] után a hímek elpusztulnak, a nőstények még két hétig élnek, és ez alatt lerakják petéiket. Mivel a bíbortetvek élete rövid, egy esztendőben négy-öt, olykor hat nemzedékük is kifejlődik.
'''Felhasználása'''
:A bíbortetű teste szép [[vörös]] festéket tartalmaz. A ''Dactylopius coccus Costa'' rovar nőnemű példányainak szárított testéből áll a [[kosnil]], és ebből nyerik vizes-alkoholos, vagy alkoholos extrakcióval a kármint és a kárminsavat. Engedélyezett élelmiszerfestékként használják E-120 jelöléssel.<ref>{{cite web |url=http://www.omgk.hu/Mekv/1/129436.pdf |title=Magyar Élelmiszerkönyv |accessdate=2013-06-06 |format=PDF}}</ref>
'''Tenyésztése'''
:A [[19. század]] első felében, a [[Kanári-szigetek]]en öltött óriási méreteket. A szigeteken ma mindenhol látható ''[[Opuntina gosseliana]]'' [[fügekaktusz]]fajt a tetvek táplálékául telepítették be. Miután [[1856]]-ban feltalálták a [[kátrány]]ból előállítható anilinvörös festéket, a Kanári-szigeteken a bíbortetű-tenyésztők tömegesen tönkrementek, csak a kaktuszok nyertek az ügyön. Napjainkra már csak [[Lanzarote]] szigetén tenyésztenek bíbortetűt. Amikor kiderült az anilinfestékek genetikai kockázata és mutagenicitása, ártalmatlanabb volta miatt újra divatba jött, és napjainkban tenyésztése újra felfutóban van.
[[Fájl:Wax scale.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Karmazsintetű]]
== Karmazsintetű ==
{{latin|Coccus ilicis|}}
| 