A lap 2018. december 21., 04:27-kori változata szerkesztés KeFe (vitalap \| szerkesztései) 258 477 szerkesztés Nincs szerkesztési összefoglaló ← Régebbi szerkesztés		A lap jelenlegi, 2022. február 17., 16:17-kori változata szerkesztés visszavonás KeFe (vitalap \| szerkesztései) 258 477 szerkesztés Nincs szerkesztési összefoglaló
4. sor: {{Kert-főcím}} {{Kert fejezetek}} [[Fájl:Corn Cockle, Torre churchyard - geograph.org.uk - 847783.jpg\|bélyeg\|jobbra\|200px\|]] [[Fájl:Agrostemma githago 3.jpg \|bélyegkép\|jobbra\|200px\|vetési konkoly]] {{cím2\|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin\|Agrostemma githago\| }} {{népies\|-vetési konkoly}} :A '''vetési konkoly''' a szegfűfélék családjába tartozó, 50–70 cm magas, eredetileg a Földközi-tenger nyugati vidékéről származó, de világszerte elterjedt vetési gyomnövény. Egyéves növény. A Soó Rezső és Kárpáti Zoltán által írt és 1968-ban kiadott Növényhatározó még „közönséges”-ként írta le, majd a mezőgazdaságban használt vegyszerezés hatására erősen megritkult, védetté vált. :Az utóbbi években viszont ismét szaporodik. Egykor a takarmány közé keveredett mérgező magvak veszélyt jelentettek a háziállatokra, főleg a sertésre, baromfira. A kenyérgabonával keveredve komoly veszélyforrást jelentettek, mivel a sütés-főzés során a méreganyagok nem bomlottak le – 3-5 grammnyi lisztje már nyálkahártya-irritációt, fejfájást, görcsöket, keringési zavart, súlyosabb esetben fulladásos halált okozhat. :Szára felálló. Keskeny levelei átellenesen állnak. Szára és levelei is selymesek a rásimuló szőrzettől. :Magányos virága 2–4 cm-es virágkocsányon nő. A párta 3 cm átmérőjű, öttagú, pirosas-bíboros színű. A csészelevelek hosszú, vékony, kihegyezett cimpái messze túlnyúlnak a szirmokon. Toktermésében rengeteg fekete, vese alakú mag fejlődik. Mivel a magok mérgezőek, a konkolyos lisztből sütött kenyér élvezhetetlen. :A kalászosok ismert gyomnövénye (a búzavirággal, a pipaccsal és a szarkalábbal együtt). :Május és július között virágzik. :Triterpén-szaponinokat (főleg gitagozidot), orcialanin aminosavat, agrosztin fehérjét[1] tartalmaz. :Minden része mérgező. Magjai a búzalisztbe keveredve azt élvezhetetlenné, nagyobb mennyiségben mérgezővé teszik. A mérgezés pontos mechanizmusa nem ismert. Sokáig kizárólag a konkoly triterpenoid szaponinjait („szapotoxinok”), például a gitagozidot (aglikonja a gypsogenin) tették felelőssé, amelyek kölcsönhatásba lépve a sejtmembránnal megváltoztatják annak permeabilitását.[2] Újabban az agrosztin nevű, lektin-szerű fehérjét (az egyes típusú riboszóma-inaktiváló fehérjék, azaz a RIP1-ek közé tartozik) is felelőssé teszik a mérgező hatásért, mivel ezek a vízoldékony glikoproteinek jól ismertek citotoxikus hatásukról.[3][4] :A népi gyógyászatban egykor bőrbetegségeket kezeltek, a homeopátiában gyomornyálkahártya-gyulladást kezelnek vele. : :Emellett megemlítendő, hogy a vetési konkolynak pozitív allelopatikus hatása van a búzára nézve: konkoly jelenlétében a búza 20–50%-kal is nagyobbra nő. : : {{lásd\|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/M/{{SUBPAGENAME}}\|{{SUBPAGENAME}}]]\| \| }} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}\|{{SUBPAGENAME}}]] 21 ⟶ 34 sor: {{Védett növények felhasználása}} {{portál\|Gomba\|\|Növények\|\|Szakácskönyv}} {{commonskat\|Agrostemma githago\|{{SUBPAGENAME}}}}

„Növények/K/Konkoly” változatai közötti eltérés