Wikikönyvek

„Heraldikai lexikon/Betűk” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
101 413 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
101 413 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
39. sor:
 
{| paraméterek
|[[Fájl:Aethicus Ister betűi, 1. alamon.svg|20px]] 1. '''alamou''' –'elő, túl-, nulla': osztják ''alǝ̑ŋ'' ’kezdet, vég; első’,<ref>Honti László: Chrestomathia Ostiacica. Budapest, 1984. 1984. 214.</ref> magyar ''elem'' ’elő-, túl’<ref>TESz. I. 757. (Benkő Loránd főszerk.: A magyar nyelv történeti etimológiai szótára. Budapest, I-III. 1967-1976. IV. 1984. [szómutató]) [TESz.]</ref>
|[[Fájl:Aethicus Ister betűi, 2. becach.svg|15px]] 2. '''becah''' –'egy': vogul ''εk'',<ref>Zsirai Miklós: Az obi-ugor igekötők. Értekezések a Nyelv- és Széptudományi Osztály Köréből. XXV. kötet, 3. szám. Budapest, 1933.48.</ref> mordvin ''weigke'' ’egy’ <ref>Reguly Antal hagyományai. A' Magyar Tudományos Akadémia megbízásából kiadta Hunfalvy Pál. A' vogul föld és nép. (A M. Tudom. Akad. Évkönyvei. 12.) Pest, I. 1864. 14. (alább: Hunfalvy 1864.)</ref>
|-
|[[Fájl:Aethicus Ister betűi, 3. cathẏ.svg|15px]] 3. '''cathu''' – magy. ’kettő’’kettő; második’: vog. ''kiṫ'' 'kettő'<ref>TESz. II. 476., 473.</ref>
|[[Fájl:Aethicus Ister betűi, 4. delfou.svg|20px]] 4. '''delfou''' –'három; harmadik': szelkup ''dong'' ’három’<ref>James Forsyth: A History of the Peoples of Siberia. Russia’s Noth Asian Colony 1581–1990. Cambridge, 1992. 20.</ref>, ősosztj. *''kↄlǝ̂m'' ’három’, *''kↄlǝ̂mǝ̂t'' ’harmadik’ <ref>Honti 1984. 76., 77.</ref>
|-
|[[Fájl:Aethicus Ister betűi, 5. effothu.svg|25px]] 5. '''effothu''' -'négy; negyedik': tkp. ''ek'' + ''fomethu'' ’1 mínusz 5’: osztj. *''ew'' ’nem’ + *fothu ~ *at(u) ~ *''vit(u)'' ’öt? < nem öt’ vagy *''ef'' ~ *''ek'' ’egy?’ és *''fothu'' stb. ’egy mínusz öt’ [Sz. L.]; kumik ''auff'', kaukázusi avar ''onku'' ’négy’<ref>Johann Friedrich Fritz: Neu eroͤffnetes in Hundert Sprachen bestehendes A.b.c. Buch... Lipcse, 1743. 91.</ref>
|[[Fájl:Aethicus Ister betűi, 6. fomethu.svg|15px]] 6. '''fomethu''' -'ötödik': osztj. ''wä̆tmǝt'' 'ötödik',<ref>Honti 1984. 78.</ref> vog. ''εit'',’öt’ <ref>TESz. III. 46.</ref>
|-
|[[Fájl:Aethicus Ister betűi, 7. garfou.svg|25px]] 7. '''garfou''' -'hat; hatodik': vog. ''k͕at'', ''χōt'' ’hat’ <ref>TESz. IV. 149.</ref>
|[[Fájl:Aethicus Ister betűi, 8. hetmu.svg|23px]] 8. '''hetmu''' -'hét; hetedik': vog. ''sǟt, sāD'', szanszkrit ''saptá'' ’hét’ <br>TESz. II. 101.</ref>, bolgtör. ''chit''(''i''), magy.'hét' ’hét’
|-
|[[Fájl:Aethicus Ister betűi, 9. iofithu.svg|20px]] 9. '''iofithu''' -'nyolc': vog. ''niollola'' ’nyolc’ <ref>Hunfalvy 1864. 4.</ref>
|[[Fájl:Aethicus Ister betűi, 10. kaithu.svg|20px]] 10. '''kaithu''' -'kilenc': osztj. ''killien'', 'kilenc'<ref>Hunfalvy 1864. 4.</ref> magy. ’kilenc’
|-
|[[Fájl:Aethicus Ister betűi, 11. lethfu.svg|20px]] 11. '''lethfu''' -'tíz': vog. ''лȯ̀, lȯβ'' ’tíz’, ''lᴖβǝnt'' ’számol, olvas’ <ref>TESz. IV. 164.</ref>
|[[Fájl:Aethicus Ister betűi, 12. malathi.svg|25px]] 12. '''malathi''' -’el(ül)ső, egy köteg tíz’: cseremisz ''малды'' ’elülső’, ''mal'' ’elülső, elülső rész’ <ref>Agyagási Klára: Az átadó nyelvjárások kérdése a csuvas nyelv mari eredetű jövevényszó-állományában. Nyelvtudományi Közlemények 97. 2000. 172.</ref>
|-
|[[Fájl:Aethicus Ister betűi, 13. nabaleth.svg|20px]] 13. '''nabaleth''' -’második tíz’: lapp ''nubbĕ'' ’második’, ''lo.kke'' ’tíz’,<ref>Lakó György: Chrestomathia Laopponica. Budapest, 1986. 82.</ref> tkp. ’második tíz’
|[[Fájl:Aethicus Ister betűi, 14. ozechi.svg|20px]] 14. '''ozechi''' -’a 14. ujj (a bal láb mutató ujja)’: cser. ''ońǯ́ǝ̑č́'' ’előlről’,<ref>Bereczki Gábor: Chrestomathia Ceremissima. Budapest, 1990. 112.</ref> ''onžukt-'' ’mutatni, láttatni’ < ''onž'' ’látni’; <ref>Budenz József: Cseremisz tanulmányok. Nyelvtudományi közlemények 3. 1864/3. 423. (első közlemény)</ref> Kolozsvári glosszák 1550 k.–1577: ''asag uj'' ’mutató ujj’<ref>Beke Ödön: A magyar Etymológiai Szótárhoz.; Uő.: Magyarázatok. Az ujjak nevei. Magyar Nyelvőr 62. 1933/1–2. 31-32. [helytelenül szláv jövevényszónak tartja; Sz. L.]</ref>
|-
|[[Fájl:Aethicus Ister betűi, 15. chorizech.svg|23px]] 15. '''chorizech''' -’a 15. ujj (a bal láb hüvelykujja)’: votj. ''č𝒪ľi̊, čụľe̊'', zürj. ''č̕aľ, č̕eľ'', ’kisujj’, magy. ''hüők, hüjek, hüvelyk''[ujj]<ref>Munkácsi Bernát: Kisebb közlések – Mélanges. Keleti Szemle 8. 1907. 341.</ref>; szelk. ''čonti̮'' ’valaminek a közepe; középpont’<ref>Hajdú 1989. 159.</ref>, osztj. ''χutmetat'' ’mind a három'<ref>Honti 1984. 78.</ref>
|[[Fájl:Aethicus Ister betűi, 16. phitirin.svg|20px]] 16. '''phitirin''' ’nagy (16.) ujj; a jobb láb hüvelykujja’: csuv. ''pïzị̈ḳ̣ ‹пысăк›'' ’nagy’, ''pïsị̈ḳ̣ː-ị'' ’a/egy nagy (valami)’<ref>Lars Johanson: Turkic. Cambridge: Cambridge University Press, 2021. 199., 298.</ref>;votj. ''bi̮rontem'' ’végtelen; kimeríthetetlen’;<ref>Csúcs Sándor: Chrestomathia Votiacica. Budapest, 1990. 117., 118., 134., 135., 136.</ref> török *''bī̆r'' ’egy’ > *''barmak'' ~ *''biarŋak'' ’hüvelykujj, ujj’, tatár ''birgï'' ’közel’, ótörök ''berü'' ’mögött’; török *''bė̄ɫk'', *''penku̯e, *bǟš, *bêš, *bēṣ̌, *bə̄š-'' < *''bə̄l-'', köztörök *''bēš'', csuvas ''pil(l)ěk'' ’öt’, perzsa ''panǯa'' ’öt’, urdu ''pančak'' ’ötök csoportja’<ref>Václav Blažek: Altaic Languages. History of research, survey, classification and a sketch of comparative grammar. Brno, 2019. 220–221., 223–224.</ref>
|-
|[[Fájl:Aethicus Ister betűi, 17. salathy.svg|20px]] 17. '''salathy''' -’sat + leth = a 17. ujj, a jobb láb mutatóujja’: jakut ''sätińːị ‹сэтинньи›'' ’a hetedik hónap, November’<ref>Johanson 2021. 217.</ref> votj. ''śiźimeti'' ’hetedik’<ref>Csúcs 1990. 137., 138.</ref>
|[[Fájl:Aethicus Ister betűi, 18. intalach.svg|24px]] 18. '''intalach''' -'kilenc; a 18. ujj; a jobb láb középső ujja': vog. ''ontollou'' ’kilenc’, tkp.: oldal a tízhez’,<ref>TESz. IV. 147.</ref> osztj. *''ont, ontǝ̂r'' ’valami belseje’;<ref>Honti 1984. 81.</ref> tunguzi *''ili-lan'' < *''ili-'' ’állni < '*három; *középső ujj = kiálló ujj’<ref>Blažek 2019. 249., 273–274.</ref>
|-
|[[Fájl:Aethicus Ister betűi, 19. thothimos.svg|18px]] 19. '''thothimos''' -’az votjutolsó ujj; 19. ťami̮sosujj’: ’nyolcad’jakut ''toχsuńːụ ‹тохсунньу›'' ’a kilencedik hónap, január’; csuv. ''tị̈ɣ̣ị̈r ‹тӑхӑр›'', volgai bolg. *''toχụr'' ’kilenc’, csuv. ''tị̈ɣ̣ị̈r-mịš'' ’kilencedik’, ahol ''-mịš'' empatikus (együttérző) sorszámnévképző<ref>CsúcsJohanson 19902021. 44217.; 531., 536.</ref>
|[[Fájl:Aethicus Ister betűi, 20. azathot.svg|20px]] 20. '''azathot''' - votj. ''aź'' ’első rész’,<ref>Csúcs 1990. 57., 115., 116.</ref> cser. ''užašlaš'' ’oszt, szétoszt’<ref>TESz. II. 1100.</ref>
|-
|[[Fájl:Aethicus Ister betűi, 21. irchoni.svg|30px]] 21. '''yrchoni''' ’húsz; a 20. ujj’: jakut ''syːrbæ,'' dolgán ''hyːrbæ'', tuvai ''tʃe:rbi'', kipcsak ''yegirmi'', kirgiz ''dʒɯjɯɾmɑ'', baskir ''jĕgĕrmĕ'', volgai tatár ''jeɡerme'', barabai tatár ''jigirmä'', kazah ''ʒəjəɾmɑ'', krími tatár ''jigirmi'', üzbég ''jɪgɪrmæ'', ili török ''jiɡirmi'', újujgur ''jigirmɛ'', óujgur ''yegirmī'', orhoni felirat ''jẹgirmi'', ''jigirmi/ä'', csuvas ''sʲirʲĕm, çирĕм'', óbolgár *''ǰiärim'', prototörök *''ʒ́ẹgirbi'' ’húsz’, török *''ikōn'' ’húsz (tkp. kétszer tíz)’; török *''jaŋɨř'' ’magányos, egyedüli’; török *''jǖř'' ’száz’ ?< *''jǖř-ōn'' ’a legnagyobb tizes’, mandzsu ''ǯiri, ǯirun'' ’nagyon nagy szám’<ref>Blažek 2019. 218.; 217.; 227.; 234.; 242–243.</ref>; szelk. ''jerki'' ’középső’<ref>Hajdú Péter: Chrestomathia Samoiedica. Budapest, 1989. 98.</ref>
|[[Fájl:Aethicus Ister betűi, 21. irchoni.svg|30px]] 21. '''yrchoni''' - szelk. ''jerki'' ’középső’<ref>Hajdú Péter: Chrestomathia Samoiedica. Budapest, 1989. 98.</ref>
|[[Fájl:Aethicus Ister betűi, 22. zothichin.svg|30px]] 22. '''zothichin''' ’a legnagyobb szám; az utolsó (lábujj); a jobb láb kisujja’: prototörök *''ʒ́ẹgirbi, *θiγ’irmä'' ~ ''*θäγ’irmä, *ʒ́ẹgirmi, *jiγ’irbə'',’húsz’, török *''jüz-on (=*ʒ́ǖř-ōn)'', jakut ''sǖrbə'', sór ''čegirbe'', tuvai ''čērbi'', lebedi ''jägärbä'' ’húsz’, török *''ʒ́ẹgirbi'' < mongol *''ǯiγür-(me-)'' ~ *''[φ]arba(n)'' ’dupla tíz’, török ''jigit'' ’fiatalság, fiatal ember’ < *''jig-'' ’új, friss, tkp. új = a következő tíz’, török *''jüz-on (=*ʒ́ǖř-ōn)'', altáji *''ǯ[i̯ō]ŕo'' ’*egy nagy szám, tkp. a legnagyobb szám’, mongol *''ǯirin'' ’két (nő)’, *''ǯöbe-ger'' ’egyik a kettőből’, *''ǯaγ/wun'' ’100’, koreai ''čjuŋ'' ’mind (ami szám)’<ref> Blažek 2019. 218., 219.; 227.; 229.; 236.; 237.; 240.; 248.; 256.; 258.)</ref>; zürjén ''ǯi̮n'' ’fele vminek’, ''žuge̮dni̮'' ’eltör, széttör’<ref>Rédei Károly: Chrestomathia Syrjaenica. Budapest, 1978. 130., 158.</ref>
|-
|[[Fájl:Aethicus Ister betűi, 17. rehronta.svg|30px]] 17. '''rehronta''' 'szélső?': lapp ''râw’dâ'' ’szél(e), vég(e valaminek)’, ''raggjai'' ’(egészen)-ig’, ''raggje'' ’határ’, ''riek’tâ'' ’helyesen; igazán’, ''ruok’tŏt'' ’vissza; haza’, ''ruttâ-lo.kko'' ’számadás’;<ref>Lakó 1986. 204., 205.</ref> osztj. ''rō̭γettȧ'' ’egy darabot levág’<ref>TESz. III. 426.</ref>
|[[Fájl:Aethicus Ister betűi, 20. req̀re.svg|15px]] 20. '''req̀re''' -’szélső (ötös számcsoport)’: zürj. ''re̮t́ś'' ’darab, falat’, <ref>TESz. III. 392.</ref> lapp ''râw’dâ'' ’széle, vége valaminek’ <ref>Lakó 1986. 204.</ref>
|-
|[[Fájl:Aethicus Ister betűi, 17. ātismamilk.svg|25px]] 17. '''ātismamilk''' ’szomszédos valami(lyen) (szám?)’: votj. ''arti̮ś'' ’szomszédos; melletti; mellette’, ''aǯ̍i̮n'' ’előtt; elöl’, ''-ma-'' ’-ít igeképző’ (pl. ''gord'' ’vörös’, ''gordmani̮'' ’bevörösít’), ''ma'' ’mi; ami; vajon’; ''mi̮l'' ’kívánság, kedv’, ''mi̮lki̮d'' ’hangulat; akarat, kívánság, buzgalom; kedv’;<ref>Csúcs 1990. 115., 116.; 60., 131., 133., 134., 142., 143.; 132.</ref> vog. ''āt́im'' ’nincs’, ''mil'' ’mély’ <ref>Kálmán Béla: Chrestomathia vogulica. Budapest, 1989. 99., 109.; 106., 107.</ref>, votj. ''aǯ̍i̮n'' ’előtt; elöl’, ''mi̮lki̮d'' ’hangulat; akarat’ <ref>Csúcs 1990. 115., 116.; 60., 131., 133., 134., 142., 143.; 132.</ref>
|[[Fájl:Aethicus Ister betűi, 16. Perseth.svg|20px]] 16. '''perseth''' -’hátsó vagy utolsó (szám?)’: votj. ''be̮rśǝ̄'' ’után(a), mögött(e)’, ''ber'' ’későn, kései; hátsó rész’, ''berat'' ’azután, utána, később’;<ref>Csúcs 1990. 117., 118., 31., 135.</ref> kitaj *''par'', *''para (p.ra/rao)'' ’tíz’; középmongol ''hüre'', irod. mong. ''üre'' ’mag, utód, leszármazottak’, dahúr ''hure, xur'', kitaj ''püres, (p.úr.s)'' ’leszármazók’, kitaj ''pür'' ’leszármazott, utód’ [magyar ''rügy'' Sz. L.]<ref>András Róna-Tas: Khitan Studies I. The Graphs Of The Khitan Small Script.... Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae. 69 2016/2. 129., uő. 2019. 65–67.; uő. 2019. 69.<ref>
|-
|[[Fájl:Aethicus Ister betűi, 22. dronithi.svg|28px]] 22. '''dronithi''' ’utolsó tíz?’: tunguzi *''duwē'' ’vég’, középkoreai ''tūi (tūih-)'' ’mögött, hátul; észak’, török *''düř'' ’egyenlő’, *''[d]üŋ'' ’pár’, even ''dúdgun'' ’pár, kettő’, ójapán ''towo'' ’10; *dupla (kéz)’,<ref>Blažek 2019. 216–217.; 217.; 218.; 229.; 232.; 236.; 240.; 244.; 246.; 248.; 261.</ref>, kitaj *''tuʼur-, (tu.úr)'' ’elmúlni, meghal’, irod. mong. ''dügür-'' ’eltűnni, befejez, végʼ, dahúr ''duure-, du:r-'' ’tele lenniʼ, <ref>Róna-Tas 2020. 74.; 80–81.</ref>; votj. ''daurti̮ni̮'' ’megkísérel (valamit), igyekszik, törekszik’; ''dor'' ’mellék, környék, oldal, vidék’<ref>Csúcs 1990. 120.; 121.</ref>
|[[Fájl:Aethicus Ister betűi, 17. Aronithi.svg|20px]] 17. '''aronithi''' ’hatvanadik?’: jakut ''alta'', tofalari ''altï'', kirgiz ''ɑltɯ'', baskir ''ɑltɯ̆'', csagatáj ''altï'', csuvas ''uldă, улттă'', óbolgár és prototörök *''altï'' ’hat’, sari-jugur ''urtamaq'', kirgiz, kazah ''ortan'', teleut ''orton qol'' ’közpéső ujj’; török *''el(l)ig'' ’ötven; az ujj / tenyér szélessége’, *''el(ig)'' ’kéz’, urjancsi ''äldik'' ’kesztyű’, ahol török *''-lig'', finnugor *''luki'' ’tíz’, török *''el és *''elig'' ’kéz’, tunguzi *''ŋāla'' ’kéz’, török ''ittik'', dunai óbolgár ''exтeмъ'' ’ötödik’, *''etə'', koguryŏ *''utu'', protojapán *''itu-'' ’öt’; török *''alt-bïɫ-ōn'' ’(első + öt) × 10 avagy az első (tizes) 50 után’ > *''alt-bïɫ'' ’hatvan’;<ref>Blažek 2019. 217.; 218.; 219.; 227.; 228–229.; 229.; 232.</ref> lapp ''ærranit'' ’letér, elválik (valamitől)’,<ref>Lakó 1986. 84.</ref> vog. ''o̰r'' ’oldal, tájék, irány, ok; mód’, ''ur'' ’valaminek a széle, szegélye, oldala; mód’<ref>TESz. II. 230.</ref>
|-
|[[Fájl:Aethicus Ister betűi, 7. throdn.svg|12px]] 7. '''throdn''' ’ötven?’: protomongol *''taw-ïn'', kalmük ''täw/n'' ’ötven’; török *''dɨr-ŋa-'' ’megkarcolni’;<ref>Blažek 2019. 219.; 233.; 240.</ref> kitaj ''dege’er, (de.ge.er)'' ’ami fölötte van, korábbi, kései’; ''tum'' ’tízezer, számtalan’, irod. mong. ''tümen'', dahúr ''tume, tum'' [magyar tömén(telen), Sz. L.], kitaj ''tumen ewur, (tum.en eu.úr)'' ’tízezer évʼ;<ref>Róna-Tas 2020. 77., 81.</ref> mordv. ''troks, turks'' ’át’,<ref>Keresztes 1990. 70., 152.</ref> votj. ''tros'' ’sok’<ref>Csúcs 1990. 141.</ref>
|[[Fájl:Aethicus Ister betűi, 25. thech.svg|20px]] 25. '''thech''' -’néhány’: osztj. ''tǫχ'' ’néhány’, <ref>Honti 1984. 235.</ref> vog. ''toχ'' ’úgy’; ''taľǝχ'' ’csúcs’; ''ti̮γ'' ’ide’,<ref>Kálmán 1989. 52.; 114.; 115.</ref> osztj. ''tǫχ'' ’néhány’,<ref>Honti 1984. 235.</ref> nyeny. ''ťaxāʔ'' ’mögé’<ref>Hajdú 1989. 56.</ref> baraba tatár ''tabac'' ’tenyér, homorú kéz’, japán ''taba'' ’maroknyi, köteg’, irodalmi mong. ''taba'' ’elégséges’, ójapán ''töwo'' ’tíz’, nivchi ''t‘o'' ’tíz’<ref>Blažek 2019. 216.; 219.; 233.; 240.</ref>
|-
|[[Fájl:Aethicus Ister betűi, 17. ronchi.svg|20px]] 17. '''ronchi''' ’hatvan?’: klasszikus japán-kínai készlet ''roku-'' ’6’ (jövevényszó), ''roku-zifu'', yuwan (Amami-szigetek) ''ɾokudʑuː'', nakijin (Okinawa) ''rokʼudʒuː'', Ikema-sziget (Okinawa) ''rokuʒuː'', Hateruma-sziget (Okimawa) ''rukuzu'' ’60’ (jövevényszvak),<ref>Blažek 2019. 270.</ref> vog. ''rōηχi'' ’kiált, üvölt’,<ref>Kálmán 1989. 112.</ref> vog. ''raη, roηχǝ'' ’kívül’<ref>TESz. III. 323.</ref>
|[[Fájl:Aethicus Ister betűi, 22. Rati.svg|25px]] 22. '''rati''' ’lenti száz?’: tunguzi *''qon-Rajcəŋ-ken'' ’9’ = ’1 lent fekszik – társult’, vö. csukcs ''qonyá-čyŋken'' ’9’; ójapán ''-pwo'' ’ezer’: ausztronéz *''Ribu, *γibu'' ’1000’: kavalai (Tajvan) ''γasibu'', ketagalai/baszáj (tajvan) ''ḷatsibu'' ’100’ < *''(t)sa-γibu'' < *''ʔətsa-Ribu'' ’1 × 100’,<ref>Blažek 2019. 258.; 278.</ref> vog. ''rāγati'' ’elesik’, ''rāγpi'' ’beszakad’, ''rāti'' ’üt, ver, dobog’,<ref>Kálmán 1989. 111.</ref> vog. ''rǝpt-'' ’kevesbedik, eltűnik, elpusztul; összetör, megsebesít’<ref>TESz. III. 384.</ref>
|-
|[[Fájl:Aethicus Ister betűi, 7. choirí.svg|25px]] 7. '''choirí''' -’középső?’: osztj. ''kȯittǝp, kǒ͖t•ǝw'' ’közepe valaminek’, ugor alapalak *''kitɜppɜ, *kütɜppɜ'' ’közép’,<ref>TESz. II. 634., IV. 154.</ref> vog. ''χōt'' ’hat’, ''χōtpa'' ’valaki’; ''χotum'' ’valahogy’, ''χuli'' ’elválik’, ''χuľi'' ’elhagy’, ''χuľi̮γli'' ’felbukkan, keletkezik’, ''χuľti, χuľtiγli'' ’marad’; ''χuri'' ’alak, forma’, ''χurip'' ’hasonló’,<ref>Kálmán 1989. 49.; 51.; 52.; 101.; 102.</ref> nyeny. ''xadŕiʔ'' ’kétségtelenül, csakugyan, bizony(osan), pesze; ámbár, mégis; mégha’,<ref>Hajdú 1989. 93.</ref> zürj. ''kai̯ni̮, kani̮s'' ’felmegy, felmászik, mászik, emelkedik’<ref>TESz. II. 16.</ref>
|[[Fájl:Aethicus Ister betűi, 15. apiz&h.svg|25px]] 15. '''apizeth''' -’elülső (szám, tíz)’: votj. ''odig'' ’egy’, ''odigeti, ni̮ri̮śeti'' ’első’,<ref>Csúcs 1990. 44.</ref> vog. ''akw-tit'' ’ugyanitt’, ''ēli-pālt'' ’elöl’; ''ālpǝl'' ’korán’, ''alpi, älp'' ’test’, <ref>Kálmán 1989. 52.; 98.</ref> késői középkoreai ''àhwóp'', korai középkor. 鴉好 *''axob'' ~ <sup>+</sup>''agop'' ’kilenc’: újkoreai ''a'' ~ késői középkoreai ''za'' ’gyermek’ (兒 < <sup>+</sup>''zʌhop' ’9’) + koreai ''kop-'' ’behajlítva’ = ’a gyermek (= a kisujj) behajlítva’, vagy korai középkor. *''yər-hăn-əp'' *’egy híján tíz’, ahol *''an(i)'' + *''hwon/lo'' + *''op[un]'' ’nem egyedül/egy a mind [tízből]’ ~ *''an(i)'' + *''hwon/lo'' + *''āwo'' ’egyetlen elvétele nélkül’, vagy korai középkor. *''xaw’, *xấw, *xawX'' (a középkínai 好 írásjegy olvasatai) *’kilenc’<ref>Blažek 2019. 219.; 233.; 264–265.</ref>
|-
|}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikibooks.org/wiki/Heraldikai_lexikon/Betűk”