„Heraldikai lexikon/Betűk” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
67. sor:
|-
|[[Fájl:Aethicus Ister betűi, 19. thothimos.svg|18px]] 19. '''thothimos''' ’az utolsó ujj; 19. ujj’: jakut ''toχsuńːụ ‹тохсунньу›'' ’a kilencedik hónap, január’; csuv. ''tị̈ɣ̣ị̈r ‹тӑхӑр›'', volgai bolg. *''toχụr'' ’kilenc’, csuv. ''tị̈ɣ̣ị̈r-mịš'' ’kilencedik’, ahol ''-mịš'' empatikus (együttérző) sorszámnévképző<ref>Johanson 2021. 217.; 531., 536.</ref>
|[[Fájl:Aethicus Ister betűi, 20. azathot.svg|20px]] 20. '''azathot''' ’nagy (láb)ujj; 19’: osztj. ''as, äs'' ’nagy folyó, Ob’, ''os, ŏs'' ’és, is, ismét’, ''os-, us-'' ’van’, ''ı̆sa'' ’egész(en), minden’, ''ı̆sat'' ’mind, egészen’, ''ŏš'' ’ész, értelem’, ''ı̆-śı̆tǝ, eššo'' ’még’, ''åšńi-săχ'' ’medvebőr’,<ref>Honti 1984. 216.</ref> votj. ''aź'' ’első rész’,<ref>Csúcs 1990. 57., 115., 116.</ref> cser. ''užašlaš'' ’oszt, szétoszt’<ref>TESz. II. 1100.</ref> és -thot ’ujj’: vog. ''ta͕jǝt, ta͕jt, tājǝt, tѳ̄t (tåit-), tѳt,'' osztj. ''tit'', szelk. ''tönak, tyynang'' ’ruhaujj’; vog. ''tuľ, tuľä'' ’ujj’, osztj. ''lui̯, i̯ui̯, ᴧui̯, tui̯'', uráli alapalak *''suδˊз'' ’ujj’<ref>TESz. III. 1029.</ref>, osztj. ''tɯi̯, ᴧɯi̯, ᴧɯi̯, lɯi̯, i̯ᴖ̀i̯'', vog. ''tùľa'', zürj. ''ťśuń'', votj. ''ťšińi̮, ťśińȋ'', lapp ''čuvdde'' ’ujj’, zürj. ''ćaľ, čaľ'', votj. ''č𝒪ľi̊'', kaz. ''čụ̈ľe̊'' ’kisujj’ < finnugor alapalak *''č̕ȣvδ́ ȣ (ćȣvδ́ ȣ)''<ref>Heikki Paasonen: Adalékok a magyar nyelv szófejtő szótárához. Nyelvtudományi Közlemények 40. 1911. 355–356.</ref>
|-
|[[Fájl:Aethicus Ister betűi, 21. irchoni.svg|30px]] 21. '''yrchoni''' ’húsz; a 20. ujj’: jakut ''syːrbæ,'' dolgán ''hyːrbæ'', tuvai ''tʃe:rbi'', kipcsak ''yegirmi'', kirgiz ''dʒɯjɯɾmɑ'', baskir ''jĕgĕrmĕ'', volgai tatár ''jeɡerme'', barabai tatár ''jigirmä'', kazah ''ʒəjəɾmɑ'', krími tatár ''jigirmi'', üzbég ''jɪgɪrmæ'', ili török ''jiɡirmi'', újujgur ''jigirmɛ'', óujgur ''yegirmī'', orhoni felirat ''jẹgirmi'', ''jigirmi/ä'', csuvas ''sʲirʲĕm, çирĕм'', óbolgár *''ǰiärim'', prototörök *''ʒ́ẹgirbi'' ’húsz’, török *''ikōn'' ’húsz (tkp. kétszer tíz)’; török *''jaŋɨř'' ’magányos, egyedüli’; török *''jǖř'' ’száz’ ?< *''jǖř-ōn'' ’a legnagyobb tizes’, mandzsu ''ǯiri, ǯirun'' ’nagyon nagy szám’<ref>Blažek 2019. 218.; 217.; 227.; 234.; 242–243.</ref>; szelk. ''jerki'' ’középső’<ref>Hajdú Péter: Chrestomathia Samoiedica. Budapest, 1989. 98.</ref>
76. sor:
|-
|[[Fájl:Aethicus Ister betűi, 17. ātismamilk.svg|25px]] 17. '''ātismamilk''' ’szomszédos valami(lyen) (szám?)’: votj. ''arti̮ś'' ’szomszédos; melletti; mellette’, ''aǯ̍i̮n'' ’előtt; elöl’, ''-ma-'' ’-ít igeképző’ (pl. ''gord'' ’vörös’, ''gordmani̮'' ’bevörösít’), ''ma'' ’mi; ami; vajon’; ''mi̮l'' ’kívánság, kedv’, ''mi̮lki̮d'' ’hangulat; akarat, kívánság, buzgalom; kedv’;<ref>Csúcs 1990. 115., 116.; 60., 131., 133., 134., 142., 143.; 132.</ref> vog. ''āt́im'' ’nincs’, ''mil'' ’mély’ <ref>Kálmán Béla: Chrestomathia vogulica. Budapest, 1989. 99., 109.; 106., 107.</ref>, votj. ''aǯ̍i̮n'' ’előtt; elöl’, ''mi̮lki̮d'' ’hangulat; akarat’ <ref>Csúcs 1990. 115., 116.; 60., 131., 133., 134., 142., 143.; 132.</ref>
|[[Fájl:Aethicus Ister betűi, 16. Perseth.svg|20px]] 16. '''perseth''' ’hátsó vagy utolsó (szám?)’: votj. ''be̮rśǝ̄'' ’után(a), mögött(e)’, ''ber'' ’későn, kései; hátsó rész’, ''berat'' ’azután, utána, később’;<ref>Csúcs 1990. 117., 118., 31., 135.</ref> kitaj *''par'', *''para (p.ra/rao)'' ’tíz’; középmongol ''hüre'', irod. mong. ''üre'' ’mag, utód, leszármazottak’, dahúr ''hure, xur'', kitaj ''püres, (p.úr.s)'' ’leszármazók’, kitaj ''pür'' ’leszármazott, utód’ [magyar ''rügy'' Sz. L.] <ref>András Róna-Tas: Khitan Studies I. The Graphs Of The Khitan Small Script.... Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae. 69 2016/2. 129., uő. 2019. 65–67.; uő. 2019. 69.</ref>
|-
|[[Fájl:Aethicus Ister betűi, 22. dronithi.svg|28px]] 22. '''dronithi''' ’utolsó tíz?’: tunguzi *''duwē'' ’vég’, középkoreai ''tūi (tūih-)'' ’mögött, hátul; észak’, török *''düř'' ’egyenlő’, *''[d]üŋ'' ’pár’, even ''dúdgun'' ’pár, kettő’, ójapán ''towo'' ’10; *dupla (kéz)’,<ref>Blažek 2019. 216–217.; 217.; 218.; 229.; 232.; 236.; 240.; 244.; 246.; 248.; 261.</ref>, kitaj *''tuʼur-, (tu.úr)'' ’elmúlni, meghal’, irod. mong. ''dügür-'' ’eltűnni, befejez, végʼ, dahúr ''duure-, du:r-'' ’tele lenniʼ, <ref>Róna-Tas 2020. 74.; 80–81.</ref>; votj. ''daurti̮ni̮'' ’megkísérel (valamit), igyekszik, törekszik’; ''dor'' ’mellék, környék, oldal, vidék’<ref>Csúcs 1990. 120.; 121.</ref>
| |||