„Növények/Z/Zöldség” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
A(z) The_farmer's_market_near_the_Potala_in_Lhasa.jpg nevű fájlt Masur törölte a Commonsból: „Failed license review; non-free license (F4): https: |
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
5. sor:
A [[lágy szárú növény]]ek bármelyik részét, ami emberi fogyasztásra alkalmas, zöldségnek nevezhetünk, kivéve a gabonaféléket, az olajos magvakat, fűszereket és a konyhai értelemben vett [[gyümölcs]]öket. A [[gombák]]at is zöldségeknek szokás tekinteni, holott azok teljesen más biológiai kategóriába tartoznak (valamikor a növények alá sorolták őket).
A zöldségek közül némelyiknek a levelét fogyasztjuk (például [[Növények/F/Fejes saláta|fejes saláta]]), másnak a szárát ([[Növények/S/Spárga|spárga]]), gyökerét ([[Növények/S/Sárgarépa|sárgarépa]]), virágát ([[Növények/B/Brokkoli|brokkoli]]), gumóját ([[Növények/okhagyma|fokhagyma]]) vagy éretlen, húsos magvait ([[Növények/
Mivel a „zöldség” nem botanikai kifejezés, nincs ellentmondás abban, hogy egy növényi rész botanikailag gyümölcs, de egyébként zöldségnek tekintjük. Régi könyvekben is találkozhatunk olyan nézetekkel, amelyben a [[Növények/D/Dinnye|dinnyét]] zöldségként, a [[Növények/P/Paradicsom|Paradicsomot]] gyümölcsként említik meg.
Általában a zöldségek inkább sósak vagy erősek, mintsem édes ízűek (néhány kivétellel, mint a [[Növények/R/Rebarbara|rebarbara]], [[Növények/S/Sütőtök|sütőtök]]) vagy az óceániai kultúrákban elterjedt édes burgonya, a „kumara”.
== Élelmezési értékük ==
A zöldségfélék az emberi táplálkozásban nem csak
Tartósítással, akár konzerválva, akár szárítva, akár mély-hűtve, fogyasztási idejük meghosszabbítható. A zöldségfélék
A legtöbb zöldségféle [[w:Fehérje|fehérjében]] szegény, kivétel a [[Növények/Borsó|borsó]], a [[Növények/Bab|bab]] és a [[Növények/F/Földimogyoró|földimogyoró]], melyek 4-6%-ot tartalmaznak. Bennük a [[Vitamin#B12-vitamin|B12-]] és a [[Vitamin#D-vitamin|D-vitamin]] kivételével az összes vitamin előfordul. Ezért is javasolt a vegetáriánusoknak a [[Vitamin#B12-vitamin|B12-]] és a [[Vitamin#D-vitamin|D-vitamin]] szedése.
Az egyes zöldségfélékben nagy mennyiségben jelen levő [[karotin]] szervezetünkben [[Vitamin#A-vitamin|A-vitaminná]] alakul.
A
A zöldségfélékben lévő ásványi anyagok könnyen [[w:Emésztés|emészthetők]]. Legnagyobb mennyiségben [[w:kálium]] található bennük, ezt követi a [[w:foszfor]], a [[w:kalcium]], a [[w:magnézium]], a [[w:nátrium]] és a [[w:vas]].
A [[w:sav]]ak a zöldségfélék ízének meghatározásában játszanak szerepet, de ez nem okoz minden esetben savanyúságérzetet. Például a [[Növények/S/Sóska|sóska]] és a [[Növények/S/Spenót|spenót]] szárazanyagának savtartalma egyaránt 10%, de a spenótban ez kötött állapotban van, ezért nem érezzük savanyúnak. A sóskában [[w:oxálsav]] található, a többi zöldségfaj savtartalmának nagyobb része alma-, illetve citromsav. Fontos még, hogy általában az érés folyamán a savtartalom csökken.
|