„Növények/Z/Zöldség” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
3. sor:
A '''zöldség''' kifejezés konyhatechnikai műszó. Definíciója nem tudományos igényű, nagyrészt önkényes és szubjektív.
A [[w:lágy szárú növény]]ek bármelyik részét, ami emberi fogyasztásra alkalmas, zöldségnek nevezhetünk, kivéve a gabonaféléket, az olajos magvakat, fűszereket és a konyhai értelemben vett [[gyümölcs]]öket. A [[
A zöldségek közül némelyiknek a levelét fogyasztjuk (például [[Növények/F/Fejes saláta|fejes saláta]]), másnak a szárát ([[Növények/S/Spárga|spárga]]), gyökerét ([[Növények/S/Sárgarépa|sárgarépa]]), virágát ([[Növények/B/Brokkoli|brokkoli]]), gumóját ([[Növények/
Mivel a „zöldség” nem botanikai kifejezés, nincs ellentmondás abban, hogy egy növényi rész botanikailag gyümölcs, de egyébként zöldségnek tekintjük. Régi könyvekben is találkozhatunk olyan nézetekkel, amelyben a [[Növények/D/Dinnye|dinnyét]] zöldségként, a [[Növények/P/Paradicsom|Paradicsomot]] gyümölcsként említik meg.
16. sor:
Tartósítással, akár konzerválva, akár szárítva, akár mély-hűtve, fogyasztási idejük meghosszabbítható. A zöldségfélék szárazanyag-tartalma 5-25%-között ingadozik, melynek túlnyomó többsége szénhidrát. [[w:Ásványi anyagok|Ásványianyag]]-tartalmuk 1% körül van.
A legtöbb zöldségféle [[w:Fehérje|fehérjében]] szegény, kivétel a [[Növények/B/Borsó|borsó]], a [[Növények/B/Bab|bab]] és a [[Növények/F/Földimogyoró|földimogyoró]], melyek 4-6%-ot tartalmaznak. Bennük a [[Vitamin#B12-vitamin|B12-]] és a [[Vitamin#D-vitamin|D-vitamin]] kivételével az összes vitamin előfordul. Ezért is javasolt a vegetáriánusoknak a [[Vitamin#B12-vitamin|B12-]] és a [[Vitamin#D-vitamin|D-vitamin]] szedése.
Az egyes zöldségfélékben nagy mennyiségben jelen levő [[karotin]] szervezetünkben [[Vitamin#A-vitamin|A-vitaminná]] alakul.
| |||