„Növények/Z/Zöldség” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
14. sor:
A zöldségfélék az emberi táplálkozásban nem csak biológiai energiaforrást jelentenek, hanem az emberi szervezet számára kis energiafelvétel mellett sok biológiailag értékes tápanyagot is. Fogyaszthatók nyersen, sütve, főzve, párolva, önmagukban vagy más zöldségfélékkel, egyéb élelmiszerekkel együtt, így sokféle elkészítési módot kínálnak.
Tartósítással, akár konzerválva, akár szárítva, akár mély-hűtve, fogyasztási idejük meghosszabbítható. A zöldségfélék szárazanyag-tartalma 5-25%-között ingadozik, melynek túlnyomó többsége [[w:szénhidrát]]. [[w:Ásványi anyagok|Ásványianyag]]-tartalmuk 1% körül van.
A legtöbb zöldségféle [[w:Fehérje|fehérjében]] szegény, kivétel a [[Növények/B/Borsó|borsó]], a [[Növények/B/Bab|bab]] és a [[Növények/F/Földimogyoró|földimogyoró]], melyek 4-6%-ot tartalmaznak. Bennük a [[Vitamin#B12-vitamin|B12-]] és a [[Vitamin#D-vitamin|D-vitamin]] kivételével az összes vitamin előfordul. Ezért is javasolt a vegetáriánusoknak a [[Vitamin#B12-vitamin|B12-]] és a [[Vitamin#D-vitamin|D-vitamin]] szedése.
Az egyes zöldségfélékben nagy mennyiségben jelen levő [[w:karotin]] szervezetünkben [[Vitamin#A-vitamin|A-vitaminná]] alakul.
A szénhidrátokat cukor formájában tartalmazzák: 8-9% a [[Növények/S/Sárgadinnye|sárga-]] és a [[Növények/G/Görögdinnye|görögdinnyében]], [[Növények/V/Vöröshagyma|zöldhagymában]], míg a [[Növények/S/Sárgarépa|sárgarépa]], a [[Növények/Z/Zöldborsó|zöldborsó]] és a [[Brassica oleracea|káposztafélék]] 4-6%-ot, a [[Növények/P/Paradicsom|paradicsom]] 2-3%-ot tartalmaz.
| |||