„Címerhatározó/Sey címer” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
5. sor:
==kis- és nagyseei Sey==
 
2450 [1418.] Okt. 24-nov. 9.<sup>1</sup> (in nostra imperiali Ratisponensi civitate, [...] pontificis et confess.) Zs. a Sye-i János fia: Mihály által neki és a szent koronának teljesített hűséges szolgálatai fejében neki, Bertalan fia: Jánosnak, Loránd fiainak: Domokosnak és Györgynek, Miklós fia: Miklósnak és [...]as fia Berecknek az oklevél élén megfestett címert adományozza. Címer: balra fordult kerek talpú pajzs mezejében lebegő három ágú korona, melynek jobb oldali ágából egyenes kard nyúlik a pajzs bal csücske felé, a kard két oldalán egy-egy hatágú csillag. Sisakdísz mint a címerkép csillagok nélkül, de a kard két oldalán vércseppekkel.
 
Hártyán, darabokra szakadt állapotban és kopott írással. VAML 114, Vas vm. It., Címeres levelek. (DF 261635.)
 
<sup>1</sup> Zs. ekkor tartózkodott Regensburgban.
 
(Mályusz Elemér - Borsa Iván szerk.: Zsigmondkori oklevéltár (1417-1418). Budapest, VI. 1999. 601. 2450. szám [https://library.hungaricana.hu/hu/view/MolDigiLib_MOLkiadv2_32/?pg=602&layout=s&query=c%C3%ADmer%20])
 
A Sey nemzetség a horkák törzséből származtatja magát, mint Kálnak és Bulcsúnak ivadékai. A Sye, másképpen Sey nemzetség ősei Bulcsú leszármazói, a Lád vagy Vlád nemzetség tagjai lehettek. A Lád nemzetség másik ága Óvadi néven szintén Vas megyében terjedt el. (Lád - Ólád - Olad).
23. sor:
Zsigmond Isten kegyelméből Német-Római Császár, Magyarország, Dalmácia, Horvátország és a többi királya, kit uralkodásában a jövőben bízva köszöntenek nemesei, az igaz ügy bajnokai, kiknek - akik megérdemelték az udvarban - címert adományoz királyi kegyből, miképpen az általa ismert, láthatóan nemesi származású, hírnévnek elébe néző, a tornára páncélba öltözött, hűséges és figyelmet érdemlő Sye János, Mihály fiának, ki hűségesen szolgálatunkban áll, valamint szolgálatai elismeréséül fiainak és atyafiainak címert adományozunk, amely hatalmi fejék (korona) s az elfogadott fegyver, ami a levélben le is festetett, s legyen ez nemessége ékes jelvénye önmagának s rajta keresztül Jánosnak, Bertalan fiának; Briciusnak, Domonkosnak és Györgynek, Lóránd fiainak; Miklósnak, Miklós fiának, kik igazi Sye-k és rajtuk kívül Briciusnak, János fiának, valamint örököseiknek, kik csatlakoztak hozzánk a csüggedtség minden jele nélkül; Mihály, János fia körültekintő, fáradhatatlan irányunkban a napi gondok leküzdésében, s aki magának és övéinek megbecsülést szerez a harcban, ahol ugyancsak Mihály, János fia harcban edzett ugyanúgy, mint János, Bertalan fia és Bricius, Domonkos és György, Lóránd fiai, Miklós, Miklós fia, valamint János, Bricius fia; Mihály, János fia az itt leírt címert viselni mindenkivel szemben elsődlegesként jogosult, s az azt jogtalanul viselőket kártérítésre kötelezheti, Mihály, mint a címer viselésére leginkább jogosult fő címerszerző a festett címerhez még színeiben hasonló címert se engedjen másnak viselni, azt ha kell fegyverrel kényszerítse a címer letételére, amire mi tanúk előtt feljogosítjuk, emlékeztetőül szolgálataira;
 
Zsigmond, mint Magyarország királya Mihálynak, János fiának, császári hívünknek, további szolgálatai reményében, Regensburg ...egyházi ünnepen, az Úr ezernégyszáztizennyolcadik, magyarországi uralkodásának harmincegyedik évében.
 
Az adományozott címer a következő: balra dűlt kék paizs-udvar alján balra dűlő három gombú korona, ennek középső gombján a markolattal egy két élű egyenes kard akként fekszik, hogy hegye a címer paizs felső bal sarkának, s a markolat gombos vége a korona jobb szélső gombjának irányát veszi föl; a kardról vércseppek hullanak alá. A paizs felső jobb sarkán balra hajló zárt sisak, fölötte jobbról oldalvást a foszladék egy része s ezen kissé jobbra hajolva ismét egy háromgombos korona; a korona középső gombján a markolat gombjával egy két élű kard fekszik, az alsóval hasonló irányban, s mindkét oldaláról vércseppek hullanak alá.
31. sor:
A Sey-ek címere az idők során eltűnt, feledésbe merült. Ma már tudjuk, hogy az 1738-as nemesi igazoláskor leadott címereslevélre volt festve, s a család tagjai nem fordítottak gondot arra, hogy a címer rajzolatát tárgyaikon, pecsétgyűrűiken megőrizzék. Önkényesen alkottak ezután címert, melyet még Nagy Iván címertani szakíró is eredetinek tart. Az osztrák nemesi ág (Schey) új, de nem hiteles címerének leírása: "Négy felé osztott pajzs, az 1. és 4. osztály kék udvarában piros heraldikai rózsa látható, a 2. és 3. osztály ezüst udvarában hátulsó lábain griff ágaskodik, első jobb lábával kivont kardot tartva. A pajzs fölötti sisak koronáján férfi kar könyököl, kivont karral. A pajzsot két oldalról foszladék veszi körül."[http://www.setortenet.tvn.hu/9oldal.html]
 
A leírt címer tökéletesen eltér attól a hadi drámát ábrázoló címerképtől, melyet Zsigmond király adományozott a nemzetségnek, az alkotás heraldikai szempontból sem tökéletes.
 
A család címerének ábrája a [[címerhatározó]]ban még nem szerepel.
 
*Irodalom:
 
Nagy Iván: Magyarország családai címerekkel és nemzedékrendi táblákkal. Pest, 1857. 168-170. l.
45. sor:
Sey Gábor: Címerek Pécsett. Pécs, 1995
 
Külső hivatkozások:
 
Külső hivatkozások:
 
[http://www.setortenet.tvn.hu/9oldal.html]
 
 
[[Heraldikai lexikon/Rövidítések|Rövidítések]]
 
 
'''Lásd még''':
* [[Címerhatározó]]
 
----
[[Kategória:Heraldika]]
{{Nemkereskedelmi}}
[[Kategória:Heraldika]][[Kategória:Címerhatározó]]
[[Kategória:Címer]]