„Címerhatározó/Tímárcéhek címere” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
{{nemkereskedelmi}} ki, lásd Társalgó AWB |
|||
20. sor:
pácléül kutyatrágyát, cserzőanyagul pedig szömörcét használtak. (193. lap)
Nagybákay Péter: Veszprémi és Veszprém megyei céhpecsétnyomók. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1. (1963.) 185-219.
[http://epa.oszk.hu/01600/01610/00001/pdf/vmm_01_1963_12_nagybakay.pdf] [http://epa.oszk.hu/01600/01610/00001/pdf/]
46. sor:
Kordovános<br>
Főleg kecske-, de juh- és borjúbőr feldolgozásával is, ún. kordovánbőr előállításával foglalkozott. A megnevezés a spanyolországi Córdoba – ahonnan a gyártási mód származik – nevéből ered.
A tímármesterség titkai<br>
70 ⟶ 69 sor:
A száraz műhelyben zajlottak az utómunkák: a taszítás, faragás, hántolás, csiszolás, zsírozás és festés. Minden nagyobb műhelyben volt még szárítóhelyiség, ahol a bőröket szárították és pihentették, valamint raktárhelyiségek.<br>
A vidéki kis műhelyekben az egyes munkaszakaszokra nem volt külön helyiség. A bőrök szárítására és raktározására a tímárház tornácát és padlását használták.
Tímárcéhek a mai Szlovákia területén<br>
83 ⟶ 81 sor:
== Győri magyar tímárcéh==
▲[[Fájl:Győri magyar tímárcéh pecsétje 1850.png|400px]]
A győri magyar tímárcéh pecsétje, 1850, Xántus János Múzeum, Győr
Leírás
95 ⟶ 91 sor:
[http://cehgyujtemeny.hu/targyi-emlekek?cat=4&lelet=265]
*Irodalom:
A céh címerének ábrája a [[címerhatározó]]ban még nem szerepel.
▲Külső hivatkozások:
----
117 ⟶ 110 sor:
2011, 409–424.
[http://www.sznm.ro/acta2011/409_424_zepeczaner.pdf]
*Irodalom: ▼
A céh címerének ábrája a [[címerhatározó]]ban még nem szerepel.
▲Külső hivatkozások:
----
133 ⟶ 123 sor:
[[Fájl:Székelyudvarhelyi tímár céh 1825.png]]
A székelyudvarhelyi tímár céh pecsétnyomója, 1825
TÍMÁR CÉH pecsétnyomója. A sárgaréz, kerek tipárium
151 ⟶ 141 sor:
A céhek bomlásának korszakában, de még az 1872. VIII.
tc. előtt céhnek, ipartársulatnak vagy társaságnak nevezett iparos szervezetek jöttek létre Baróton, Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson és Székelykeresztúron is.
Zepeczaner Jenő: SZÉKELYFÖLDI CÉHPECSÉTEK. Acta Siculica
181 ⟶ 171 sor:
timárcéheknek, különösen a XIX. században, ez volt az általánosan
használt emblémája. (193. lap)
Nagybákay Péter: Veszprémi és Veszprém megyei céhpecsétnyomók. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1. (1963.) 185-219.
[http://epa.oszk.hu/01600/01610/00001/pdf/vmm_01_1963_12_nagybakay.pdf]
[http://epa.oszk.hu/01600/01610/00001/pdf/]
Irodalom:
Külső hivatkozások:
197 ⟶ 185 sor:
== Veszprémi tobakcéh==
[[Fájl:Veszprémi tobakcéh pecsétnyomója 1693.png|200px]]
[[Fájl:A veszprémi tobakcéh pecsétnyomója 1693.png|200px]]
209 ⟶ 197 sor:
rúdalakú szerszám, a nagyobbikon ezen kívül kétnyelű husolókés és
egy másik, ismeretlen tobakszerszám (202. és 203. kép). (193-194. lap)
Nagybákay Péter: Veszprémi és Veszprém megyei céhpecsétnyomók. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1. (1963.) 185-219.
[http://epa.oszk.hu/01600/01610/00001/pdf/vmm_01_1963_12_nagybakay.pdf]
217 ⟶ 204 sor:
[http://epa.oszk.hu/01600/01610/00001/pdf/]
*Irodalom:
A céh címerének ábrája a [[címerhatározó]]ban még nem szerepel.
▲Külső hivatkozások:
----
== Tímármester ==
[[Fájl:Sírkõtöredék_tímármester_ábrázolásával.jpg|thumb|Sírkõtöredék tímármester ábrázolásával, 15. század, Budapesti Történeti Múzeum]]
▲[[Fájl:Sírkõtöredék_tímármester_ábrázolásával.jpg|thumb|Sírkõtöredék tímármester ábrázolásával, 15. század, Budapesti Történeti Múzeum]]
▲*Irodalom:
A céh címerének ábrája a [[címerhatározó]]ban még nem szerepel.
▲Külső hivatkozások:
----
271 ⟶ 249 sor:
Kordovános<br>
Főleg kecske-, de juh- és borjúbőr feldolgozásával is, ún. kordovánbőr előállításával foglalkozott. A megnevezés a spanyolországi Córdoba – ahonnan a gyártási mód származik – nevéből ered.
A tímármesterség titkai<br>
295 ⟶ 272 sor:
A száraz műhelyben zajlottak az utómunkák: a taszítás, faragás, hántolás, csiszolás, zsírozás és festés. Minden nagyobb műhelyben volt még szárítóhelyiség, ahol a bőröket szárították és pihentették, valamint raktárhelyiségek.<br>
A vidéki kis műhelyekben az egyes munkaszakaszokra nem volt külön helyiség. A bőrök szárítására és raktározására a tímárház tornácát és padlását használták.
Tímárcéhek a mai Szlovákia területén<br>
306 ⟶ 282 sor:
</small>
</div>
<!-- A CÍMERDOBOZ VÉGE -->
[[Heraldikai lexikon/Rövidítések|Rövidítések]]
'''Lásd még''':
* [[Címerhatározó]], [[Címerhatározó/Céhcímerek|céhcímerek]]
[[Kategória:Heraldika]]
[[Kategória:Címerhatározó]] [[Kategória:Címer]] |