„Kertészet/Növényi tápelemek” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
137. sor:
== Szerkezeti elemek ==
A szerves molekulák építőköveit, szerkezeti (organogén) elemek néven csoportosítjuk. Ezek a következők:
{|
|valign="top" width=50%|
== Vas ==
('''Fe''')
149 ⟶ 150 sor:
:Vas-igényes például a cseresznye és az áfonya.
 
|valign="top" width=50%|
== A vashiány tünetei ==
:– a klorózis (halványsárga levelek),
158 ⟶ 160 sor:
 
:A vasklorózis táplálkozás-élettani probléma az egész világon, és gyógyítása az összes hiánybetegségek közül a legnehezebb. A gyümölcsfák és szőlők, de a mezőgazdasági növények vasklorozisát is kelátok alkalmazásával sikerült orvosolni. Erre a célra jelenleg a vas (Fe-EDTA), vagy a hazai gyártmányú “Klorofer” használható fel.
|}
 
{|
 
|valign="top" width=50%|
== Magnézium ==
('''Mg''')
:Általában kisebb mennyiségben veszik fel a növények, a magnéziumot (Mg++), mint a kalciumot (Ca++) és a káliumot (K+), de felvételét az ionkonkurencia is gátolja, ezért a magnézium (Mg) hiány eléggé gyakori. A felvett magnézium (Mg++) csak csúcsi irányban mozog jól, követi a párologtatás (transzspirációs) áramlás irányát. A fiatal levelek magnézium (Mg) elégtelenség esetén az idősebb levelekből a Mg-ot elvonják. A felvett magnézium az oxálsavval sót képez.
 
174 ⟶ 178 sor:
 
 
|valign="top" width=50%|
== A magnézium-hiány tünetei ==
:– Az idősebb leveleken a levélerek között (világoszöld, sárga színű foltok keletkeznek, de a levélerek zöldek maradnak. (Jól látható, pl. szőlő (6. kép), káposzta, burgonya, paradicsom növényeken.)
179 ⟶ 184 sor:
 
:A magnézium-hiány megszüntetésére nem elég magnézium sókkal trágyázni, hanem arról is gondoskodni kell, hogy a többi kation ne legyen túl nagy feleslegben jelen, és hogy a kémhatást (pH-értékeket) meszezéssel megemeljük. Nagy termésátlagoknál relatív minimumba is kerülhet.
|}
 
{|
 
|valign="top" width=50%|
== A réz ==
('''Cu''')
192 ⟶ 198 sor:
:Réz-hiány okozta betegséget ritkán találunk a kultúrnövények sorában.
 
|valign="top" width=50%|
== A rézhiány tünetei ==
:– a gyümölcsfák csúcsszáradását idézi elő,
200 ⟶ 207 sor:
 
:A rezet (Cu) réztartalmú permetezéssel pótoljuk. (A szőlőtermesztésben savanyú talajokon a gyakori permetezés miatt Cu-toxicitás is előfordulhat.)
|}
 
{|
 
|valign="top" width=50%|
== Cink ==
('''Zn''')
211 ⟶ 219 sor:
:– az indolecetsav (auxin) szintézisében fontos szerepe van.
 
|valign="top" width=50%|
== A cink-hiány tünetei ==
:– a szőlőn a levelek kicsik, törpeszártagúság alakul ki, a rövid szártagú mezőkben sárga foltok jelennek meg, a hajtások vékonyak, a bogyók aprók maradnak,
218 ⟶ 227 sor:
 
:A cink-hiány megjelenését a cink-tartalmú növényvédő szerek használata csökkentette.
|}
 
{|
 
|valign="top" width=50%|
== Molibdén ==
('''Mo''')
229 ⟶ 239 sor:
:– a nirát redukcióhoz nélkülözhetetlen.
 
|valign="top" width=50%|
== A molibdén-hiány tünetei ==
:– molibdén-hiányos növények klorofill-tartalma csekély, légzésük felfokozott,
237 ⟶ 248 sor:
 
:A legtöbb talaj általában elegendő molibdént (Mo) tartalmaz.
|}
 
{|
|valign="top" width=50%|
== Bór ==
'''(B)'''
252 ⟶ 265 sor:
:– bór (B) hiány esetén a levelekben képződő asszimiláták rosszul szállítódnak.
 
|valign="top" width=50%|
== A bór hiány tünetei ==
:– a szártenyészőkúp elhal,
259 ⟶ 273 sor:
:– bór-hiány az oka a cukorrépa szív- és száraz-rothadásának,
:– Brassica-répák bór hiány következtében üvegesek.
|}
 
{|
 
|valign="top" width=50%|
== Kalcium ==
('''Ca''')
278 ⟶ 293 sor:
:– befolyásolja a hártyák (membránok) áteresztőképességét (permeabilitását),
 
|valign="top" width=50%|
== A kalciumhiány tünetei ==
:A kalcium (Ca) nem újrahasznosítható (reutilizálható), az idősebb szervekből nem igen vándorol el, ezért elégtelen kalcium- ellátás esetén a hiánytünet mindig a fiatal részeken tűnik fel. Teljes kalcium-hiány ritkán fordul elő, de kisebb hiányát sem mindig jelzi külsőleg is látható tünet.
288 ⟶ 304 sor:
 
:A talajban a kalcium (Ca++) utánpótlását meszezéssel végzik, erre a legjobb a mésziszap, a cukorgyártás mellékterméke.
|}
 
{|
|valign="top" width=50%|
== Nitrogén ==
('''N''')
301 ⟶ 319 sor:
:– Nitrogén (N) hiány következtében a szénhidráttöbblet gyakran anthocianidin-képződésre vezet, a növény vöröses színárnyalatú lesz.
 
|valign="top" width=50%|
== A nitrogén túltrágyázás következményei ==
:A túlzott nitrogén (N) trágyázás élettani szempontból veszélyes, mert a nitrit mérgező koncentrációban felhalmozódhat.
316 ⟶ 335 sor:
 
:Természetesen, szó sincs arról, hogy (bármilyen) csekély nitrát-tartalom káros volna. Amióta élünk, az emberiség mindig fogyasztott növényi termékeket, mindig jutott szervezetébe nitrát a csecsemőkortól az öregkorig, de bajt nem mindig okozott csak akkor ha a csecsemőnek nagy nitrit (NO2–) tartalmú spenótot adtak. Hasonlóképpen évmilliók óta fogyasztanak a növényevő állatok nitrátban gazdag növényeket, minden hátrány nélkül, mert az emésztés során a keletkezett nitrit (NO2–) mennyisége nem haladta meg a káros szintet.
|}
 
{|
|valign="top" width=50%|
== Kén ==
('''S''')
329 ⟶ 350 sor:
:A növényben előforduló heterociklusos kén-tartalmú vegyületek közé tartozik az aneurin (tiamin v. B1 vitamin) és a biotin (H-vitamin). Az aneurin a gabonaszemekben és a pillangósok magvaiban fordul elő. A biotin prosztetikus csoport a széndioxid (C02) átvitelét katalizálja. A kénnek a legnagyobb jelentősége az aminosavak és fehérjék felépítésében van. A kén fontosságát az anyagcserében (trikarbonsav-ciklusban és zsírsavak) létrehozásában emeljük ki.
 
|valign="top" width=50%|
 
== A kén-hiány tünetei ==
:– az oldható nitrogén (N) vegyületek és a keményítő felhalmozódása
335 ⟶ 356 sor:
:– a növény habitusa merev, törékeny, az elfásodás mértéke nő
:– a keresztesvirágú növények kicsik és satnyák
|}
 
{|
|valign="top" width=50%|
== Foszfor ==
('''P''')
351 ⟶ 374 sor:
:A nitrogén és a foszfor mennyiségi viszonya (az N / P-érték) többnyire állandó, és pedig a nitrogén kb. hatszorta több a foszfornál. Ez az állandó arány a fehérjeszintézis szempontjából kívánatos és egyben megmagyarázza, hogy a nitrogéntrágyázással együtt miért nő a növények foszfor igénye. A foszfor egyben a nitrogén ellentéte (antagonistája) is, mert a nitrogén vegetatív fejlődést serkentő hatásával szemben a virág- és magképzést fokozza, vagyis a vegetatív fázisnak a reproduktív fázisba való áttérését sietteti.
 
|valign="top" width=50%|
== A foszfor-hiány tünetei ==
:– a virágképzés és érés időpontjának eltolódása,
361 ⟶ 385 sor:
 
:A külsőleg látható elváltozások mellett ismertek az anyagcserében beálló zavarok is, amelyek főleg a szénhidrát- és fehérjeszintézis kedvezőtlen alakulásában nyilvánulnak meg. Foszfor hiányában a zöldségfélék és a burgonya fagyállósága és tárolhatósága csökken.
|}
 
== Ionhatású elemek ==
:Kisebb mértékben vesznek részt a szerves molekulák felépítésében, ion-hatásuk jelentős.
368 ⟶ 392 sor:
:– A különböző sejtpartikulumokban “kötőanyagként” működnek.
 
{|
|valign="top" width=50%|
== Kálium ==
('''K''')
385 ⟶ 411 sor:
:Kálium-igényes növényünk pl. a málna és a szőlő.
 
|valign="top" width=50%|
== A káliumhiány tünetei ==
:– a levél csúcsa és széle sárgul, majd barnul és végül elszárad a lemez a fonáka felé hajlik,
394 ⟶ 421 sor:
 
:A kálium pótlását műtrágyákkal végezzük. A klorid tartalmú műtrágyákat jól bírják a gabona-félék, a Beta-répák, a szamóca, a paradicsom, a hagyma, a retek, az uborka, a vörös- és fejeskáposzta, ezek jó klórtűrők. A klórra érzékeny dohány, szőlő, gyümölcsfák, burgonya esetében kálium-szulfátot (K2SO4) használjunk a kálium (K) pótlására.
|}
 
== Mikroelemek ==
:A mikroelemek, ha nagyon kis mennyiségben is, de az életfolyamatok zavartalan lefolyásához nélkülözhetetlenek. Ha a táplálékból hiányoznak, hiánybetegségek lépnek fel. Ezek a hiánybetegségek az utóbbi időben világszerte szaporodtak.
404 ⟶ 431 sor:
:– Új területeket is művelés alá fogtak, melyeken régebben nem termeltek.
{|
 
|valign="top" width=50%|
== Mangán ==
('''Mn''')
:A mangán a talajban két, három vagy négyértékű alakban fordul elő. A különböző értékű mangán (Mn) vegyületek közötti egyensúly a talaj redoxipotenciáljától függ. Felvehetőségét elősegíti a talaj pH-értéke, mikroorganizmusok tevékenysége és a vízellátás.
 
417 ⟶ 445 sor:
:– a zöldségfélék C-vitamin tartalmát növeli.
 
|valign="top" width=50%|
== A mangánhiány tünetei ==
:– a levelek a hajtásokon alulról felfelé elszáradnak,
425 ⟶ 454 sor:
:A spenót és a rizs különösen igényli a bőséges mangán-ellátást.
:Általában a talajokban elegendő a mangántartalom, hiány esetén levéltrágyázással lehet pótolni.
|}
 
 
== Ismeretlen fiziológiai hatású elemek ==
:Néhány elem van még az eddig ismertetett elemeken kívül, amelyeknek nélkülözhető, illetve nélkülözhetetlen voltát nem ismerjük. Ilyenek pl. a nátrium, és a szilícium.
 
 
 
== Nátrium ==