„Címerhatározó/Burgundia címere” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
11. sor:
 
A tartomány címerének ábrája a [[Címerhatározó]]ban még nem szerepel.
 
A burgund királyság 457 és 534 közt állt fenn, majd 888-ban újították fel. A 11. században a burgundiai hercegséget a Capeting dinasztia egyik ága hozta létre, mely a Német-Római Birodalom fennhatósága alatt állt. A burgund grófi család a burgund dinasztia mellékága volt, mely a 10. században Fekete Hugó, Raoul király testvérétől eredt. Ottó Wilmos (megh. 1027), az első burgund gróf Lombardiai Adalbert és Dijoni Gerberge fia volt.
 
A birodalmi fennhatóság a 11. században kezdett véget érni. Burgundiai Guy, II. Renauld testvére később pápa lett és V. Henrik császárral megkötötte a Wormsi konkordátumot. 1127-ben, III. Wilmos meggyilkolásakor unokatestvére, III. Renaud lerázta a birodalmi igát. Ettől fogva Burgundia francia neve Franche-Comté, "szabad ország" lett.
 
A birodalmi fennhatóságot Brabarossa Frigyes állította vissza. A burgund grófoknak meg kellett osztaniuk a hatalmukat a gazdag földbirtokosokkal, különösen a Chalon családdal. A grófok hatalma csak Chalon Hugó és Alica, II. Ottó lányának házasságával állt helyre. Fiuk, IV. Ottó az utolsó burgund gróf volt. Első felesége Bar grófjának lánya, a második Mahaut, Artois grófnője, IX. Lajos francia király másodunakohúga volt. Lányaikat V. Fülöp, illetve IV. Károly király vette feleségül. 1295-ben IV. Ottó országát a francia királyra hagyta. IV. Eudes, burgundia hercege házasság útján egyesítette az országot. Az unió Károly, francia király 1477-es halála után bomlott fel. VIII. Károly 1493-ban I. Miksa német-római császárnak engedte át, mely csak 1678-ban tért vissza Franciaországhoz.
 
<gallery perrow="5">