„Címerhatározó/Hofen címere” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a A Hofen címere lapot átmozgattam a következő névre: Címerhatározó/Hofen címere . |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
8. sor:
'''Címerleírás:''' Ezüst alapon a grófság védőszentje, Szent Pantaleon mártír a fejéhez szögezett kezekkel, a háttérben vitorlás hajó.
[[Dornbirn címere|Dornbirn]] területe a 11. században a von [[Bregenz címere|Bregenz]] grófok birtoka volt. Az Udalriching családból származtak, akik Nagy Károly császárral való jó viszonyuknak köszönhetően a Bodeni-tó és az alpesi Rajnavölgy nagyrészét birtokolták. Dornbirn területén a von Bregenz grófok és a Szt. Gallen kolostor volt a legnagyobb birtokos, akik egymással versengtek a főhatalomért. IV. Welf herceg 1079-es Rajnamenti hadjárata után a Szt. Gallen kolostor birtokait háborús zsákmányként felosztotta weingarteni bencés házikolostora és a Friedrichshafen melletti Hofen női kolostor között. A von Bregenz grófok is nagy birtokadományban részesültek. Dornbirn mindhárom egyházi intézménye (a Hofen kolostor, Mehreraru és Weingarten) az ő felügyeletük alatt állt. A Hofen kolostort 1085-ben Berta, I. Buchhorn Ottó gróf felesége alapította, mint bencés női kolostort. A közeli Szt. András és Pantaleon egyházat a Buchhorn grófok a kolostor felügyelete alá helyezték.
1150-ben meghalt Rudolf von Bregenz gróf, a család utolsó tagja. Birtokait veje, I. Hugo von Thübingen palotagróf örökölte, valamint távoli rokona, Rudolf von Pfullendorf gróf. Hugó gróf fiatalabb fia Hugó 1182-ben szereztre meg a von Bregenz örökséget. 1200 körül Götzis mellett várat épített, melynek a [[Montfort címere|Montfort]] nevet adta. Később von Montfornak nevezte magát és a hasonnevű család alapítója lett. Nagyjából ugyanekkor alapította [[Feldkirch címere|Feldkirch]] városát is. 1270 körül a Montfort grófok három ágra váltak szét: Montfort-Feldkirch, Montfort-Bregenz és Montfort-[[Tettnang címere|Tettnang]].
1337-ben a Montfort-Feldkirch családbeli III. Rudolf és II. Ulrich szövetséget kötöttek az osztrák hercegekkel. Miután IV. Rudolf gróf három fia még az ő életében meghalt, a negyedik otthagyta a churi prépostságot és 1369-ben feleségül vette Agnes von Mätsch-et. Apja halála után 1375 márciusában 30 ezer aranyért eladta birtokai nagyrészét az osztrák hercegeknek. Az utolsó adásvételre 1379-ben került sor. A terület új birtokosa III. Lipót herceg lett.
Külső hivatkozások:
| |||