„Címerhatározó/Kassa címere” változatai közötti eltérés

Nincs szerkesztési összefoglaló
 
=== Kassa 1502 ===
[[Kép:Kassa_1502.jpg|thumb|Kassa 1502-es címere. A vörös szín megkopott]]
[[Kép:Kassa_1502-es_címereslevele.jpg|thumb|Kassa 1502-es címereslevele]]
II. Ulászló Kassa számára Budán 1502. december 8-án adott ki újabb címereslevelet. Ez Magyarországon először tartalmazott sisakot (kettőt is), sisakdíszt és sisaktakarót, azaz teljes címert egy városi címerben. Az eredeti angyal pajzstartó is megmaradt.
 
A pajzsmező is nagymértékben megváltozott. A korábbi, három aranyliliommal díszített pajzsfő alatt a hétszer ezüsttel és vörössel vágott mező hasított lett. A baloldali mezőbe hasított (lengyel) sast helyeztek a király családi címeréből. A pajzstalpban felesége, Anna királyné családi címerének egy része látható. A pajzsforma alul hegyes. A címert az oklevélben részletesen [[címerleírás|leírták]], mely következetes módon ügyel a heraldikai udvariasságra és elvekre. Ez főleg a sas leírásában nyilvánul meg. Külön megadják a sas arany [[fegyverzett|fegyverzetét]], kornáját és lóherében végződő pántját. Mivel a bal mezőbe helyezett hasított sas az eredetivel ellentétben balra néz, és az egész sas kétfejű lenne, mindjárt a leírása elején külön megadják, hogy egyfejű sasról van szó. Az angyal teljes alakos lett, a feje körül dicsfénnyel.
 
A [[címerleírás|leírást]] nem a pajzzsal kezdik, hanem a pajzstartóval és a többi címerrésszel. Az angyal öltözéke arannyal szövött ametisztszínű, a haja világos, göndör, drágakövekkel összefogva, a fején aranykereszttel díszített koszorú van. A szárnya égszínkék, arany rögöcskékkel átszőve. Kezeivel a pajzsot tartja, mely alul kihegyezett. A pajzson két ezüst, arannyal koronázott sisak van, arany csatokkal. A sisakdíszek, a felül sárga, alul arannyal pontozott kék szárnyak közepén egy-egy aranyliliom van. A sisaktakarókat "sokszínű, mintha a szél által szétszórt hulló virágok"-ként írják le.
 
A magyar heraldikában itt jelenik meg először az ezüst sávok magyarázata az ország négy fő folyójával, a Dunával, Tiszával, Drávával és Szávával.
 
Az oklevél részletesen kifejti a város érdemeit, melyek a kiadását eredményezték (mint pl. testvére János Albert trónkövetelő magyarországi hadjárata II. Ulászló koronázása után, és Kassa egyhónapos ostroma).
 
A város 1504-ben az 1502-es címeradomány alapján új pecsétnyomót vésetett, mely a magyarországi reneszánsz városi pecsétnyomók egyik legszebb példája. Az ezüst pecsétnyomót, SIGIL LUM CIVITA TIS. CASSA. körirattal Antonius, kassai mester készítette. A város későbbi pecsétjeinek is ez szolgált mintaként, mert az eredeti címereslevelet a város Titkos levéltárában őrizték, a nyilvánosságtól elzárva.
 
<gallery>
Kép:Kassa_pecsétnyomó_1504.jpg|Kassa 1504-es pecsétnyomója
Kép:Kassa_pecsétlenyomat_1504.jpg|Kassa 1504-es pecsétjének lenyomata
</gallery>
 
*Irodalom:
100 308

szerkesztés