„Heraldikai lexikon/Barna János” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a A Barna János lapot átmozgattam a következő névre: Heraldikai lexikon/Barna János . |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
6. sor:
Köznemesi családból származott, nemességüket 1618-ban kapták Bethlen Gábortól. Testvére, Barna Sándor Csanád vármegye árvaszéki ülnöke, majd elnöke, a darabont kormány idején tb. főjegyző. Gyászos szereplése miatt állásáról lemondott, és Pestre költözött. Nagybátyja, Barna Ignác (1822—1894) a pesti egyetem fogászatán volt magántanár. Műfordítói érdemeiért 1876-ban az Akadémia levelező tagjává választották. Másik nagybátyja, Barna Ferdinánd (1825—1895) a Nemzeti Múzeum segédőre, főleg finnugor kutatásokkal foglalkozott, az Akadémiának 1868-ban levelező tagja lett.
Barna János anyja Meskó Sándor csanádi alispán, későbbi főispán húga volt, ezért gyermekként sokat tartózkodott Makón. Középiskolai tanulmányait Szegeden, Nagyszebenben és Szarvason végezte, majd Budapesten járt egyetemre és magyar-történelem szakos középiskolai tanár lett. Később felső kereskedelmi iskolai oklevet szerzett. 1906-tól 1913-ig Szatmáron a katolikus főgimnáziumban volt tanár, majd 1912-től 1924-ig a szatmári felső kereskedelmi iskolában tanított. Ekkor jelent meg ''Francia lírikusok'' című fordításgyűjteménye. Az I. világháború kitörésekor Spanyolországban tartózkodott és a franciák a Fekete kolostorba internálták. Csak 1919-ben térhetett haza. 1924-ben a makói Návay Lajos felsőkereskedelmi fiú iskola tanára, majd ugyanebben az évben igazgatója lett. 1929 áprilisától a budapesti gyakorló felsőkereskedelmi iskola tanára. 1934 szeptemberében a felsőkereskedelmi iskolák főigazgatóságára került. Súlyos cukorbaja és vesebaja 1934. november 15-én végzett vele.
== Munkássága ==
21. sor:
*Barna János: ''Francia lírikusok''. Szatmár, 1912
*Barna János—Sümeghy Dezső: ''Nemes családok Csanádvármegyében''. Makó, 1913.
*Barna János: ''Japán antológia''. Szatmár, 1924
*Barna János: ''Nyermeghi Barna család története''. Szatmár, é. n. [1925].
*Barna János: ''
*''Makó és Csanád—Torontál vármegyei községek''. Szerk.: Barna János. Magyar városok monográfiája. Bp. 1929.
28 ⟶ 29 sor:
== Irodalom ==
''Makó története a kezdetektől (MAKÓ MONOGRÁFIÁJA 4.)''. Szerkesztette: Blazovich László, Makó, 1993.
| |||