„Heraldikai lexikon/Alap” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
17. sor:
Az alapra különféle [[címerábra|címerábrákat]] lehet elhelyezni. Ezek lehetnek [[címerkép]]ek vagy [[mesteralak]]ok. Így például beszélhetünk kék alapon három aranykoronáról vagy vörös alapon ezüst görög keresztről.
Az alap [[borítás]]a lehet fém ([[arany]] és [[ezüst]]), [[színek
=== A pajzstagolások szerkezeti összefüggései ===
<gallery>
Kép:Pajzstagolás,_vágott.PNG|Vágott pajzs ('''pajzstagolás''' és potenciális kétmázú ''alap'', valamint egy-egy potenciális ezüst, illetve fekete ''mező'')
Kép:Pajzstagolás,_vágott,_kétmázú_alap.PNG|Kétmázú '''[[alap]]''' (a kardok mindkét mezőre rá vannak helyezve, nem alkalmazkodnak a tagolás geometriájához, nincs kitüntetett ''mező'', ezért együtt képezik a kardok kétmázú ''alap''ját és nem ''mező''jét, miként azt a címerleírás is megadja: ezüst-fekete vágott alapon két vörös kard harántkeresztesen)
Kép:Pajzstagolás,_vágott,_mező.PNG|Két '''[[mező]]''' az ''osztott'' pajzsban (a kardok csak az egyik mezőben vannak elhelyezve /alkalmazkodnak a mezők geometriájához [nagyságához]/, ezért itt [[osztott címer]] jön létre, mert az alap helyett mezőről van szó; mezője csak az osztott címernek lehet, de a mező rendelkezhet saját [[alap]]pal, miként esetünkben a kardokkal ellátott mező alapja ezüst [ez a kardok ezüst alapja, miként azt a [[címerleírás]] is megadja: vágott pajzs, a felső ''mező''ben ezüst ''alap''on két vörös kard harántkeresztesen]; az osztott pajzsban a másik, fekete üres mező egyben alap is, hiszen abban is el lehetne helyezni valamilyen [[címerábra|címerábrát]])
Kép:Pajzstagolás,_vágott,_kétmázú_alap_oroszlánnal.PNG|Tizenegyszer '''vágott''' pajzs (a vágások nem mező, hanem '''alap''' funkcióban állnak, azaz [[egyszerű címer|a címer egyszerű]], osztatlan, mert a fekete oroszlán nem alkalmazkodik a vágások geometriájához [nagyságához, széleségéhez stb.], hiszen az ezüst-vörös vágások többségére rá van helyezve)
</gallery>
===Az alap szubsztratológiai szemlélete===
| |||