„Heraldikai lexikon/Alap” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
18. sor:
Az alap [[borítás]]a lehet fém ([[arany]] és [[ezüst]]), [[színek|szín]] (vörös, kék, zöld, fekete, esetleg bíbor és más antiheraldikus színek), és [[prémek|bundabőr]] (prém: hermelin, evet, mál és más ritkább prémek), illetve egyéb ritka mintázatok (mint pl. méhviaszforma stb.)
<gallery>▼
Kép:Pajzstagolás,_vágott.PNG|Vágott pajzs ('''pajzstagolás''' és potenciális kétmázú ''alap'', valamint egy-egy potenciális ezüst, illetve fekete ''mező'')▼
Kép:Pajzstagolás,_vágott,_kétmázú_alap.PNG|Kétmázú '''[[alap]]''' (a kardok mindkét mezőre rá vannak helyezve, nem alkalmazkodnak a tagolás geometriájához, nincs kitüntetett ''mező'', ezért együtt képezik a kardok kétmázú ''alap''ját és nem ''mező''jét, miként azt a címerleírás is megadja: ezüst-fekete vágott alapon két vörös kard harántkeresztesen)▼
Kép:Pajzstagolás,_vágott,_mező.PNG|Két '''[[mező]]''' az ''osztott'' pajzsban (a kardok csak az egyik mezőben vannak elhelyezve /alkalmazkodnak a mezők geometriájához [nagyságához]/, ezért itt [[osztott címer]] jön létre, mert az alap helyett mezőről van szó; mezője csak az osztott címernek lehet, de a mező rendelkezhet saját [[alap]]pal, miként esetünkben a kardokkal ellátott mező alapja ezüst [ez a kardok ezüst alapja, miként azt a [[címerleírás]] is megadja: vágott pajzs, a felső ''mező''ben ezüst ''alap''on két vörös kard harántkeresztesen]; az osztott pajzsban a másik, fekete üres mező egyben alap is, hiszen abban is el lehetne helyezni valamilyen [[címerábra|címerábrát]])▼
Kép:Pajzstagolás,_vágott,_kétmázú_alap_oroszlánnal.PNG|Tizenegyszer '''vágott''' pajzs (a vágások nem mező, hanem '''alap''' funkcióban állnak, azaz [[egyszerű címer|a címer egyszerű]], osztatlan, mert a fekete oroszlán nem alkalmazkodik a vágások geometriájához [nagyságához, széleségéhez stb.], hiszen az ezüst-vörös vágások többségére rá van helyezve) ▼
</gallery>▼
===Az alap szubsztratológiai szemlélete===
37 ⟶ 28 sor:
===Az alap szerkezeti értelmezése===
▲<gallery>
▲Kép:Pajzstagolás,_vágott.PNG|Vágott pajzs ('''pajzstagolás''' és potenciális kétmázú ''alap'', valamint egy-egy potenciális ezüst, illetve fekete ''mező'')
▲Kép:Pajzstagolás,_vágott,_kétmázú_alap.PNG|Kétmázú '''[[alap]]''' (a kardok mindkét mezőre rá vannak helyezve, nem alkalmazkodnak a tagolás geometriájához, nincs kitüntetett ''mező'', ezért együtt képezik a kardok kétmázú ''alap''ját és nem ''mező''jét, miként azt a címerleírás is megadja: ezüst-fekete vágott alapon két vörös kard harántkeresztesen)
▲Kép:Pajzstagolás,_vágott,_mező.PNG|Két '''[[mező]]''' az ''osztott'' pajzsban (a kardok csak az egyik mezőben vannak elhelyezve /alkalmazkodnak a mezők geometriájához [nagyságához]/, ezért itt [[osztott címer]] jön létre, mert az alap helyett mezőről van szó; mezője csak az osztott címernek lehet, de a mező rendelkezhet saját [[alap]]pal, miként esetünkben a kardokkal ellátott mező alapja ezüst [ez a kardok ezüst alapja, miként azt a [[címerleírás]] is megadja: vágott pajzs, a felső ''mező''ben ezüst ''alap''on két vörös kard harántkeresztesen]; az osztott pajzsban a másik, fekete üres mező egyben alap is, hiszen abban is el lehetne helyezni valamilyen [[címerábra|címerábrát]])
▲Kép:Pajzstagolás,_vágott,_kétmázú_alap_oroszlánnal.PNG|Tizenegyszer '''vágott''' pajzs (a vágások nem mező, hanem '''alap''' funkcióban állnak, azaz [[egyszerű címer|a címer egyszerű]], osztatlan, mert a fekete oroszlán nem alkalmazkodik a vágások geometriájához [nagyságához, széleségéhez stb.], hiszen az ezüst-vörös vágások többségére rá van helyezve)
▲</gallery>
Szerkezeti értelemben az alap különbözik a [[mező]]től. Ha a [[
[[Kép:Caretto_di_Millessimo_címer.jpg|150 px]]
A rendelkezésre álló négy fő osztási irány (vízszintes, függőleges, harántos, balharántos) csak egy adott számú tagolási módot tesz lehetővé. Ha az egymással párhuzamos vagy egymást keresztező osztóvonalak a pajzsot úgy tagolják, hogy az így létrejövő mezőkben az egyik szín nagyjából vagy pontosan ugyanolyan nagyságú teret foglal el, mint a másik, akkor ez a [[címerhatározás]] szempontjából alapnak és nem a
[[Gatterer]] megmutatja, hogy néhány osztóvonal által hogyan jönnek létre a címerpajzs morfológiai alakzatai és ezek miként képeznek rendszert. Ha nincs semmilyen osztóvonal, a pajzs egyszerű. Ekkor a pajzs csak egyetlen térből (Raum) áll, nevezetesen a pajzs felületéből (Oberfläche). A másik esteben a pajzs legalább két térből áll, tehát osztott. Azt a teret, melyet osztóvonalak zárnak körül, mezőnek (Platz) nevezzük. Ehhez jön még a mezők színe, melyek a különféle alakzatok (Körper) tulajdonképpeni létrehozói. Az egyszerű pajzs csak egy tinktúrából állhat, az osztott viszont egynél többől. Ha egy [[tinktúra]] annyi mezőben helyezkedik el, mint a töbi, egyszerű pajzsosztás (Schildestheilung) vagy tagolás (Section) keletkezik. Ha viszont egy tinktúra több mezőt foglal el, mint a többi, mesteralakot (Ehrenstück oder Heroldsfigur) kapunk. A tagolások tehát nem egyebek, mint tinktúrák, mert az osztóvonalak egyenletesen osztják el azokat a pajzsban. Azt a mezőt (Platz), melyben címerábra (Wappenfigur) van, alapnak (Feld) nevezzük. Az egyszerű pajzsnak csak egy alapja lehet, az osztottnak több is, de csak akkor, ha a mezőben van címerábra. (Vö.: J. Ch. Gatterer: Abriss der Heraldik. Göttingen 1774. 13-14. l.)
| |||