„Heraldikai lexikon/Alap” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
53. sor:
A címermezők és mesteralkok pozíciójának vizsgálatánál alapvető fontosságot kap a színezés, ez határozza meg ugyanis, hogy milyen morfológiai jegyekkel találkozunk a pajzson. Ezen alapkérdések vizsgálata után dönthető el, hogy a mezők és a mesteralakok, valamint a címerképek hogyan viszonyulnak egymáshoz.
Az olyan szerkezeti elemek terminológiáját, mint pl. a [[mező]] (Platz), az alap (Feld), a [[pajzstagolás|tagolás]] (Sektion) stb. pontosan meg kell határozni, hogy a klasszifikációs rendszer számára koherens és pontos kategóriákat kapjunk, melyek megkönnyítik a címerek rendszerezését és lehetővé teszik a fontos strukturális elemek pontos felismerését és definiálását.
Mint láttuk, a heraldikában az egyszerű és osztott címerekben minden üres tér [[mező]]nek számít és minden mezőt
Így pl. a von Schönfels család ezüsttel és feketével háromszor harántvágott címerében vagy négy mező van vagy csak egy (potenciális) alap. Ha az alapnak az [[ezüst]] fémet tekintjük, a mezőben két fekete harántpólya van, ha a fekete színt vesszük alapnak, a mesteralak a két ezüst harántpólya lesz. Lehetséges olyan értelmezés is, hogy a három vágás által négy mező jött létre. Ez azonban csak akkor tűnik megalapozottnak, ha az így létrejött mezők legalább egyikében külön címerábra is van.
63. sor:
[[Kép:Schönfels-Holtzendorf.JPG]]
Ehhez hasonló szerkezetű alapot figyelhetünk meg a von Holtzendorf család címerében, ahol az ezüsttel és feketével [[négyelt]] mezők mindegyikére ráhelyezték a vörös [[pólya|pólyát]]. A hasítás és a vágás által négy mező jött ugyan létre, de ezek csak [[mesteralak]]nak (a pólyának) egyetlen kétféle [[
Az említett két címertípus ezen az elméleti alapon egyesíthető, ami megadja az egyszerű és az összetett címerek alapdefinícióját is.
|