„Heraldikai lexikon/Alap” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
53. sor:
A címermezők és mesteralkok pozíciójának vizsgálatánál alapvető fontosságot kap a színezés, ez határozza meg ugyanis, hogy milyen morfológiai jegyekkel találkozunk a pajzson. Ezen alapkérdések vizsgálata után dönthető el, hogy a mezők és a mesteralakok, valamint a címerképek hogyan viszonyulnak egymáshoz.
 
Az olyan szerkezeti elemek terminológiáját, mint pl. a [[mező]] (Platz), az alap (Feld), a [[pajzstagolás|tagolás]] (Sektion) stb. pontosan meg kell határozni, hogy a klasszifikációs rendszer számára koherens és pontos kategóriákat kapjunk, melyek megkönnyítik a címerek rendszerezését és lehetővé teszik a fontos strukturális elemek pontos felismerését és definiálását.
 
Mint láttuk, a heraldikában az egyszerű és osztott címerekben minden üres tér [[mező]]nek számít és minden mezőt [[alap]]nakalapnak tekintenek, melyben van valamilyen [[címerábra]]. A van és a nincs ítéletek ezen a ponton hermeneutikailag, az értelmezés és az interpretáció szempontjából döntik el a pajzsban az [[osztóvonal]]ak által létrejövő alakzatok logikáját és jelölik ki helyüket a rendszerben.
 
Így pl. a von Schönfels család ezüsttel és feketével háromszor harántvágott címerében vagy négy mező van vagy csak egy (potenciális) alap. Ha az alapnak az [[ezüst]] fémet tekintjük, a mezőben két fekete harántpólya van, ha a fekete színt vesszük alapnak, a mesteralak a két ezüst harántpólya lesz. Lehetséges olyan értelmezés is, hogy a három vágás által négy mező jött létre. Ez azonban csak akkor tűnik megalapozottnak, ha az így létrejött mezők legalább egyikében külön címerábra is van.
63. sor:
[[Kép:Schönfels-Holtzendorf.JPG]]
 
Ehhez hasonló szerkezetű alapot figyelhetünk meg a von Holtzendorf család címerében, ahol az ezüsttel és feketével [[négyelt]] mezők mindegyikére ráhelyezték a vörös [[pólya|pólyát]]. A hasítás és a vágás által négy mező jött ugyan létre, de ezek csak [[mesteralak]]nak (a pólyának) egyetlen kétféle [[mázmázak|mázú]]ú alapját képezik. Ha tehát a [[címerábra]] a mezők mindegyikére rá van helyezve, a tagolások nem mező, hanem alap funkcióban állnak, hiszen nincs semmilyen kitüntetett címermező, mely osztott címerre utalhatna, következésképp osztatlan címer jön létre. Ezen tagolások mező funkciójukat csak akkor szerzik vissza, ha közülük valamelyikben külön címerábra is van, hiszen ekkor azt is feltételezhetjük, hogy a pajzson több címert egyesítettek, tehát osztott címer jött létre.
 
Az említett két címertípus ezen az elméleti alapon egyesíthető, ami megadja az egyszerű és az összetett címerek alapdefinícióját is.