„Heraldikai lexikon/Bíbor” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
78. sor:
A szó valószínűleg a latin ''purpura'' 'bíborcsiga, bíbor(szín), bíborszínű kelme', görög ''πορφύρα'' (ugyanaz) szóból ered,<ref>TESz I. 295. l.</ref> ami az előállításának módjára utal.
 
Az 1260-70-es évekig a francia ''purpure'' eredeti neve ''bis'', néha ''gris'' vagy ''brun'', azaz egy szürkésbarna árnyalatú szín volt. A bis kifejezés akkor tűnt el, amikor a purpure jobban elterjedt és annak helyébe lépett. A középkori franciában a ''pourpre'' vagy ''porpre'' kelmefajta volt, nem szín. A kelmét különféle színűre festették, és a heraldikán kívüli középkori források és irodalmi művek említik a "porpre vermeille" (vörösbíbor), "porpre noire" (sötétbíbor), "porpre verte" (bíborzöld), "un vert mantel porprin" (zöldkármin palást), " pourpre sanguine" (vérvörös karmazsin), "écarlate blanches" (fehér karmazsin) stb. kifejezéseket. Idővel a bis és a porpre szinonímák lettek és végül a porpre vagy purpure a bis helyébe lépett. A ''porpre bise'' és változatai előfordulnak különféle középkori irodalmi művekben is: Sándor-regény (Roman d'Alexandre), <ref>IV.: porpre bise (1680.), marbre bise (1650.), porpre vermeille (1680.)</ref> A rózsa regénye (Le roman de la rose)<ref>Tome I.: porpre robe (1075.), porpre sarrazinesche (1177.), ne brune ne bise (1209.),</ref> Chrétien de Troyes: Le Conte du Graal (Perceval),<ref>pierre bise (372d.3033), une porpre vox desore (372e.3077)</ref> Tristan (Béroul),<ref>bise (916.), porpre bis (2736.)</ref> stb.
 
'''A bis árnyalatai'''