„Heraldikai lexikon/Címerművészet” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
22. sor:
== A címerművészet története ==
A címertan a 14. századi első heraldikusok színrelépése után, a 16. századtól, a címerművészetből fejlődött tudománnyá.
== A magyar címerművészet jellege ==
Mátyás király korában az ókori kultúra és művéset felfedezése hatással volt a címerművészetre is. Számos mitologikus lény jelent meg a heraldikában ([[kiméra]], [[szirén]], [[pegazus]] stb.). A közönséges [[címerábra|címerábrákra]] is körülményes magyarázatokat adnak (pl. a hullámos pólyát folyóként magyarázzák) és kialakulnak a címerekhez, valamint a család eredetéhez fűződő legendák. A [[színek]] jelentősége is megnőtt.
Mohács után a régi egyszerűséget felváltják a címerábrákkal túlzsúfolt pajzsok, a heraldikától idegen realizmus és naturalizmus, megjelennek a dús sisaktakarók. Előtérbe kerül a dekorativitás. Itáliában kialakulnak a különleges formájú pajzsok, a sarkuknál tekercsszerűen fel vannak csavarodva, mintha papírból lennének. A pajzs neve is kartus, az olasz carta 'papír' szóból. Ebből lett a "cartoccio" 'papírtölcsér', innen lett a francia "cartouche". Egyre nagyobb szerephez jutnak a [[címertartozékok|kiegészítő címerelemek]] ([[rendjel]]ek, [[címersátor|címersátrak]], [[címerpalást|-palástok]], [[korona|koronák]], [[pajzstartó]]k, [[jelmondat]]ok stb.)
== Lásd még ==
| |||