„Heraldikai lexikon/Címeradomány” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
14. sor:
A legelső címeradományok még címerrajz nélkül készültek és csak [[címerleírás|leírták]] a [[címer]]t. Hamarosan azonban megjelentek a díszes és ünnepélyes formában kiállított címeres levelek, rajta a [[címer]]ek miniatúrájával.
A címeradományok elsősorban a nemesi családok címereihez köthetők, de jelentős volt a városi címerek adományozása is. Az első ismert európai címeradomány, [[Kassa címere|Kassa címerére]] vonatkozik 1369-ből. Ezt megelőzően 1327-ből való Doncs mester címere,<ref>Nagy Iván (IX. 345. l.) a csebi Pogány családdal kapcsolatban említi, hogy címerüket Károly Róberttől kapták 1326-ban. (>>...egy arany sólyom, kiterjesztett szárnyakkal, szárnya alatt arany lóher, csőrében zöld gally, arany lombokkal (...) "Falco aureus, habens distentas alas, sub quibus folia deaurata in modum herbae l u h e r e dictae pendent, cujus falconis in naso viridis ramusculus erectus existit, folia habens aurea." Az okmány eredetije a vasvári káptalanban.<<)</ref> de ez inkább [[címerjavítás]]nak tekinthető.
A címeradomány vonatkozhat a [[címer]]re vagy a címerre és a nemességre a [[nemesítés]] alaklamával. Előfordult [[nemesség]] adományozása címer nélkül is, de ezek száma a 18. századtól egyre kevesebb. Magyarországon 1526-ig a címeradományozás kezdeményezője leggyakrabban a [[király]] volt vagy a kérelmező magas rangú pártfogója szóban kérte az uralkodótól. 1526 után a kérelmező írásban, úgynevezett címerkérő folyamodványban nyújtotta be a kérelmét a Magyar Királyi Udvari Kancelláriához, Erdélyben az Erdélyi Udvari Kanceláriához. A címeres leveleket a király, illetve a [[fejedelem]] sajátkezű aláírásával és [[pecsét]]jével is ellátta.
| |||