„Heraldikai lexikon/Címerkönyv” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
12. sor:
Általában színes, könyv alakú kéziratos művek voltak, a könyvnyomtatás kora előtt. Ismertek nyomtatott címeres könyvek is, melyekben különféle [[színjelölési módszerek]]et használnak. Terjedelmük néhány laptól a többkötetes nagyságig előfordul. Néha nagyon korai másolatuk is készült. Előfordult, hogy az új címereknek is helyet hagytak benne és folyamatosan bővítették. Így egyfajta [[címerregiszter]] jött létre, melyek legismertebb változata az angol [[ordinary]]. A címerkönyvekkel egykorú címerregiszterek voltak a [[címertekercs]]ek.
A legrégibb valószínűleg [[Heinrich von Veldek]] (vagy Veldeke) műve az 1180-as évekből. A legismertebb címerkönyvek [[Gelre]] herold címerkönyve, [[Conrad Grünenberg]] címerkönyve, kitűnő címeres miniatúrákat tartalmaz a [[Codex Manesse]]. Mindezeknek magyar vonatkozásaik is vannak. További címerkönyv magyar szempontból: S. Christophi am Arlperg Bruderschaftsbuch (ismertetése: br. Pettenegg Gaston, Adler Jahrbuch, 1871 és 1872; H. G. Ströhl: ''Heraldischer Atlas'', Stuttgart 1909; Herzberg-Fränkel: ''Das Bruderschatfs- und Wapenbuch von St. Christophi am Arlberg'', MIöG VI-Erg. 1901). A [[Doaueschinger Wappenbuch]] (1433-ból) tartalmazza Zsigmond császár és a korabeli fejedelmek, a Habsburg-tartományok, a lovagi tornák résztvevőinek címereit. A ''Fugger'scher Ehrenspiegel'' (1555-ből) körülbelül 30 ezer festett címerrel és pecséttel ellátott többkötetes mű. Kéziratát a drezdai szász tartományi könyvtár őrzi. Az első hat kötet eredeti másolata Bécsben található.
A magyar címergyűjteményeket [[Bárczay Oszkár]] sorolta fel. A fontosabbak a [[Korjenity-Neority]]-féle raguzai címergyűjtemény, mely [[Thallóczy Lajos|Thallóczy]] szerint ([[Turul]], 1888) a XV. század végéről való. Egyéb magyar címergyűjtremények: a [[Zichy-album]] (az 1596-1679 közti évekből), a [[Fejérváry Károly]]-féle címergyűjtemény, melynek kézirata a Magyar Nemzeti Múzeumba került, az [[Adami Mihály]]-féle [[Scuta gentiltia]], a [[Rajcsányi]]-féle címergyűjtemény és a [[Béldi István]]-féle címergyűjtemény ugyanott, a [[Haller grófok nemzetségkönyve]] (ismertette [[Szádeczky Lajos]] és [[Boncz Ödön]] (Turul, 1886, 105-123., Turul 1886, 1-11.).<ref>Áldásy Antal: ''Címertan'', 6. l.</ref>
| |||