„Címerhatározó/Csák nemzetség címere” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
3. sor:
----
[[Kép:Csák_Demeter_pecsétje.jpg|thumb|Csák Demeter pecsétje]]
A nemzetség címerének ábrája a [[címerhatározó]]ban még nem szerepel.▼
A nemzetség régiségét mutatja, - írja Karácsonyi János, ''A magyar nemzetségek''' c. könyvében, - hogy mind Anonymus, mind Kézai Simon a hét honfoglaló vezér közé sorolja a nemzetség őseit. Kézai szerint Szabolcsnak hívták a honfoglaló kapitányt, akitől a Csákok származnak.
9 ⟶ 11 sor:
Karácsonyi a nemzetségnek 12 ágát sorolja fel. Közöttük szerepel az „Ugodi ág” is, mely kizárólag a Dunántúlon szerepel. A XII.-XIII. században élt Csák nembéli Lukáról (Lukács) a nevén kívül semmit sem tudunk. Két fia ismert, Ádám és I. Demeter. Demeter (? - 1287 előtt), vasi ispán és 1217-1229-ig asztalnokmester volt. 1217-ben részt vett II. Endrével (1205-1235) a szentföldért vívott keresztesháborúban. 1225-1229 között pozsonyi ispán. Négy éven keresztül nincs hivatalban, majd 1233-1234-ig országbíró és bácsi ispán. 1231-ben Egyed pápai követ a Csák-nembéli Demeter comest kiközösítette, mert többszöri felszólításra sem volt hajlandó a korábban II. Endrétől kapott Küszén várát, a későbbi (Német-) Újvárt, (ma Güssing Ausztriában) visszaadni a szerzeteseknek. 1242. májusa és 1245. júniusa közt másodszor töltötte be az országbírói tisztet. 1250-es évek elején elfoglalja a veszprémi káptalan Merenye nevű birtokát. Demeter mester címere oroszlán volt.
A család leghíresebb tagja (trencséni) '''Csák Máté''' (1260 k. - 1321 március 18). Apja Péter nádor, nagyapja és nagybátyja szintén Máté nevet viseltek. Független, csaknem királyi hatalmat gyakorolt a nevéről máig is Mátyusföldnek nevezett területen. 1293, királyi főlovászmenster és Pozsony vármegye ispánja, 1294 augusztus 1-től 1297 első feléig nádor volt, de ekkeor a király elbocsátotta. III. Endre halála után Vencel pártjára állt, ezért Vencel őt a vág- és nyitravidéki királyi javak birotkában megerősítette. 1307-ben Ottó és Károly Róbert közt semleges álláspontot foglalt el, személyes ellenfelei - a Kőszegiek - ellen Tamás esztergomi érseket segítette. 1308-ban Károly Róbert tárnokmesterré nevezte ki, de az 1308 nov. 17-én tartott országgyüléstől és az 1310 aug. 27-i végérvényes koronázástól is távolmaradt, a királyi javakat tovább fosztogatta. A király 1311 áprilisa előtt megfosztotta tárnokmesteri hivatalától s helyébe gyűlölt ellenfelét, Kőszegi Miklóst nevezte ki. Erre Máté nyíltan fellázadt. 1311. június 25-én Budát is ostrom alá vette, de a királyi sereg legyőzte. A pápai követ többszöri figyelmeztetés után 1311. július 6-án Pozsonyban kiközösítette s vele együtt azokat is, akik segítségére lesznek; egyszrsmind az egyházi tilalmat is kilátásba helyezte számára. Máté az egyház szolgáin állt boszút. Nyitra várán, esztergomi éresek és káptalan birtokain kegyetlen pusztítást követett el. 1312-ben segítséget nyújtott a néhai Amadé nádor fiainak, de a rozgonyi csatatéren I. Károly diadalmaskodott. A hadakozás évekig tartott és nem mindig Máté sikerével. Hívei megmaradtak hűségén, mert féltek a bosszujától. Ivadéka nem maradt, egy lányáról tesznek említést, ki Dezső úr felesége lett. Halála után Károly Róbert egyenként elfoglalta birtokait s ezek egy részéval a híveit jutalmazta meg.
*Irodalom:
Botka Tivadar: Trensséni Csák Máté és kortársai.
▲A nemzetség címerének ábrája a [[címerhatározó]]ban még nem szerepel.
| |||