„Heraldika/Axiomatikus heraldika” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
64. sor:
=== A címerek történeti szemlélete, 17-18. század ===
[[Cassaneus|Bartholomäus Cassaneus]] (1480-1542)
Az első rendszeres címertani munkát a történeti források alapján [[Petra Sancta|Silvester Petra Sancta]] (1590–1647), olasz jezsuita szerzetes írta 1638-ban. A [[címer]]ek szerkesztésére és ábrázolására a [[heraldika]] szabályait logikus módon nyolc pontba foglalta, de még mindig nagy súlyt fektetett a középkori szimbolikára. Elveit és rendszerét [[Theodor Höpingk]] (1591-1641), német történész és [[heraldikus]] fejlesztette tovább, <ref>Az 1639 februárjában befejezett, de csak 1642-ben, Nürnbergben megjelent művének címe:
de a történeti forrásokat nem használta olyan ügyesen. Ő is vallotta a [[címer]]ek szimbolikus jellegét és ezt sokan félreértették, amikor azt hirdette, hogy „a címerek valamely családnak hieroglifa-szerű képei, amelyek nevezetes cselekedeteket
A címerek vizsgálatát Claude-François Ménestrier, a Chambéry-i, Vienne-i és Grenoble-i, lyoni egyetem tanára, majd [[Philipp Jacob Spener]] (1635-1705), német [[heraldikus]] és helyezte történeti alapra. <ref>Spener, Ph. J.:
[olvasható: http://www.uni-mannheim.de/mateo/camenaref/spener.html]</ref> Ménestrier 1669-70-ben Németországban és Itáliában utazott, majd haláláig Párizsban élt. Korának legismertebb heraldikusa volt, akivel 1662 tájától a német tudományos heraldika egyik úttörője, Spener is szoros kapcsolatban állt. Spener elvetette a [[címer]]ek pusztán szimbolikus értelmezését és a heraldikai forrásokra támaszkodott.
|