„Heraldika/Axiomatikus heraldika” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
64. sor:
=== A címerek történeti szemlélete, 17-18. század ===
 
[[Cassaneus|Bartholomäus Cassaneus]] (1480-1542) ’’Catalogus''Catalogus gloriae mundi’’mundi'' (1529) című művére, <ref>Chasseneux, Bartélémy (Chasseneuz, Chasseneo): ’’Catalogus''Catalogus gloriae mundi.’’'' Lyon 1529, Dionysius de Harsy metszeteivel Simon Vincentius által</ref> mely 200 év alatt majdnem 20 kiadást ért meg, [[Bartolo de Sassoferrato]] volt nagy hatással. Cassaneus kísérletet tett a francia és a német [[címerelmélet]], a nehézkesebb német és a pontosan és világosan meghatározott francia nevezéktan egységesítésére.
 
Az első rendszeres címertani munkát a történeti források alapján [[Petra Sancta|Silvester Petra Sancta]] (1590–1647), olasz jezsuita szerzetes írta 1638-ban. A [[címer]]ek szerkesztésére és ábrázolására a [[heraldika]] szabályait logikus módon nyolc pontba foglalta, de még mindig nagy súlyt fektetett a középkori szimbolikára. Elveit és rendszerét [[Theodor Höpingk]] (1591-1641), német történész és [[heraldikus]] fejlesztette tovább, <ref>Az 1639 februárjában befejezett, de csak 1642-ben, Nürnbergben megjelent művének címe: ’’De''De Insignium Sive Armorum Prisco Et Novo Jure Tractatvs Jvridico-Historico-Philologicus : In quo Dignitatis, Militiæ, Gentis Pontificalia, Imperialia, Regia ... Insignia, Horum Appellationes Variæ, Descriptiones, Genera, Origines ... Ex Sacro Bibliorum Codice, Jure Canonico, ... discutiuntur & enodantur /’’'' Theodor Höpingk. – Noribergæ : Endter, 1642</ref>
de a történeti forrásokat nem használta olyan ügyesen. Ő is vallotta a [[címer]]ek szimbolikus jellegét és ezt sokan félreértették, amikor azt hirdette, hogy „a címerek valamely családnak hieroglifa-szerű képei, amelyek nevezetes cselekedeteket jelképeznek“jelképeznek".
 
A címerek vizsgálatát Claude-François Ménestrier, a Chambéry-i, Vienne-i és Grenoble-i, lyoni egyetem tanára, majd [[Philipp Jacob Spener]] (1635-1705), német [[heraldikus]] és helyezte történeti alapra. <ref>Spener, Ph. J.: ‚‘Insignium‚''Insignium Theoria Seu Operis Heraldici Pars Generalis.‘‘'' Frankfurt [am Main], 1717. 113. l. (Első kiadás, Uo. 1690. A ‘‘Historia''Historia insignium illustrium‘‘illustrium'' című speciális rész 1680-ban jelent meg Frankfurtban, melyet az ‘‘Insignium''Insignium theoria‘‘theoria'' című általános résszel együtt is kiadtak ‘‘Opus''Opus heraldicum‘‘heraldicum'' címmel. Az 1717-es második kiadás az interneten is
[olvasható: http://www.uni-mannheim.de/mateo/camenaref/spener.html]</ref> Ménestrier 1669-70-ben Németországban és Itáliában utazott, majd haláláig Párizsban élt. Korának legismertebb heraldikusa volt, akivel 1662 tájától a német tudományos heraldika egyik úttörője, Spener is szoros kapcsolatban állt. Spener elvetette a [[címer]]ek pusztán szimbolikus értelmezését és a heraldikai forrásokra támaszkodott.