„Heraldika/Axiomatikus heraldika” változatai közötti eltérés

A kortársak és a modern korok heraldikusai előtt ezidáig szinte rejtve maradt, hogy a 18. században, elsősorban [[Johann Christoph Gatterer]] és [[Martin Schmeitzel]] műveiben, a szó szoros értelmében forradalmian új címertani irányzat, ’’’szerkezeti'''szerkezeti címerszemlélet’’’címerszemlélet''' bontakozott ki Németországban, mely csíráiban már tartalmazta az [[axiomatikus heraldika|axiomatikus szemlélet]] (egy potenciális heraldikai eszköztár) főbb alkotórészeit. Ez részben azért van így, mert az új elméletek úttörőinek valódi jelentősége általában csak bizonyos történeti távlatból mutatkozik meg, másrészt olyan modern eszköztárra is szükség van, melyet a többi tudományterület fejlődésével nyerhetünk és applikálhatunk, például a heraldikára is. Ezen irányzat valódi jelentősége csak az axiomatikus szemlélet bevezetésével ismerhető fel.

Martin Schmeitzel (1679-1747) erdélyi szász családból származott, a jénai, wittenbergi, greifwaldi és hallei egyetemen történelmet és államjogot tanult. 1714-től a jenai egyetem docense, majd 1731-től a hallei egyetem professzora volt. Magát németnek vallotta, de hazájának Erdélyt tekintette. Ma már sajnos csak kevesen ismerik a nevét. (Ő használta először a statisztika szót is.) Több magyar vonatkozású művet is írt latin nyelven. Azon műve, mely témánk szempontjából figyelmet érdemel 1723-ban jelent meg. <ref>Martin Schmeitzel: ‘‘Einleitung''Einleitung in die Wappenlehre.‘‘'' Jena 1723</ref> A [[címerábra|címerábrák]] ([[mesteralak]]ok) és a morfológiai elemek ([[tagolás]]ok) rendszerét geometriai alapon határozta meg. Ez az a címertani újdonság, mely a szerkezeti (és az axiomatikus) [[heraldika]] alapja.

Hasonló rendszert hozott létre [[Johann Christoph Gatterer]] (1727-1799), a modern német tudományos [[heraldika]], [[genealógia]] és [[kronológia]] megalapozója. A [[szerkezeti heraldika|szerkezeti heraldikát]] a históriai elv háttérbe szorításával alapította meg, de a címertan tanulmányozására ő is a történeti források tanulmányozását ajánlotta. <ref>A címertan (Wappenkunde) forrásait elsődleges (1. címeres- és nemesi levelek, 2. pecsétek, 3. érmek) és másodlagos forrásokra osztja (1. emléktárgyak, 2. birtoklevelek, 3. történetírók művei, 4. tornaleírások, 5. régi családi és nemzetségi krónikák, ünnepi felvonulások, halotti torok leírása stb., 6. címerkönyvek stb.): „Zu den Quellen vom ersten Range rechnen wir 1) die ‘‘‘Wappen'''Wappen-‘‘‘''' und ‘‘‘Adelsbriefe‘‘‘'''Adelsbriefe''', 2) die ‘‘‘Siegel‘‘‘'''Siegel''' und 3) die ‘‘‘Münzen‘‘‘'''Münzen'''. Zu den Quellen vom zweyten Range gehören 1) die ‘‘‘Denkmäler‘‘‘'''Denkmäler'''... 2) die ‘‘‘Lehenbriefe‘‘‘'''Lehenbriefe''', 3) die ‘‘‘Geschichtsschreiber‘‘‘'''Geschichtsschreiber''', 4) ‘‘‘Turnierbeschreibungen‘‘‘'''Turnierbeschreibungen''', 5) alte ‘‘‘Familien'''Familien-‘‘‘''' oder ‘‘‘Stammbücher‘‘‘'''Stammbücher''', ‘‘‘Beschreibungen'''Beschreibungen feyerlicher Einzüge‘‘‘Einzüge''', ‘‘‘Leichenbegängnisse‘‘‘'''Leichenbegängnisse''', etc. 6) ‘‘‘Wappensammlungen‘‘‘'''Wappensammlungen''' etc.“" Az első csoportba tartozó források mentesek a második csoportba tartozók hibáitól, melyeket a címerek másolói különféle okból idézhetnek elő. (Johann Christoph Gatterer: ‘‘Abriß''Abriß der Heraldik oder Wappenkunde.‘‘'' Nürnberg, 1774. 7. l.)</ref> 1747-től az altdorfi egyetemen tanult, majd 1759-től a göttingeni egyetem tanára volt. Elméletét 1773-as művében fejtette ki. <ref>Johann Christoph Gatterer: ‘’Abriss''Abriss der Heraldik‘‘Heraldik''. Göttingen 1773. Elmélete bemutatásánhoz művének második, 1774-es nürnbergi, bővített kiadását használtuk.</ref> Az utókor heraldikájára ő már nagyobb hatást gyakorolt, mint Schmeitzel, mely még ma is „alapvető fontosságú.“" <ref>Gert Oswald: ‘‘Lexikon''Lexikon der Heraldik.‘‘'' Lipcse 1984. 145. l.</ref> Rendszere a 19. század elején is meghatározó volt. Magyarországon [[Nyiri István]]ra volt befolyással. 1963-ban a göttingeni Genealogischen-Heraldischen Gesellschaft emlékérmet alapított (Johann-Gatterer-Medaille) a kiemelkedő heraldikai és genealógiai teljesítmények elismerésére.

Gatterer az anyagot egyre újabb kategóriákba osztotta be. Követői szerint a heraldika művei által érte le a legmagasabb fokot. Mások szerint viszont egyre kevesebb követője akad, s unalmas és dagályos tévtannak nevezték elméletét, melyet csak kevesen olvastak végig. Ezen nézet képviselője, [[Bárczay Oszkár]] azt rója fel Gatterer és követői „főhibájául,“" hogy „...a heraldikát nem főforrásaiból igyekeznek megismerni, hanem tarthatatlan elméleteket állítottak föl...“" <ref>Bárczay Oszkár: ‘‘A''A heraldika kézikönyve.‘‘'' Budapest 1897. 498. l.</ref>

Lássuk, hogy mit is mond Gatterer a fenti témakörökkel kapcsolatban! <Csúcsos zárójelben 1774-es műve azon oldalszámai szerepelnek, ahol a kérdéses témaköröket fejti ki.> Gatterer a [[címer]] fogalmával kezdi és felsorolja az egyes címertípusokat á1<1.ñ>, majd megkezdi a szabályok ismertetését, melyben felfedezhetők az axiomatikus szemlélet nyomai:

<12-13.> „§.12. Die ganze Theorie der Wappen, und insonderheit des Wappenschildes, gründet sich, vermöge der Erfahrung, fürnämlich auf die Veränderungen, welche der Gebrauch der geraden und krummen Linien verursachet. Der Schild selbst ist von Linien umgeben, die wir oben (§.8.) die ’’’Rand'''Rand-’’’''' oder ’’’Grenzlinien’’’'''Grenzlinien''' genannt haben. Es kommen aber auch auf der Oberfläche des Schildes zweierley Gattungen von Linien vor. Einige derselben berühren mit den Enden die Grenzlinien des Schildes, und theilen also den Schild selbst: andere aber erreichen die Grenzlinien nicht, und machen folglich keine eigentliche Theilung des Schildes selbst, ob sie wol Dinge im Schilde theilen oder begrenzen können. Wir wollen die erste Gattung ’’’Theilungslinien’’’'''Theilungslinien''' heisen. Die Theilungslinien haben, vermöge der Erfahrung nicht mehr, als ’’’viereley'''viereley Richtungen:’’’''' nämlich 1) die ’’’senkrechte’’’'''senkrechte''', 2) die ’’’horizontal'''horizontal-’’’''' oder ’’’quere’’’'''quere''', 3) die ’’’rechte'''rechte diagonal-’’’''' oder ’’’schrägrechte’’’'''schrägrechte''', und 4) die ’’’linke'''linke diagonal-’’’''' oder ’’’schräglinke’’’'''schräglinke'''. Die Theilungslinien von der ersten Richtung theilen den Schild ’’’in'''in die Länge’’’Länge''', die von der andern ’’’quer’’’'''quer''', die von der dritten ’’’schrägrechts’’’'''schrägrechts, und die von der vierten ’’’schräglinks’’’'''schräglinks'''. Alle diese Richtungen gehen entweder den kürzesten Weg, oder mit Umschweifen durch den Schild. Den Richtungen der ersten Art folgen die ’’’geraden'''geraden Linien’’’Linien''', aber nicht alle, und den Richtungen der andern Art folgen die ’’’krummen'''krummen Linien’’’Linien''', aber nicht allein... Eine jede gerade Linie an sich, geht, wie in der Mathematik, also auch in der Heraldik, den kürzesten Weg: es gibt aber in der Heraldik auch ’’’zusammengesezte'''zusammengesezte gerade Linien’’’Linien''', z. E. eine gerade Linie, die aus etlichen kleinen queren und senkrechten Linien, oder aus etlichen rechten und linken Schräglinien zusammen gesezt ist. Solche zusammengesezte gerade Linien laufen, wie die krummen Linien, mit allerley Umschweifen durch den Schild, und gehen also nicht den kürzesten Weg: sie können aber um deswillen nicht krumme Linien genannt werden, denn sie bestehen aus mehrern kleinen geraden Linien.“" <ref>„12. §. A címerek, és különösen a címerpajzsok egész elmélete, a tapasztalat szerint, nagyrészt azon elváltozásokon alapul, melyeket az egyenes és a görbe vonalak használata idéz elő. Maga a pajzs vonalakkal van körülvéve, melyeket fentebb (8. §.) ’’’perem'''perem-’’’''' vagy ’’’határvonalaknak’’’'''határvonalaknak''' neveztünk. A pajzs felületén azonban kétféle vonal fordul elő. Egyesek végükkel érintik a pajzs határvonalait, tehát magát a pajzsot is osztják: mások azonban nem érik el a határvonalakat, következésképp magán a pajzson semmilyen tulajdonképpeni osztást nem idéznek elő, noha a pajzson előforduló dolgokat oszthatják vagy elhatárolhatják. Az első fajtát ’’’osztóvonalaknak’’’'''osztóvonalaknak''' szándékozzuk nevezni. Az osztóvonalaknak, a tapasztalat szerint, nem több, mint ’’’négyféle'''négyféle iránya’’’iránya''' van: 1) a ’’’függőleges’’’'''függőleges''', 2) a ’’’horizontális’’’'''horizontális''' vagy ’’’vízszintes’’’'''vízszintes''', 3) a ’’’jobb'''jobb átlós’’’átlós''' vagy ’’’jobbharánt’’’'''jobbharánt''', és 4) a ’’’bal'''bal átlós’’’átlós''' vagy ’’’balharánt’’’'''balharánt'''. Az első irányú osztóvonal a pajzsot ’’’hasítja’’’'''hasítja''', a második ’’’vágja’’’'''vágja''', a harmadik ’’’harántolja’’’'''harántolja''' és a negyedik ’’’balharántolja'''balharántolja.’’’''' Mindezen irányok a pajzson a legrövidebb úton futnak vagy kitérőkkel. Az első fajta irányok az ’’’egyenes'''egyenes vonalakat’’’vonalakat''' követik, bár nem mindegyikük, és a másik fajta irányok a ’’’görbe'''görbe vonalakat’’’vonalakat''' követik, bár nem pusztán ezeket... Önmagában minden egyenes vonal, miként a matematikában, úgy a heraldikában is, a legrövidebb úton fut: a heraldikában vannak azonban ’’’összetett'''összetett egyenes vonalak’’’vonalak''' is, pl. olyan egyenes vonal, mely néhány kis vízszintes és függőleges vonalból, vagy néhány jobb- és balharántvonalból áll. Az ilyen összetett egyenes vonalak, miként a görbe vonalak is, mindenféle kitérőkkel futnak a pajzson, tehát nem a legrövidebb úton mennek: ezeket azonban [csak] ezért nem lehet görbe vonalaknak nevezni, mivel sok kis egyenes vonalból állnak.“"</ref>

<13.> „Wann auf einem Schilde keine Theilungslinien, sondern blos die Grenz- oder Randlinien vorkommen; so ist es ein ’’’einfacher'''einfacher Schild:’’’''' wann aber, auser den Grenzlinien, noch eine oder mehrere Theilungslinien vorkommen: so heißt es ein ’’’getheilter'''getheilter Schild’’’Schild'''. Es können schon die Grenzlinien für sich allein einen Raum einschliessen; sie können es aber auch nebst einer oder mehrern Theilungslinien thun. Im ersten Falle besteht der Schild nur aus einem Raume, nämlich aus der Oberfläche: im andern aber bekommt der Schild mehr als einen Raum; es ist aber auch der Schild selbst im leztern Falle nicht mehr einfach, sondern getheilt. Einen Raum auf dem Schilde, welchen entweder nur allein die Grenzlinien, oder nebst ihnen eine oder mehrere Theilungslinien einchliessen, wollen wir, um uns in den folgenden kurz ausdrucken zu können, einen ’’’Plaz’’’'''Plaz''' heisen. Ein getheilter Schild hat also mehrere Pläze: ein einfacher aber besteht nur aus einem Plaze, oder Plaz und Oberflache ist in einem einfachen Schilde einerley.

§. 14. Die Tincturen können in den Pläzen entweder so vertheilet, daß eine Tinctur so viel Plaz, oder so viele Pläze hat, als die andere; oder so, daß eine Tinctur mehr Plaz, oder mehrere Pläze einnimt, als die andere. Im eresten Falle entsteht eine blose ’’’Schildestheilung’’’'''Schildestheilung''' oder ’’’Section’’’'''Section'''; im andern aber bekommt man ein ’’’Ehrenstück’’’'''Ehrenstück''' oder eine ’’’Heroldsfigur'''Heroldsfigur.’’’''' In einem einfachen Schilde kommt also weder eine Section noch eine Heroldsfigur vor; ein getheilter Schild aber muß eine Section oder Heroldsfigur enthalten. Es erhellet auch hieraus, daß die Sectionen nichts anders, als Tincturen sind, in soferne sie durch die heraldischen Linien (§. 12.) im Schilde gleich vertheilet sind...“" <ref>„Ha egy pajzson nincsenek osztóvonalak, hanem csak a határ- vagy peremvonalak, az ’’’egyszerű'''egyszerű pajzs:’’’''' ha azonban a határvonalakon kívül egy vagy több osztóvonal is előfordul: azt ’’’osztott'''osztott pajzsnak’’’pajzsnak''' nevezzük. Egy teret maguk a határvonalak is körülfoghatnak; ezt azonban egy vagy több osztóvonallal együtt is megtehetik. Az első esetben a pajzs csak egy térből áll, nevezetesen a felületből: a másikban azonban a pajzs egynél több térből áll; maga a pajzs az utóbbi esetben a továbbiakban azonban már nem egyszerű, hanem osztott. Azt a teret a pajzson, melyet egyedül csak a határvonalak, vagy ezek mellett egy vagy több osztóvonal zár körül, a következőkben rövid kifejezéssel ’’’mezőnek’’’'''mezőnek''' szándékozzuk nevezni. Az osztott pajzsnak több mezője is van: az egyszerű azonban csak egy mezőből áll, vagyis a mező és a felület az egyszerű pajzson azonos.

14. §. A tinktúrák a pajzson vagy úgy oszlanak el, hogy egy tinktúra ugyanannyi mezőt foglal el, mint a többi; vagy úgy, hogy egy tinktúra több mezőt foglal el, mint a többi. Az első esetben egyszerű ’’’pajzsosztás’’’'''pajzsosztás''' vagy ’’’tagolás’’’'''tagolás''' keletkezik; a másikban azonban ’’’tisztességi'''tisztességi alakot’’’alakot''' vagyavagy ’’’mesteralakot’’’'''mesteralakot''' kapunk. Az egyszerű pajzsban egy tagolás által csak egy mesteralak jön létre; az osztott pajzsnak azonban tartalmaznia kell egy tagolást vagy egy mesteralakot. Ebből kiviláglik, hogy a tagolások nem egyebek, mint tinktúrák, amennyiben a heraldikai vonalak egyformán osztják el azokat a pajzson.“" </ref>

Miután az egymással rokon tagolások és mesteralakok kapcsolatát Gatterer tisztázta, rátérhet a pajzson előforduló utolsó morfológiai csoport, a címerképek és az előbbi két csoport (a tagolások, illetve a mesteralakok) viszonyának tárgyalására is, mely megadja az ’’''[[alap]]’’'' definícióját (ez az axiomatikus rendszerben olyan területeken kap majd fontos szerepet, mint pl. az egyszerű és osztott címerek definíciója):

<14.> „§. 16. Eine Figur oder Bild besteht in einer in das Auge fallenden Vorstellung eines Körpers, die den vorgestellten Körper ähnlich ist. Eine '''Wappenfigur''' oder ein ’’’Wappenbild’’’'''Wappenbild''' ist also die Figur oder das Bild eines in den Wappenschilden vorkommenden Körpers. In den Wappenschilden kommen, vermöge der Erfahrung, dreyerley Dinge vor, die Tincturen, Sectionen und Figuren. Die Tincturen sind keine heraldischen Körper, sondern nur der Anstrich derselben (§. 10.). Die Sectionen sind nichts anders als Tincturen, in soferne sie durch die heraldischen Linien im Schilde gleich vertheilet sind (§. 14.). Folglich ist in einem Schilde keine Figur, in welchem nichts als Tinctur oder Section vorhanden ist. Man kan daher eine ’’’Wappenfigur’’’'''Wappenfigur''' auch durch dasjenige erklären, was auf dem Schilde ausser der Tinctur und den Sectionen erscheint.“" <ref>„16. §. Egy ábra vagy kép egy alakzatnak a szemünk elé kerülő olyan ábrázolását képezi, mely hasonlít a megismert alakzathoz. A ’’’címeralak’’’'''címeralak''' vagy ’’’címerkép’’’'''címerkép''' tehát a címerpajzson előforduló alakzat ábrája vagy képe. A címerpajzsokon, a tapasztalat szerint, háromféle dolog fordulhat elő, tinktúrák, tagolások és ábrák. A tinktúrák nem heraldikai alakzatok, hanem csak maguk a mázak (10. §.). A tagolások nem egyebek, mint tinktúrák, amennyiben a heraldikai vonalak egyformán osztják el azokat a pajzson (14. §.). Következésképp azon a pajzson nincs [címer]ábra, melyen semmi más nem fordul elő, mint tinktúra vagy tagolás. A ’’’címerábrát’’’'''címerábrát''' [címerképet] úgy is megmagyarázhatjuk, hogy ez az, amit a pajzson a tinktúrán és a tagoláson kívül találunk.“"</ref>

A Gatterert megelőző és követő újkori [[tudományos heraldika|tudományos heraldikában]] még különbséget tettek [[tagolás]] (Section) és [[mesteralak]] (Heroldsfigur) között. Az első pl. egy [[vágott]] vagy [[hasított]] pajzs, melynél az egyenlő nagyságú [[mező]]kben a [[máz]]ak egyenletesen oszlanak el (mint pl. a [[négyelt]] pajzsban is), a tulajdonképpeni [[mesteralak]]oknál viszont az egyik máz általában kisebb teret foglal el, mint a másik (mint pl. a [[pólya]] vagy a [[kereszt]]). Az elsőnél (pl. a [többször] vágott vagy hasított [[pajzs]]nál) tehát nem állapítható meg pontosan, hogy melyik máz a [[mesteralak]] és melyik az [[alap]], a másiknál (azaz a [[pólyázott]], illetve a [[cölöpölt]] pajzsnál) viszont a [[máz|tinktúrák]] száma, az alak és a nagyság egyértelműen kijelöli a [[mesteralak]]ot (ez általában a kisebb). Gatterer annak eldöntésére, hogy a pajzsban egyszerű [[tagolás]], vagy [[mesteralak]] van-e, azt ajánlja, hogy számoljuk meg a pajzs [[mező]]it és a felhasznált tinktúrákat. Ha egy tinktúra ugyanannyi mezőben helyezkedik el, mint a többi, tagolással van dolgunk, ha viszont egy tinktúra több mezőt foglal el a többinél, mesteralakot kapunk. á13.ñ Az élő heraldika és korunk címertana a tagolásokat és a mesteralakokat egyaránt a mesteralakok közé sorolja. A fenti eszmefuttatás azonban a szerkezeti heraldika szempontjából mégis alapvető fontosságú, mert segítségünkre van az osztott és az osztatlan címerek definíciójának pontos meghatározásánál. Ehhez azonban egy újabb fogalmat, az ’’’'''[[alap]]’’’''' definícióját kell bevezetnünk. Ehhez pedig a címerképek alapvető fontossággal bírnak. Gatterer ezzel kapcsolatban a következőket mondja:

<14.> „18. §. Ein Plaz, worin eine Wappenfigur erscheint, heist ein ’’’Feld'''Feld.’’’''' Wo also in einem Plaze eine Figur ist, da muß Feld seyn: hingegen läst sich kein Feld ohne Figur denken...

19. §. Ein einfacher Schild besteht nur aus einem Plaze, ein getheilter aber hat mehrere (§. 12.). Jener kan also nur ein Feld, dieser aber mehrere haben, aber beederseits nur alsdann, wann sich in den Pläzen eine Figur befindet (§.18.)... Ein Schild, der keine Figur hat, heist ein ’’’lediger'''lediger Schild’’’Schild'''... Folglich hat ein lediger Schild kein Feld (§.18.). Da er nun auch, vermöge der Erfahrung, keine Figur hat; so ist er nur der Tincturen und Sectionen fähig (§. 16.). Ein einfacher lediger Schild hat nichts, als Tinctur, und zwar nicht mehr, als eine (§.13.): hingegen ein getheilter lediger Schild hat mehr, als eine Tinctur, und eine oder mehrere Sectionen, und zwar von den leztern so viel, als er Pläze hat (§. cit.).“" <ref>„18. §. Azt a mezőt, melyben címerkép [címerábra] található, ’’’alapnak’’’'''alapnak''' nevezzük. Ha egy mezőben címerkép van, annak alapnak kell lennie: alap címerkép nélkül nem képzelhető el... [ellentétben a címerhatározás elveivel, ahol minden egy-, két- és többmázú tagolás potenciális alapnak számít]

19. §. Az egyszerű pajzs csak egy mezőből áll, az osztott ellenben többől (12. §.). Az előbbinek csak egy alapja lehet, az utóbbinak több is, de mindkét esetben csak akkor, ha a mezőkben van valamilyen címerkép is (18. §.)… Azt a pajzsot, melyben nincs címerábra, ’’’tarpajzsnak’’’'''tarpajzsnak''' nevezzük... Következésképp, a tarpajzsnak nincs alapja (18. §.). Mivel, a tapasztalat szerint, ezen nincs címerkép; ezt csak a tinktúrák és a tagolások képezik (16. §.). Az egyszerű tarpajzson nincs más, mint tinktúra, éspedig egynél nem több (13. §): ellenben az osztott tarpajzson egynél több tinktúra van, és egy vagy több tagolás, mégpedig legalább annyi, amennyi mező van (id. §.).“" </ref>

A [[címerkép]]ek azért is fontos elemei a rendszernek, mert egyértelműen megadják a morfológiai elemek pontos definícióját. A [[címer]]ek szerkezeti elemei a morfológiai alakzatok kölcsönhatásaitól függnek. Ha ezeket felismerjük, a szerkezeti heraldikán belül létrehozhatjuk a klasszifikáció és a determináció szabályait. (Pl. ha az [[alap]] többnemű (azaz többféle tinktúrából áll), a [[pajzs]] akkor nem számít osztottnak, ha a) a mezők egyikében sincs címerábra, és b) ha a címerábra mindegyik mezőre színváltás nélkül rá van helyezve.) <ref>Szegedi László: ’’A''A rendszerezés és a meghatározás lehetőségei a címertanban.’’'' Századok 1999. 163. l. </ref> Itt kap különös jelentőséget többek között az a kérdés is, hogy egy mezőben van-e címerábra. A ’’van’’''van'' és a ’’nics’’''nics'' kérdése ugyanis (melyet Gatterer és Schmeitzei is világosan látott) hermeneutikailag határozza meg a pajzsban az [[osztóvonal]]ak által felépülő rendszer és alakzatok logikáját és jelöli ki helyüket a szerkezeti elemek kölcsönhatásának terében.

Lépten-nyomon felfedezhető Gatterernek az a szándéka, hogy minden heraldikai alakzatra pontos szaknyelvi definíciót találjon. Művét ezen szándékból írta, melyhez az alapot a ’’geometriai''geometriai szemlélet’’benszemlélet''ben találta meg. ("Die ganze Theorie der wappen und insonderheit des Wappenbildes gründet sich, vermöge der Erfahrung, fürnehmlich auf die Veränderungen, welche der Gebrauch der geraden und krummen Linien verursacht".) A pontos definíciók az egzakt leírás és klasszifikáció alapkövét képezik, aminek jelentőségével Gatterer is teljesen tisztában volt. (Fő szempontja a definíciókból következő megnevezések közérthetősége.)

Gattererhez hasonlán Schmeitzel is kimondja, hogy a pajzson látható morfológiai alakzatokat (osztó)vonalak veszik körül, ezek lehetnek egyenesek vagy görbék, s mindkét fajta vonal létrehozhat morfológiai alakzatokat. <ref>Gatterernél (akárcsak Schmeitzeknél) az osztóvonalak vagy egymás felé futnak vagy metszik egymást (Durchschnitte): „ §. 23. Wann gerade Linien von verschiedener Art zur Section gebraucht werden (§. 21.), so müssen sie entweder gegen einander laufen, oder einander durchschneiden. Laufen dergleichen Linien gegen einander, so müssen es entweder senkrechte und quere, oder die beeden schrägen, oder schräge und nicht schräge Linien seyn. Wann senkrechte und quere Linien gegen einander laufen, so entstehen fürnämlich sechserley Arten der Sectionen daraus, 1) die ‘‘‘ganze'''ganze und halbe‘‘‘halbe''', oder die ‘‘‘halbe'''halbe und ganze Theilung,‘‘‘''' 2) die ‘‘‘Theilung'''Theilung mit Stufen,‘‘‘''' 3) ‘‘‘mit'''mit Zinnen‘‘‘Zinnen''', 4) ‘‘‘mit'''mit Krücken‘‘‘Krücken, 5) ‘‘‘mitmit Kreuzen‘‘‘Kreuzen''', und 6) ‘‘‘mitmit Quaderstücken‘‘‘Quaderstücken... §. 28. Aus gegen einander laufenden Schräglinien (§. 23.) entstehen fürnämlich 4. Sectionen, 1) die ‘‘‘Theilung'''Theilung mit einer Spize,‘‘‘''' 2) das ‘‘‘Gespizte‘‘‘'''Gespizte''', 3) mit ‘‘‘Spizen'''Spizen getheilt‘‘‘getheilt''', und 4) ‘‘‘gesparrt‘‘‘'''gesparrt'''... §. 37. Wann gerade Linien von verschiedener Art einander durchschneiden (§. 23.); so sind es entweder senkrechte und quere, oder die beeden schrägen, oder schräge und nicht schräge Linien (§. 21.).“" á15<15-16.; 18.; 21.ñ> (Gatterer 1774, 15-16., 18., 21. l.)</ref> Megnevezi a fő tagolási típusokat, melyekből minden további típus levezethető. Kimondja, ha a mezőben valamilyen címerábra van, azt alapnak nevezzük. Az osztott pajzsok több alapból állnak. Ha az egyszerű pajzsokban az eltérő színű mezők száma páros, tagolás jön létre, ha a mezők száma páratlan, mesteralakkal van dolgunk.

A következőket tudjuk meg tőle (kisebb betűvel a Schmeitzel jegyzeteiben olvasható szöveg van szedve): „Daß die Durchschnitte und ’’Sectiones’’''Sectiones'', ebenfals Figuren zu nennen, lernen wir aus ’’Euclide''Euclide Elem. Lib. 1.’’'' da er spricht: ’’Figura''Figura est, quae sub uno vel pluribus terminis continetur’’continetur'' <small>(a). Denn in Geometria heist man eine Figur, was von gewissen Linien, als Ränden, eingeschlossen ist, dahero haben wir ’’figuras''figuras circulares, conicas, triangulares’’triangulares'' u. s. w.</small> Also verstehet man hiedurch, wenn ein Schild durch eine Linie (b), ein oder mehrmal ’’seci’’ret''seci''ret ist, und die ’’exsectione’’''exsectione'' entstehende ’’spatia''spatia, diver’’serdiver''ser Farbe sind. <small>(b) Hibey ist der grobe Fehler, der meisten heraldischen Bücher zu mercken, welche das ’’fundament’’''fundament'' der ’’Sectionum’’''Sectionum'', nicht in denen ’’lineis''lineis, quibus scuta secantur,’’'' suchen, sondern in denen ’’spatiis’’''spatiis'', welche ’’ex''ex sectionibus’’sectionibus'' entstehë.</small>“"<ref>„Azt, hogy az átlós tagolások [Durchschnitte = olyan osztóvonal, mely eléri a pajzs (ellentétes) széleit] és a ’’tagolások’’''tagolások'' [több osztóvonal által létrehozott képlet] is alakzatok, ’’Euklidésztől’’''Euklidésztől'' tanultuk meg, aki az ’’Elem’’''Elem''[entaek] 1. könyv[ében] ezt mondta: ’’az''az alakzat az, amit egy vagy több határvonal vesz körül.’’'' <small>(a) Mivel a geometriában alakzatnak azt nevezzük, amit annak peremén vonalak zárnak körül, ezért vannak ’’köralakú''köralakú, kúpos, háromszögű,’’'' stb. ’’alakzatok''alakzatok.’’''</small> Ezen értjük azt is, ha egy pajzs valamilyen vonal által egyszer vagy többször van ’’tagolva’’''tagolva'', és a ’’tagolásból’’''tagolásból'' keletkező ’’terek''terek eltérő’’eltérő'' színűek. <small>(b) A legtöbb heraldikai könyvben itt durva hiba fedezhető fel, mert ezek a ’’tagolás''tagolás alapját’’alapját'' [fokát, számát] nem azon ’’vonalakban’’''vonalakban'' keresik, melyek ’’tagolják''tagolják a pajzsot’’pajzsot'', hanem azon ’’terekben’’''terekben'' [mezőkben], melyek a ’’tagolás''tagolás által’’által'' keletkeznek.</small>“" (Martin Schmeitzel: ‘‘Einleitung''Einleitung in die Wappenlehre‘‘Wappenlehre''. Jena 1723, 127-128. l.) (Schmeitzel tehát ezzel azt mondja, hogy az osztóvonal [száma] határozza meg az alakzatokat és nem fordítva.)</ref>

Erről a következőket mondja: á110<110-111.ñ> „In der V. Claße erscheinet der Unterscheid derer Wappen, nachdem sie entweder ’’’einfach'''einfach sind, oder aus vielen Feldern bestehen.’’’''' Die von der ersten Sorte, bestehen nur aus einem Schild, welcher entweder nur schlecht weg mit unterschiedlichen Farben gespalten, getheilet, oder durchschnitten ist (d), oder es erscheinet nur eine (e), oder mehr Figuren (f) in demselben, die entweder von einerley (g) oder diversen Arth (h) sind. Die aus vielen Feldern bestehen, sehen auch sehr unterschiedlich aus, und haben viele oder wenige Feldungen oder Quartier (i), wie der Augenschein lehret. <small>(d) Und das 1. 2. 3. oder auch mehrmal... (i) Welche ’’extra''extra compositionem’’compositionem'', in denen meisten Wappen, besondere Wappen sind, wenn sie aber zusammen in ein groß Schild gesetzet werden, nur Quartier heissen...</small>“"<ref>Az V. osztályban a címerek aszerint vannak megkülönböztetve, hogy ’’’egyszerűek'''egyszerűek-e vagy több alapból állnak.’’’''' Az első fajta címerek csak egy pajzsból állnak, melyek egyszerűen csak különféle színekkel vannak vágva, hasítva vagy harántolva (d), vagy azokon csak egy (e) vagy több címerábra (f) jelenik meg, melyek egyfélék (g) vagy többfélék (h) lehetnek. Azok, melyek több alapból állnak, szintén nagyon eltérőek, és több vagy kevesebb alapjuk vagy negyedük (i) van, miként azt a szemrevételezés mutatja. <small>(d) Éspedig 1-szer, 2-szer, 3-szor vagy többször... (i) Melyek a legtöbb címerben a ’’kompozíción''kompozíción kívül’’kívül'' külön címerek, ha azonban egy nagy pajzsra együtt helyezik azokat, csak negyednek nevezzük...</small>“" </ref>

Schmeitzel ezután megadja a fő tagolási típusokat is, melyekből az összes többi (!) származik: 1. [[hasított]], 2. [[vágott]], 3. [[harántolt]], 4. [[balharántolt]] (ezek vonalai többször is ismétlődhetnek), s felsorolja hat fő szerkezeti bélyegüket: „... haben wir vier ’’’Haupt'''Haupt-’’’Sectiones'''Sectiones, d. i. welche durch das ’’centrum''centrum scuti’’scuti'' gehen, und aus welchen alle die übrige entspringen; Gehet die Linie von oben herab, so heists ’’’getheilt’’’'''getheilt'''; quer über, ’’’gespalten’’’'''gespalten'''; schreg aus dem rechten Ober-Winckel ’’’rechts'''rechts durchschnitten’’’durchschnitten''', aus dem lincken Ober-Winckel ’’’lincks'''lincks durchschnitten’’’durchschnitten''' (d). Hibey ist zu mercken

:I. Daß es bey der Theilungen etliche wenige Exempel (e) gebe, wo die ’’section’’''section'' eben ’’’nicht'''nicht durch das’’’das''' ’’centrum’’''centrum'' ’’’gehe’’’'''gehe''', sondern ’’’etwas'''etwas zur rechten’’’rechten''' oder ’’’lincken’’’'''lincken''' ausweihe...

:II. Daß besagte vier Haupt-’’Sectiones’’''Sectiones'', ’’’offt'''offt unterschiedlichmalen’’’unterschiedlichmalen''' ’’repeti’’ret''repeti''ret ’’’werden’’’'''werden'''... solchen Exempeln darff ich nur die ’’Sectiones’’''Sectiones'' zehlen, und so dann gehörig aussprechen (g).

:III. Daß die ’’sectiones’’''sectiones'' ’’’offt'''offt auch’’’auch''' ’’per''per lineas curvas’’curvas'' (h) ’’’erscheinen’’’'''erscheinen''', welche sodann von der äusserlichen Gestalt, die ’’ex''ex ductu lineae’’lineae'' entstehet, ihre eigene Benennung bekommen (i)...

:IV. Daß die ’’lineae''lineae sectionum’’sectionum'' ’’’nicht'''nicht allzeit’’’allzeit''' ’’parallel’’''parallel'' ’’’lauffen’’’'''lauffen''', sondern auf vielerley Arthen sich entweder ’’’durchschneiden’’’'''durchschneiden'''...,oder aber ’’’nur'''nur berühren’’’berühren'''...

:V. Daß beydes, auch ’’per''per lineas curvas’’curvas'' geschehen sey...

:VI. Daß die ’’ex''ex Sectionibus’’Sectionibus'' entstehende ’’spatia’’''spatia'', manchemal ’’’leer'''leer erscheinen’’’erscheinen'''... manchemal aber auch, wo nicht alle, doch einige, ’’’mit'''mit andern Figuren besetzt sind’’’sind'''... welches alles auf die Weise auszusprechen ist, wie unten in der Note (o) mit Heraldischen ’’Terminis’’''Terminis'' gelehret worden.

:<small>(g) Also sage bey fig. 21. zweymal getheilet, mit Gold, blau und Silber. Fig. 22. dreymal getheilt, wechselsweise mit Gold und schwartz... und so bey allen Exempeln, da die ’’spatia’’''spatia'' von ’’diverser''diverser tinctur’’tinctur'', oder an der Zahl gleich sind, denn ist dieses nicht, so entstehen Pfahle, Balcken, u.s.w...

:(h) Was eine krumme Linie sey, ist bekandt, nemlich, wenn der ’’ductus''ductus lineae per ambages’’ambages'' geschehen, weil nun die Auschweiffung auf tausenderley Weise geschehen kan, so haben wir auch sehr vielerley Sorten von ’’lineis''lineis curvis’’curvis'' u. s. w.

:(o) Bey diesen Exempeln ist zu mercken, daß bey solchen Wappen, derjenige Platz, da eine Figur erscheinet, so dann ’’respectu''respectu figurae’’figurae'', ’’’Feld’’’'''Feld''' genennet werde...</small>“"<ref>„...négy ’’’fő’’’'''fő'''-tagolás van, azaz olyanok, melyek a ’’pajzs''pajzs közepén’’közepén'' futnak, s melyekből az összes többi származik; ha a vonal fentről lefelé megy, a neve ’’’hasított’’’'''hasított'''; vízszintesen, ’’’vágott’’’'''vágott'''; harántosan a jobb felső sarokból, ’’’harántolt’’’'''harántolt''', a bal felső sarokból, ’’’balharántolt’’’'''balharántolt''' (d). Ezeknél meg kell jegyezni,

:I. Hogy az osztások esetében van néhány olyan példa is (e), amikor a ’’tagolás’’''tagolás'' ’’’nem’’’'''nem''' pontosan a ’’’pajzs’’’'''pajzs''' ’’közepén’’''közepén'' ’’’fut’’’'''fut''', hanem ’’’valamivel'''valamivel jobbra’’’jobbra''' vagy ’’’balra’’’'''balra''' tér ki...

:II. Hogy az említett négy fő-’’tagolás’’''tagolás'' ’’’gyakran'''gyakran különféleképpen’’’különféleképpen''' ’’ismétlődik’’''ismétlődik''... mely példáknál csak a ’’tagolásokat’’''tagolásokat'' kell számolni, és ennek megfelelően kell azokat kifejezni (g).

:III. Hogy a ’’tagolások’’''tagolások'' ’’’gyakran’’’'''gyakran''' ’’görbe''görbe vonalakkal’’vonalakkal'' (h) ’’’történnek’’’'''történnek''', melyek saját megnevezésüket (i) a ’’vonalak’’''vonalak'' külső ’’alakjáról’’''alakjáról'' kapják...

:IV. Hogy a ’’tagolások''tagolások vonalai’’vonalai'' ’’’nem'''nem mindig’’’mindig''' futnak egymással ’’párhuzamosan’’''párhuzamosan'', hanem sokféle módon vagy ’’’metszik’’’'''metszik'''... vagy ’’’csak'''csak érintik’’’érintik''' egymást...

:V. Hogy mindegyik történhet ’’görbe''görbe vonal által’’által'' is...

:VI. Hogy a ’’tagolások''tagolások által’’által'' létrejövő ’’terek’’''terek'' olykor ’’’üresek’’’'''üresek''',... olykor azonban, ha nem is mindegyikük, de egyesek ’’’más'''más címerábrával vannak ellátva’’’ellátva'''... (o), s mindezeket heraldikai ’’terminusokkal’’''terminusokkal'' olyan módon fejezzük ki, ahogyan azokat alább az (o) pont alatt tanulhatjuk meg.

:<small>(g) A 21. ábránál azt mondjuk, hogy arannyal, kékkel és ezüsttel kétszer hasított. A 22. ábra arannyal és feketével váltakozóan háromszor hasított... és így tovább minden példánál, melyek ’’terei''terei eltérő színűek’’színűek'', vagy ezek száma páros, ha nem páros, cölöpök, pólyák, stb. keletkeznek...

:(h) Ismeretes, hogy mi az a görbe vonal, nevezetesen az, amikor a ’’vonalvezetés''vonalvezetés kitérőkkel’’kitérőkkel'' történik, mivel a kitérők ezerfélék lehetnek, nagyon sokféle görbe vonal van, stb.

:(o) Ezen példáknál meg kell jegyezni, hogy az olyan címereknél, melyek mezőjében címerábra található, az az ’’alakzat''alakzat szempontjából’’szempontjából'' ’’’ alapnak’’’'''alapnak''' neveztetik...</small>“" <Schmeitzel, 128-135.> </ref>

Gatterer a [[mező]]k és a mesteralakok fogalmát a felhasznált színek tekintetében pontosabban definiálta. Azt mondta, hogy ha a páratlan számú mezőben a két szélső tagolásban azonos tinktúra van, mesteralak jön létre, ha a páratlan számú mezőben legalább három tinktúra van, tagolást kapunk. Ha a páros számú mezőben két tinktúra van, az tagolás és mesteralak is lehet. Ezen körülményektől is függ, hogy a pajzs egyszerű vagy osztott-e. A mező és a mesteralak közti különbséget Schmeitzel azonban a fentinél pontosabban is megfogalmazta: „...man den Balcken nicht mit der ‘‘‘doppelten'''doppelten Spaltung‘‘‘Spaltung''' vermische, der Unterschied giebet sich leicht zu erkennen, bey [die Spaltung]... sind alle drey ‘‘spatia‘‘''spatia'' von ‘‘diverser''diverser tinctur‘‘tinctur'', ist es aber ein Balcken, so sind die zwey ‘‘spatia''spatia extrema‘‘extrema'' allzeit von einer ‘‘couleur‘‘''couleur'', und deuthen das Feld an, das mittelste ist der Balcken.“" <ref>„...a pólyát nem lehet összetéveszteni a ’’’kettős'''kettős vágással’’’vágással''', könnyen különbséget lehet tenni, [a vágásnál]... mindhárom ’’mező''mező eltérő színű’’színű'', ha azonban pólyáról van szó, a két ’’szélső''szélső mező’’mező'' mindig egyféle ’’színű’’''színű'' és az alapra emlékeztet, közülük a középső a pólya.“" á139<139.ñ> </ref> Itteni gondolatmenete már újra Gattererre emlékeztet, de nézetét megintcsak nem a teljes rendszer szempontjából, hanem egy konkrét probléma tisztázására fejti ki.