„Heraldika/Axiomatikus heraldika” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
89. sor:
Lássuk, hogy mit is mond Gatterer a fenti témakörökkel kapcsolatban! <Csúcsos zárójelben 1774-es műve azon oldalszámai szerepelnek, ahol a kérdéses témaköröket fejti ki.> Gatterer a [[címer]] fogalmával kezdi és felsorolja az egyes címertípusokat <1.>, majd megkezdi a szabályok ismertetését, melyben felfedezhetők az axiomatikus szemlélet nyomai:
 
<12-13.> „§.12. Die ganze Theorie der Wappen, und insonderheit des Wappenschildes, gründet sich, vermöge der Erfahrung, fürnämlich auf die Veränderungen, welche der Gebrauch der geraden und krummen Linien verursachet. Der Schild selbst ist von Linien umgeben, die wir oben (§.8.) die '''Rand-''' oder '''Grenzlinien''' genannt haben. Es kommen aber auch auf der Oberfläche des Schildes zweierley Gattungen von Linien vor. Einige derselben berühren mit den Enden die Grenzlinien des Schildes, und theilen also den Schild selbst: andere aber erreichen die Grenzlinien nicht, und machen folglich keine eigentliche Theilung des Schildes selbst, ob sie wol Dinge im Schilde theilen oder begrenzen können. Wir wollen die erste Gattung '''Theilungslinien''' heisen. Die Theilungslinien haben, vermöge der Erfahrung nicht mehr, als '''viereley Richtungen:''' nämlich 1) die '''senkrechte''', 2) die '''horizontal-''' oder '''quere''', 3) die '''rechte diagonal-''' oder '''schrägrechte''', und 4) die '''linke diagonal-''' oder '''schräglinke'''. Die Theilungslinien von der ersten Richtung theilen den Schild '''in die Länge''', die von der andern '''quer''', die von der dritten '''schrägrechts''', und die von der vierten '''schräglinks'''. Alle diese Richtungen gehen entweder den kürzesten Weg, oder mit Umschweifen durch den Schild. Den Richtungen der ersten Art folgen die '''geraden Linien''', aber nicht alle, und den Richtungen der andern Art folgen die '''krummen Linien''', aber nicht allein... Eine jede gerade Linie an sich, geht, wie in der Mathematik, also auch in der Heraldik, den kürzesten Weg: es gibt aber in der Heraldik auch '''zusammengesezte gerade Linien''', z. E. eine gerade Linie, die aus etlichen kleinen queren und senkrechten Linien, oder aus etlichen rechten und linken Schräglinien zusammen gesezt ist. Solche zusammengesezte gerade Linien laufen, wie die krummen Linien, mit allerley Umschweifen durch den Schild, und gehen also nicht den kürzesten Weg: sie können aber um deswillen nicht krumme Linien genannt werden, denn sie bestehen aus mehrern kleinen geraden Linien." <ref>„12. §. A címerek, és különösen a címerpajzsok egész elmélete, a tapasztalat szerint, nagyrészt azon elváltozásokon alapul, melyeket az egyenes és a görbe vonalak használata idéz elő. Maga a pajzs vonalakkal van körülvéve, melyeket fentebb (8. §.) '''perem-''' vagy '''határvonalaknak''' neveztünk. A pajzs felületén azonban kétféle vonal fordul elő. Egyesek végükkel érintik a pajzs határvonalait, tehát magát a pajzsot is osztják: mások azonban nem érik el a határvonalakat, következésképp magán a pajzson semmilyen tulajdonképpeni osztást nem idéznek elő, noha a pajzson előforduló dolgokat oszthatják vagy elhatárolhatják. Az első fajtát '''osztóvonalaknak''' szándékozzuk nevezni. Az osztóvonalaknak, a tapasztalat szerint, nem több, mint '''négyféle iránya''' van: 1) a '''függőleges''', 2) a '''horizontális''' vagy '''vízszintes''', 3) a '''jobb átlós''' vagy '''jobbharánt''', és 4) a '''bal átlós''' vagy '''balharánt'''. Az első irányú osztóvonal a pajzsot '''hasítja''', a második '''vágja''', a harmadik '''harántolja''' és a negyedik '''balharántolja.''' Mindezen irányok a pajzson a legrövidebb úton futnak vagy kitérőkkel. Az első fajta irányok az '''egyenes vonalakat''' követik, bár nem mindegyikük, és a másik fajta irányok a '''görbe vonalakat''' követik, bár nem pusztán ezeket... Önmagában minden egyenes vonal, miként a matematikában, úgy a heraldikában is, a legrövidebb úton fut: a heraldikában vannak azonban '''összetett egyenes vonalak''' is, pl. olyan egyenes vonal, mely néhány kis vízszintes és függőleges vonalból, vagy néhány jobb- és balharántvonalból áll. Az ilyen összetett egyenes vonalak, miként a görbe vonalak is, mindenféle kitérőkkel futnak a pajzson, tehát nem a legrövidebb úton mennek: ezeket azonban [csak] ezért nem lehet görbe vonalaknak nevezni, mivel sok kis egyenes vonalból állnak."</ref>
 
Gatterer tehát így gondolkodik: vegyünk egy üres [[pajzs]]ot és helyezzünk rá címerábrákat (jelképeket). Hogy ezt megtehessük, vonalakra van szükségünk, melyek az alakzatokat elhatárolják a pajzson. Mi okozza tehát az eltéréseket a pajzson? Elsősorban az [[osztóvonal]]ak. Mit hoznak létre az osztóvonalak? Morfológiai alakzatokat. Ezeknek pedig nevük van, melyek az osztóvonalak típusától függnek. Mikor ezeket megnevezi, megnevezi egyben a szerkezeti elemeket is, tehát a név által definiálja azokat: a vízszintes vonal pl. vágja a pajzsot, vagyis [[vágott]] pajzs jön létre. Az ilyen alakzatokkal pedig már mást is tudunk kezdeni, belőlük újabb definíciókat (posztulátumokat, majd teorémákat, azaz törvényszerűségeket) tudunk levezetni, pl. úgy, hogy újabb szerkezeti elemeket (pl. színt) adunk hozzájuk.