„Heraldika/Axiomatikus heraldika” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
130. sor:
Gatterer tehát ugyanazon alapokból indul ki, mint Schmeitzel, a szóhasználata is szinte azonos, bár egyszer sem idézi. Az utóbbi szerző legfontosabb felfedezése, hogy a morfológiai alakzatokat a szín-alakzat kölcsönhatás révén az osztóvonalak alakítják ki, mely felismerésre később Gatterer a saját címertani elméletét építette fel.
 
Schmeitzel Gattererhez hasonlóan határozta meg az [[egyszerű címer|egyszerű]] és [[osztott címer|osztott pajzsok]] fogalmát is, de nem egy tudatos szerkezeti, hanem egy hagyományos klasszifikációs rendszer elemeként. (A [[címer]]ek ugyanis szerinte osztályozhatók: I. a címerábrák, azok színe és helyzete szerint: pl. az egyik család ezüst alapon fekete oroszlánt visel, a másik ezüst alapon kék oroszlánt stb.; II. a címerviselők szerint: jogi és természetes személyek stb.; III. a címerek jelentősége szerint: hivatali, uradalmi, [[igénycímer]]ek stb.; IV. a címerek jelentése szerint: [[beszélő címer]]ek; V. kompozíciójuk szerint: egyszerű és összetett címerek; VI. a címerek elsőbbsége szerint: pl. a császári címer megelőzi a királyit, a királyi a hercegit, stb.; VII. a címerek alkotórészeinek száma szerint: egyes címerek csak pajzsból és sisakból állnak, mások azonban több sisakból, pajzstartókból, rendjelekből stb.) á100<100-113. l.ñ>
 
Erről a következőket mondja: <110-111.> „In der V. Claße erscheinet der Unterscheid derer Wappen, nachdem sie entweder '''einfach sind, oder aus vielen Feldern bestehen.''' Die von der ersten Sorte, bestehen nur aus einem Schild, welcher entweder nur schlecht weg mit unterschiedlichen Farben gespalten, getheilet, oder durchschnitten ist (d), oder es erscheinet nur eine (e), oder mehr Figuren (f) in demselben, die entweder von einerley (g) oder diversen Arth (h) sind. Die aus vielen Feldern bestehen, sehen auch sehr unterschiedlich aus, und haben viele oder wenige Feldungen oder Quartier (i), wie der Augenschein lehret. <small>(d) Und das 1. 2. 3. oder auch mehrmal... (i) Welche ''extra compositionem'', in denen meisten Wappen, besondere Wappen sind, wenn sie aber zusammen in ein groß Schild gesetzet werden, nur Quartier heissen...</small>"<ref>Az V. osztályban a címerek aszerint vannak megkülönböztetve, hogy '''egyszerűek-e vagy több alapból állnak.''' Az első fajta címerek csak egy pajzsból állnak, melyek egyszerűen csak különféle színekkel vannak vágva, hasítva vagy harántolva (d), vagy azokon csak egy (e) vagy több címerábra (f) jelenik meg, melyek egyfélék (g) vagy többfélék (h) lehetnek. Azok, melyek több alapból állnak, szintén nagyon eltérőek, és több vagy kevesebb alapjuk vagy negyedük (i) van, miként azt a szemrevételezés mutatja. <small>(d) Éspedig 1-szer, 2-szer, 3-szor vagy többször... (i) Melyek a legtöbb címerben a ''kompozíción kívül'' külön címerek, ha azonban egy nagy pajzsra együtt helyezik azokat, csak negyednek nevezzük...</small>" </ref>
154. sor:
:(o) Ezen példáknál meg kell jegyezni, hogy az olyan címereknél, melyek mezőjében címerábra található, az az ''alakzat szempontjából'' '''alapnak''' neveztetik...</small>" <Schmeitzel, 128-135.> </ref>
 
Tekintsük tehát át ezek alapján, hogy – Gattererhez hasonlóan – Schmeitzel milyen szerkezeti kérdéseket érint. Kimondja, hogy a pajzson látható morfológiai alakzatokat (osztó)vonalak veszik körül <127.>, ezek lehetnek egyenesek vagy görbék <130.>, s mindkét fajta vonal létrehozhat morfológiai alakzatokat. (Schmeitzel Gatterertől eltérően az olyan tagolt egyenes vonalakat, mint amilyen pl. az [[ormós]] vonal, a görbe vonalak közé sorolja.) Az osztóvonalak lehetnek párhuzamosak, érinthetik vagy metszhetik egymást á132<132.ñ>. Megnevezi a fő tagolási típusokat, melyekből minden további típus levezethető <128.>. Kimondja, hogy az egyszerű címerek csak egy pajzsból állnak, és különféle színekkel lehetnek tagolva vagy egyféle, illetve többféle címerábra található rajtuk <110-111.>. Ha a mezőben valamilyen címerábra van, azt [[alap]]nak nevezzük. <134.>. Az osztott pajzsok több alapból állnak <111.>. Ha az egyszerű pajzsokban az eltérő színű mezők száma páros, tagolás jön létre, ha a mezők száma páratlan, [[mesteralak]]kal van dolgunk <130.>.
 
Gatterer a [[mező]]k és a mesteralakok fogalmát a felhasznált színek tekintetében pontosabban definiálta. Azt mondta, hogy ha a páratlan számú mezőben a két szélső tagolásban azonos tinktúra van, mesteralak jön létre, ha a páratlan számú mezőben legalább három tinktúra van, tagolást kapunk. Ha a páros számú mezőben két tinktúra van, az tagolás és mesteralak is lehet. Ezen körülményektől is függ, hogy a pajzs egyszerű vagy osztott-e. A mező és a mesteralak közti különbséget Schmeitzel azonban a fentinél pontosabban is megfogalmazta: „...man den Balcken nicht mit der '''doppelten Spaltung''' vermische, der Unterschied giebet sich leicht zu erkennen, bey [die Spaltung]... sind alle drey ''spatia'' von ''diverser tinctur'', ist es aber ein Balcken, so sind die zwey ''spatia extrema'' allzeit von einer ''couleur'', und deuthen das Feld an, das mittelste ist der Balcken." <ref>„...a pólyát nem lehet összetéveszteni a '''kettős vágással''', könnyen különbséget lehet tenni, [a vágásnál]... mindhárom ''mező eltérő színű'', ha azonban pólyáról van szó, a két ''szélső mező'' mindig egyféle ''színű'' és az alapra emlékeztet, közülük a középső a pólya." <139.> </ref> Itteni gondolatmenete már újra Gattererre emlékeztet, de nézetét megintcsak nem a teljes rendszer szempontjából, hanem egy konkrét probléma tisztázására fejti ki.