„Heraldika/Axiomatikus heraldika” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
186. sor:
Az axiomatikus szemlélet a következő gondolatmenettel írható le. Ha jól bele gondolunk, hogyan jönnek létre a címerek, arra jutunk, hogy a pajzsot megrajzolása után először általában különféle vonalakkal tagolják, címerábrákat helyeznek el rajta, kiszínezik azokat, megrajzolják a sisakot, a sisakdíszt, a takarót, hozzáadják a külső címerrészeket, a jelmondatot stb.
Ez a munkafolyamat egyben egy
A pozitivista módszerek és a forrásanyag halmozása erre a problémára nem jelent megoldást, ha nincs olyan szilárd váz, mely a forrásokat az axiomatikus alapon létrehozott módszerekkel ki tudná értékelni, mégpedig olyan módon, hogy a kiértékelés eredménye a szabályok követésével előre adottan mindig ugyanaz lesz. Ha mindenki a saját tetszése szerinti önkényes nevezéktant, leírást és értelmezést használ, a fent említett címerszerkesztési módszer sem követhető visszafelé és a címer is csak nehezen rekonstruálható. Az angol heraldika rigorózus nevezéktana és címerleírási rendszere pontosan ezen szerkezeti elvű heraldikának a két koherens alapeleme.
194. sor:
Tehát minden axiomatikus alapú szemlélet és program szükségképpen és önkénytelenül is logikus szemlélet és fordítva – minden logikus gondolatmenet egyben axiomatikus is. Nekünk is valami hasonló programra van szükségünk.
====
A tudományos vizsgálat alapelveit Galénosz, a nagy görög-római orvos már a 2. században kidolgozta. Galénosz módszere szerint a helyes vizsgálatnál három lépésből álló metodológiát kell követni, mely az arisztotelészi logikán alapul (axióma, definíció, posztulátum). Eszerint az orvosnak ismernie kell a logikát, tudnia kell a betegségeket genusok és speciesek szerint beosztani, diagnózist tudnia kell deduktív módszerekkel bizonyítani, továbbá a beteg állapotából tudnia kell következtetni annak korábbi állapotára és a várható fejleményekre.
202. sor:
Ez az elv az axiomatikus heraldikára is érvényes, de visszafelé ható érvénnyel. Az axiomatikus módszertannal visszafelé tudjuk követni az adott címer megrajzolásának módját, megszerkesztésének menetét, továbbá követni tudjuk az osztott címer, vagy helyesebben az összetett (negyedelt) címer egyes mezőinek (egykori külön címereinek) a hozzáadását a címerpajzshoz, fel tudjuk deríteni ezek társadalmi, heraldikai, genealógiai, politikai, történeti okait, ezen folyamat törvényszerűségeit. Ezt pedig össze tudjuk vetni más, hasonló módon létrejött címerekkel, stb. Mindezt úgy érhetjük el, hogy egységes nevezéktant használunk és ennek segítségével néhány axiómát fektetünk le.
====
Hogyan alkalmazható ez a módszer a heraldikában? Esetünkben az axiómák az egységes nevezéktanon alapuló heroldszabályok, melyek alkalmazása a címerleírás és a klasszifikáció, a dedukció pedig a klasszifikáció és a definíciók által logikus módon megállapított szerkezeti elemek felismerése. Az axiomatikus szemléletben mindezen dedukciók a címerek geometriai alapjaiból erednek, mellyel már Gatterer is részletesen foglalkozott.
208. sor:
Mindenféle axiomatikus szemlélet nélkül (de szerkezeti alapon), ezt az elvet használja például a kezdetektől mindmáig az angol heraldika címertani eljárásmódja, mely pontos lépéseket követ a nevezéktanban, a leírásban és a szerkezeti elemek meghatározásában. A szerkezeti szemlélet tehát ugyanúgy megfelelőnek tűnik a koherens heraldikai szerkezet létrehozásához, mint az axiomatikus szemlélet. Az axiomatikus heraldikához viszont első lépésben mindenképpen szükség van egy koherens szerkezeti (vagy ehhez hasonló, axiomatikus jellegű) szemléletre.
Miben áll ezen szerkezeti szemlélet lényege? Abban, hogy az egységes nevezéktanból és nevezéktani szemléletből automatikusan következik az egységes (koherens) címertani rendszer. A Stephen Friar által szerkesztett
Bár a fent vázolt (szerkezeti elvű) szabályok nem mindenben alkalmazhatók egy koherens, axiomatikus szemléletű rendszer (és ennek olyan alkalmazott elemeinél, mint pl. egy címerhatározó) létrehozásához, mert ez másféle kiinduló geometriai elemeket állapít meg, valamint egyes geometriai elemek szerepét, értékét és az általuk létrehozott szerkezeti képleteket másféle módon definiálja, de alapelveiben (a szerkezeti szemlélet kiinduló pontjában) pontosan megegyezik azzal.
232. sor:
*színre szín és fémre fém nem helyezhető (színtörvény), stb.
====
Az axiómákból és posztulátumokból következő szabályokhoz tartoznak az olyan alkalmazott területek is, mint a heraldikai klasszifikáció axiomatikus alapjai. Ilyen pl. hogy egyetlen függőleges osztóvonal általában osztott címert eredményez, a két és több függőleges osztóvonal eredményezhet osztott címert és mesteralakot is. Ezek konkrét eseteit a címerhatározás szabályai állapítják meg.
242. sor:
Az axiomatikus eljárás ezen kívül pontosabb címerleírást és egységes nevezéktant eredményezhet. A fenti példa nyomán az is világos, hogy az axiomatikus módszer széles körben alkalmazható a címerek tudományos vizsgálatában is.
Mindehhez hármas
:1. heraldikai lexikon
|