„Heraldikai lexikon/Színjelölési módszerek” változatai közötti eltérés

A fő színeken kívül egyéb színeknek is voltak angol és más nyelvű rövidítései (természetes szín, Proper – Ppr, pp; hermelin, Ermine – Er, stb.). A természetes szín (carnea tinctura) jelölésére a korabeli heraldikában az oroszlán állatjegy fordított jelét ([[Kép:Fordított_oroszlán_állatjegy.JPG]]) használták, és a német heraldikában a hét alapszínen túli színek jelölésére a háromlevelű lóherét alkalmazták. [[Spener]] szerint (1717. 113) a heraldikában a narancs és a sötétbíbor jelölésére az [[oroszlán állatjegy]] szimbólumát ([[Kép:Oroszlán_állatjegy.JPG]]) használták. Rudolphi <ref>J. A. Rudolphi: ''Heraldica Curiosa''. Nürnberg, 1698. 96. l.</ref> a zöld jelölésére a Vénusz-szimbólum mellett a háromlevelű lóherét ( [[Kép:zöld Rudolphi.PNG|8px]] ) is megadja, valamint a narancsszín és a testszín jelöléseként a sárkányfő, illetve a sárkányfarok szimbólumának elnyújtott változatait hozza fel ([[Kép:Narancs_rudolphi.PNG|16px]] [[Kép:Testszín_rudolphi.PNG|17px]]), továbbá a bíbort (Purpur) p. betűvel a szürkét (Asche-Farb) a. betűvel jelöli.Az emelkedő és hanyatló holdcsomópontok (a sárkányfej és a sárkányfarok) asztrológiai jelei ([[Kép:Sárkányfej_jó.JPG]]&nbsp;[[Kép:Sárkányfarok_jó.JPG]]) is az oroszlán csillagjegy szimbólumából erednek, melynek a középkori asztrológiában kitüntetett szerepe volt.