„Heraldika/Axiomatikus heraldika” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
112. sor:
<14.> „§. 16. Eine Figur oder Bild besteht in einer in das Auge fallenden Vorstellung eines Körpers, die den vorgestellten Körper ähnlich ist. Eine '''Wappenfigur''' oder ein '''Wappenbild''' ist also die Figur oder das Bild eines in den Wappenschilden vorkommenden Körpers. In den Wappenschilden kommen, vermöge der Erfahrung, dreyerley Dinge vor, die Tincturen, Sectionen und Figuren. Die Tincturen sind keine heraldischen Körper, sondern nur der Anstrich derselben (§. 10.). Die Sectionen sind nichts anders als Tincturen, in soferne sie durch die heraldischen Linien im Schilde gleich vertheilet sind (§. 14.). Folglich ist in einem Schilde keine Figur, in welchem nichts als Tinctur oder Section vorhanden ist. Man kan daher eine '''Wappenfigur''' auch durch dasjenige erklären, was auf dem Schilde ausser der Tinctur und den Sectionen erscheint." <ref>„16. §. Egy ábra vagy kép egy alakzatnak a szemünk elé kerülő olyan ábrázolását képezi, mely hasonlít a megismert alakzathoz. A '''címeralak''' vagy '''címerkép''' tehát a címerpajzson előforduló alakzat ábrája vagy képe. A címerpajzsokon, a tapasztalat szerint, háromféle dolog fordulhat elő, tinktúrák, tagolások és ábrák. A tinktúrák nem heraldikai alakzatok, hanem csak maguk a mázak (10. §.). A tagolások nem egyebek, mint tinktúrák, amennyiben a heraldikai vonalak egyformán osztják el azokat a pajzson (14. §.). Következésképp azon a pajzson nincs [címer]ábra, melyen semmi más nem fordul elő, mint tinktúra vagy tagolás. A '''címerábrát''' [címerképet] úgy is megmagyarázhatjuk, hogy ez az, amit a pajzson a tinktúrán és a tagoláson kívül találunk."</ref>
A Gatterert megelőző és követő újkori [[tudományos heraldika|tudományos heraldikában]] még különbséget tettek [[tagolás]] (Section) és [[mesteralak]] (Heroldsfigur) között. Az első pl. egy [[vágott]] vagy [[hasított]] pajzs, melynél az egyenlő nagyságú [[mező]]kben a [[máz]]ak egyenletesen oszlanak el (mint pl. a [[négyelt]] pajzsban is), a tulajdonképpeni [[mesteralak]]oknál viszont az egyik máz általában kisebb teret foglal el, mint a másik (mint pl. a [[pólya]] vagy a [[kereszt]]). Az elsőnél (pl. a [többször] vágott vagy hasított [[pajzs]]nál) tehát nem állapítható meg pontosan, hogy melyik máz a [[mesteralak]] és melyik az [[alap]], a másiknál (azaz a [[pólyázott]], illetve a [[cölöpölt]] pajzsnál) viszont a [[máz|tinktúrák]] száma, az alak és a nagyság egyértelműen kijelöli a [[mesteralak]]ot (ez általában a kisebb).
(Ez a különbségtétel az axiomatikus heraldika szempontjából indokolt és új értelmet nyer, mert a szerkezeti elemek, azaz az egyszerű és osztott címerek közti kategorikus megkülönböztetés elvei és szabályai csak a pajzstagolásokra, nem a mesteralakokra alapozható. Egyszerűbben, a mesteralakok sohasem hoznak létre [fontos] szerkezeti alakzatokat [azaz osztott (vagy egyszerű) címereket] <különben nem mesteralakok, hanem pajzstagolások>, csak az olyan pajzstagolások teszik ezt, mint a vágás, a hasítás stb. – természetesen ezek is csak más szerkezeti elemekkel, címerábrákkal együtt.) Gatterer annak eldöntésére, hogy a pajzsban egyszerű [[tagolás]], vagy [[mesteralak]] van-e, azt ajánlja, hogy számoljuk meg a pajzs [[mező]]it és a felhasznált tinktúrákat. Ha egy tinktúra ugyanannyi mezőben helyezkedik el, mint a többi, tagolással van dolgunk, ha viszont egy tinktúra több mezőt foglal el a többinél, mesteralakot kapunk. <13.> Az élő heraldika és korunk címertana a tagolásokat és a mesteralakokat egyaránt a mesteralakok közé sorolja. A fenti eszmefuttatás azonban a szerkezeti heraldika szempontjából mégis alapvető fontosságú, mert segítségünkre van az osztott és az osztatlan címerek definíciójának pontos meghatározásánál. Ehhez azonban egy újabb fogalmat, az '''[[alap]]''' definícióját kell bevezetnünk. Ehhez pedig a címerképek alapvető fontossággal bírnak. Gatterer ezzel kapcsolatban a következőket mondja: <14.> „18. §. Ein Plaz, worin eine Wappenfigur erscheint, heist ein '''Feld.''' Wo also in einem Plaze eine Figur ist, da muß Feld seyn: hingegen läst sich kein Feld ohne Figur denken...
| |||