„Heraldikai lexikon/Mesteralak” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
43. sor:
A régi német heraldikában megkülönböztettek pajzstagolást (Teilungsbilder, Sektionen) és tulajdonképpeni mesteralakokat (eigentliche Heroldsbilder). Az előbbi olyan geometriai alakzat, amikor a színek egyforma nagyságú teret foglalnak el a pajzsban ([[mező]]k), az utóbbinál viszont az egyik szín nagyobb teret foglal el, mint a másik és a kisebb (a mesteralak) úgy tűnik, mintha a nagyobb körülvenné ([[alap]]). Az [[élő heraldika]] kora után mindkét katagóriát egyszerűen csak mesteralaknak nevezték a német heraldikában.
(Ez a különbségtétel az [[axiomatikus heraldika]] szempontjából indokolt és új értelmet nyer, mert a szerkezeti elemek, azaz az egyszerű és osztott címerek közti kategorikus megkülönböztetés elvei és szabályai csak a pajzstagolásokra, nem a mesteralakokra alapozható. Egyszerűbben, a mesteralakok sohasem hoznak létre [fontos] szerkezeti alakzatokat [azaz osztott (vagy egyszerű) címereket] <különben nem mesteralakok, hanem pajzstagolások>, csak az olyan pajzstagolások teszik ezt, mint a vágás, a hasítás stb. – természetesen ezek is csak más szerkezeti elemekkel, címerábrákkal együtt.)
Ezenkvívül a régi és egyes modern heraldikai rendszerekben a mesteralakokat első- és másod- (néha harmad-, sőt negyed-) osztályúakra is osztják. Az elsőosztályúak olyan fő mesteralakok (en: ordinaries), melyek helyzete domináns a pajzsban és meghatározzák a további mesteralakok és egyéb címerképek [[helyzet]]etét (nagyságát, számát, geometriáját stb.). Ezen mellék-mesteralakokat (és címerképeket) másodosztályúaknak vagy tartozékoknak (fr: meubles) nevezik. A mesteralakokat [[Philipp Jacob Spener|Spener]] is elsőosztályúakra ([[pajzsfő]], [[pólya]], [[cölöp]], [[harántpólya]], [[szarufa]], [[kereszt]], [[ráma]], [[telek|szabad telek]] stb.) és másodosztákyúakra osztotta, melyek az első osztályúak diminutívái és egyéb mellék-mesteralakok.<ref>Vidimus figuras quae inter honorabiles primum ordinem (Menestrierius, cujus alioqvi enumerationem secuti sumus, secundum vocat, primo partitionibus scuti attribuit) constituunt. Nunc ad secundum classem transimus, in illam, qvae idem autor, tertiae & qvartae ascribit simul compingentes. Huc referemus sequentes species, 1. ''diminutiones'' figurarum honorabilium primiordinis, 2. ''tessellas'', 3. ''rhombos'', 4. ''cuneos'', 5. ''clathros'', 6. ''cuspides'', 7. ''annulos'', 8. ''orbes'', 9. ''plinthides''. Est ergo prima species hujus classi, ''diminutio'' figurarum primae classis." (P. J. Spener: ''Insignium theoria''. Frankfurt
86 ⟶ 88 sor:
* diminutívák (pièces diminuées): lebegő cöveg (bâton), fonalazott (burèle), fonál-pajzsfő (comble), harántfonál (cotice), csík (divise), fonálkereszt (filet), lebegő harántkereszt (flanchis), fonál-pajzstalp (plaine), hármas fonál (tierce), karó (vergette), stb.
* mellék-címerábrák (meubles): stilizált címerábrák, melyeket alakjuk alkalmassá tesz arra, hogy a pajzsot vagy egy másik címerábrát díszítsenek
== Jegyzetek==
| |||