<!--sárga háterű szöveg--><div style="padding: 1px; background: #fddf30; color: #ef891d; text-align: justify; font-size: 90%; margin-bottom: -1em; margin-top: 5px; margin-left: -5px; margin-right: -5px;">
<!--sötétnarancs fejdiv--><div style="padding: 4px; border: 0px; background: #f0800f; color:#000; text-align:center; margin-bottom: 0px; margin-top:0; margin-left:-1px; margin-right:-1px;">
<!--képdiv--><div style="float: right; margin-left: 0em; margin-right: 0em">
[[Kép:Wikibooks-logo.svg|100px|left|A ''Wikikönyvek'' logó.]]
</div>
</div>
<!--narancs alcímdiv--><h3 style="border: solid 1px red; padding: 1em; background: #fb9a2f; color:#000; text-align: center; font-weight: bold; font-size:110%; margin-bottom:5px; margin-top: 0; margin-left:-1px; margin-right:-1px;">A jegyzetről - tájékoztató más szerkesztőknek és olvasóknak</h3>
<br>
<p style="margin-left: 2em; margin-right: 2em4em; text-indent: 1em; font-weight: bold;">A jelen jegyzet olyan témával foglalkozik, ami valahol részben a „kombinatorikus geometria”, részben a „halmazrendszerek kombinatorikája”, részben a „véges geometria" c. ismeretterületek határai között helyezhető el. A tartalmát találóan még leginkább a «'''strukturális kvázi-finit geometria'''» kifejezés írhatná le. A szerző jelen pillanatban úgy gondolja, hogy ezen, rögtön részletesebben kifejtett célú vizsgálatok a megfelelő irányban továbbhaladva és specializálva elvezetnek a klasszikus kombinatorikus geometriai vizsgálatokhoz is, ezeket azonban (kizárólag időhiány miatt) kénytelenek vagyunk hanyagolni, más szerkesztőre vagy másik jegyzetre, kézikönyvre bízni<!-- ha ez megvalósulna, jelen mondat természetesen törlendő és/vagy kicserélendő a linkre-->.</p>
<p style="margin-left: 2em; margin-right: 2em4em; text-indent: 1em; font-weight: bold;">A fentebbi „strukturális” jelző azt jelenti, hogy axiomatikusan definiált struktúrákat vizsgálunk majd, részben szűkebb értelemben vett kombinatorikai (számossági kérdések), részben geometriai szempontból. Az itt vizsgálandó struktúrák valójában mindannyian beilleszthetőek a „halmazrendszerek” (hipergráfok) fogalmába. A halmazrendszerek elmélete, amely a kombinatorika része, azonban jobbára gráfelméleti irányultságú, azaz topológiai és számításelméleti problémákat vizsgál (utak, keresések), jelen jegyzetben viszont a definiált struktúrák iránt inkább véges geometriai szempontból érdeklődünk (egyenesek és más alakzatok) <!-- vagy ki tudja? de egyelőre ennyire látok előre :-) -->. A „kvázi-finit” jelző azt jelenti, hogy kiemelten kezeljük a véges számosságú példákat, de definícióink, fogalmaink nem csak ezekre szorítkoznak.</p>
<p style="margin-left: 2em; margin-right: 2em4em; text-indent: 1em; font-weight: bold;">Szükséges előismeretek: Középiskolás kombinatorikai alapismeretek, permutációk, variációk és kombinációk, ezek száma, binomiális tétel, binomiális együtthatókra vonatkozó egyszerűbb összefüggések, illetve egyszerűbb halmazelméleti alapfogalmak (halmaz, eleme, (bináris) reláció, függvény, injektív, szürjektív és bijektív függvény, halmazműveletek).</p>
<br>
|
