„Halmazrendszerek geometriája/Halmazrendszerek és hipergráfok” változatai közötti eltérés

{{HGPl|1= 

: Például vegyünk 5-ös rendszámú hipergráfot. Az 5-öt felírjuk a kettes számrendszerben, 5=4+1 alapján ez 101. Ez tulajdonképp a Boole-vektor, csak -90^o-kal elforgatva, és esetleg le van vágva belőle egy csomó 0. Mármost a jobbról az első helyen, az 1-es helyiértéken 1 van, ami azt méri, eleme-e az üres halmaz a hipergráfnak. Most tehát az eleme. A következő két db. jegy pedig az egyelemű részhalmazok beletartozását méri. Csakhogy tudnunk kell, az alaphalmaz hány elemű. Egyelemű nem lehet, mert akkor a rendszám legfeljebb 2² = 5 lehetne. De ha kételemű, akkor akkor a rendszám bináris alakjának első két jegye a két egyelemű halmaz beletartozását mérné, ha meg háromelemű, akkor az első három jegy a három egyelemű halmaz beletartozását mérné ... kételemű halmaz esetén a sorbarendezés szerinti első elemből álló egyelemű részhalmaz nincs a hipergráfban, míg a másodikból álló igen. De az is lehet, hogy az alaphalmaz három elemű, csakhogy a sorbarendezés szerinti harmadik elemtől kezdve az ilyen elemekből álló egyelemű részhalmazok nem elemei a hipergráfnak, ezért a rendszám bináris alakja 00000101 volt, és az első helyen álló nullákat levágva, adódott a 101.

: Mármost ha az alaphalmaz számosságát pontosan ismerjük, akkor sem biztosan kapható vissza a hipergráf, hiszen tudjuk pl., hogy eleme egy {x} alakú egyelemű halmaz, na de mi volt az az x? Ezt csak az alaphalmaz és annak sorbarendezése ismeretében dönthető el. Tehát nem önmagában a rendszám a neve egy hipergráfnak, hanem az (U, ν O_U,ν(H) ) rendezett hármas jelenti egy konkrét hipergráf megnevezését. }}