„Címerhatározó/Rakovszky címer” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
113. sor:
A Rakovszky család nem fogadta el a bárói rang más tagra való kiterjesztését, mert az osztrák és nem magyar rang volt
 
A Rakovszky család címere előfordul [[Túróc megye címere|Túróc vármegye címerében]] is. I. György, Túróc vármegye alispánja (1541), az akkori szokás szerint, a saját családi pecsétjét használta a megye hivatalos pecsétjeként is, de a megye ezt a címert nem sokáig viselte, mert később a mindenkori főtisztviselők pecséteit vette igénybe. Azonban 1639-ben ismét elfogadta pecsétjéül, majd a család címere 1715-ben lett véglegesen része Túróc vármegye hivatalos címerének. Erre a szövetséges rendek 1707-es ónodi országgyűlése után került sor, melyen Menyhért, Túróc vármegye jegyzője, és Árva vármegye alispánja, társával Okolicsányi Kristóffal, a békekötés mellett érvelt. Rákóczy felkiáltására bercsányiBercsényi - kinek felesége és Rakovszky menyhértMenyhért felesége unokatestvérek voltak - karddal Rakovszky Menyhértre ütött. A követek erre mindkettőjüket lekaszabolták, Túróc zászlóit és pecsétét összetörték, és a megyét kitörölték a vármegyék sorából. A Rákóczi szabadságharc után a megyét visszaállították, és a két követ emlékére az 1715. évi 46. tc. Túróc vármegye a címerébe felvette a két család, valamint a főispáni tisztet adó Révay család címerét.