„Szakácskönyv/Régi receptek/Egyéb” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
KeFe (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
3. sor:
<noinclude>[[Kategória:Szakácskönyv/Régi receptek|{{PAGENAME}}]]</noinclude>
{{SzK Régi recept}}<div style="{{szakácsdoboz}}; position:relative; text-align: left;">{{SzK Főcím}}<div style="float: right; margin-left: 1em">__TOC__</div>
<br />
<br />
== Dáláuzi ==
<br />
'''Hozzávalók:'''
* 25 dkg méz
* 25 dkg dió
* 25 dkg mák (darálatlan)
* reszelt citrom és narancshéj
<br />
'''Elkészítés:'''<br />
A 25 dkg mézet pergelődni tesszük, közben keverjük, hogy le ne égjen. Sötétbarnára pergeljük, mert különben a dáláuzi nem keményedik meg.
<br />
Külön edénybe a mákot szárazon kissé megpergeljük és a héjától megtisztított, cikkekre vágott diót a mákkal együtt a forró mézbe keverjük. Tehetünk bele kevés reszelt citromhéjat, vagy narancshéjat is.
A gyúródeszkát megvizezzük és arra rakjuk ki a dáláuzit, kisebb csomókba. A csomókat vizes kézzel kerek, négyszögű, vagy csúcsos alakúra formázzuk. Tetejükre tehetünk cukros mandulát.
----
<br />
{{col-begin}}
{{col-break}}
<br />
== Tökmagos delauzi ==
<br />
A "Dáláuzi" örmény édesség, valószínűleg még a honfoglalás idején került a hazánkba.
<br />
Az őrségben így készítik:
<br />
'''Hozzávalók:'''
* 2-3 evőkanál vegyes virágméz
* 1 csésze őrölt tökmag
* 1 csésze szemes mák
<br />
'''Elkészítés:'''
<br />
Egy edényben felmelegítünk 2-3 nagy evőkanál vegyes virágmézet.
A forró mézbe belekeverünk kb. egy csésze őrölt tökmagot és ugyanannyi szemes mákot.
A sűrű masszát nedves deszkára tesszük és nedves sodrófával 5 mm-esre nyújtjuk, majd még melegen szögletes lapocskákra vágjuk.
Kihűlve megkeményedik.
Cukorkaként kínálhatjuk.
 
{{col-break}}
 
Édességeik közül mind a mai napig talán a legelterjedtebb a ''dáláuzi'' — keleten ''goszinár''-nak hívják —, sokan már a nevét sem ismerik, de vásári csemegeárusok révén nagyban fogyasztják. Dióból és mézből készül; ezzel kínálják meg az újévi köszöntőket, és ősi dallamra egy külön éneket is dalolnak hozzá. E dáláuzi ének örményes kiejtésű régi magyar szövege (lejegyezték 1836-ban) így hangzik:
 
<pre>
 
Dáláuzi, dáláuzi,
Mindig ídes vagy te nekünk;
De aztán evvel mit csinálsz?
Csalagatad szájainkat.
 
Mert száinknak ídességet
Adsz, valami kis kellemet;
De üres remínyt nyújtasz, hagy az
Izünket ídessé teszed.
 
Vajha te velünk azt tenníd,
Hagy szív-ídessíget adnál;
Szumurukat ürvendítníd,
Mízeddel ídesíteníd,
 
De ezt tenni kípes nem vagy;
Mert te csak diu as míz vagy;
Szakásod szerint ídesítsz
S sak embernek nyújtasz tápat.
Kövi Pál Erdélyi lakoma
</pre>
{{col-end}}
<br />
----