„Wikikönyvek:Szerzői jog” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) |
KeFe (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
6. sor:
----
== Szerzői jog ==
A '''szerzői jog''' a [[w:szellemi alkotások joga|szellemi alkotások jogának]] fő részterülete az [[iparjogvédelem]] mellett.
A szerzői jog az ''irodalmi'', ''tudományos'' és ''művészeti'' művek (a továbbiakban együtt: ''szerzői alkotás''ok) oltalmára hivatott. Emellett bizonyos [[w:szomszédos jogok]] oltalmát is biztosítja.
=== A szerzői jogról általában ===
===A szerzői jogi szabályozás célja ===
A [[w:Magyarország]]on hatályos - módosított - ''1999. évi LXXVI. törvény''
bevezetése szerint:
:''„A technikai fejlődéssel lépést tartó, korszerű szerzői jogi szabályozás meghatározó szerepet tölt be a szellemi alkotás ösztönzésében, a nemzeti és az egyetemes kultúra értékeinek megóvásában; egyensúlyt teremt és tart fenn a szerzők és más jogosultak, valamint a felhasználók és a széles közönség érdekei között, tekintettel az oktatás, a művelődés, a tudományos kutatás és a szabad információhoz jutás igényeire is; gondoskodik továbbá a szerzői jog és a vele szomszédos jogok széles körű, hatékony érvényesüléséről.”''
=== A szerzői jogi oltalom tartalma===
A szerzői jog a szerzői művek alkotói számára biztosítja azt, hogy korlátozhassák műveiknek lemásolását és felhasználását egy meghatározott időtartam leteltéig.
A szerzői jogi oltalom a szerzői alkotásoknak a szellemi alkotást képező részét védi: a könyv által elmondott történetet védi a nem megfelelő felhasználástól (és nem magát a kinyomtatott példányt) vagy a szobor formáját védi (és nem a konkrét faragott követ). A szerzői jogok viszont nem védenek ötleteket és találmányokat - ez a [[szabadalom|szabadalmak]] feladata -, csupán egy ötlet konkrét kifejeződését, megformálását. Például a Mikiegeret védő szerzői jog nem gátol meg senkit abban, hogy egy beszélő egeret alkosson, de csak akkor, ha az nem egyezik meg túlzottan az említett rágcsáló kinézetével és tulajdonságaival.
A szerzői jogi oltalom a [[szabadalmi oltalom]]hoz és a [[védjegyoltalom]]hoz hasonlítanak abban, hogy mindkettő kizárólagos jogot biztosít a jogtulajdonosnak, amely mindenki mással szemben érvényesíthető (a kivételekről később). Az elvileg korlátlan alkalommal megújítható [[védjegyoltalom]]mal szemben a szerzői jogi oltalom egy adott, előre meghatározott számú évig tart (lásd védelmi idő), amely alatt a jogosult nem köteles a védett művet használni vagy árusítani azért, hogy másokat annak használatában megakadályozhasson.
=== A szerzőt megillető jogok ===
A szerzőt megillető jogok
* személyhez fűződő jogok illetve
* vagyoni jogok.
A szerző személyhez fűződő jogai körében:
* nyilatkozhat művének nyilvánosságra hozataláról (vagy visszavonhatja azt),
* kérheti szerzőként nevének feltüntetését.
=== A szerzői alkotás ===
* irodalmi mű
* zenei mű,
* filmalkotás
* szobor
* festmény,
* [[w:számítógépes program]]ok
* építészeti terv
=== A szerzői jogi oltalom ===
A szerzői jog a szerzői művek alkotói számára biztosítja azt, hogy korlátozhassák műveiknek lemásolását és felhasználását egy meghatározott időtartam leteltéig.
A szerzői jogi oltalom a szerzői alkotásoknak a szellemi alkotást képező részét védi: a könyv által elmondott történetet védi a nem megfelelő felhasználástól (és nem magát a kinyomtatott példányt) vagy a szobor formáját védi (és nem a konkrét faragott követ). A szerzői jogok viszont nem védenek ötleteket és találmányokat - ez a [[szabadalom|szabadalmak]] feladata -, csupán egy ötlet konkrét kifejeződését, megformálását. Például a Mikiegeret védő szerzői jog nem gátol meg senkit abban, hogy egy beszélő egeret alkosson, de csak akkor ha az nem egyezik meg túlzottan az említett rágcsáló kinézetével és tulajdonságaival.
A szerzői jogi oltalom a [[szabadalmi oltalom]]hoz és a [[védjegyoltalom]]hoz hasonlítanak abban, hogy mindkettő kizárólagos jogot biztosít a jogtulajdonosnak, amely mindenki mással szemben érvényesíthető (a kivételekről később). Az elvileg korlátlan alkalommal megújítható [[védjegyoltalom]]mal szemben a szerzői jogi oltalom egy adott, előre meghatározott számú évig tart (lásd védelmi idő), amely alatt a jogtulajdonos nem köteles a védett művet használni vagy árusítani azért, hogy másokat annak használatában megakadályozhasson.
=== A védelmi idő ===
A szerzői jog védelmi idejének eredeti célja az, hogy a mű alkotója a védelmi idő alatt szabadon felhasználhassa alkotását, és abból lehetőségei szerint haszonhoz juthasson; a védelmi idő lejártával pedig alkotása [[közkincs|közkinccsé]] válik, és így az egyetemes emberi tudást gazdagítja, és lehetővé válik a mű ingyenes felhasználása, vagy akár fejlesztése.
A védelmi idő lejártával sem szűnnek meg a [[személyhez fűződő jogok]] (például senki nem állíthatja ma, hogy ő írta Petőfi Sándor „Nemzeti dal” című költeményét.)
A védelmi idő tartama országonként eltérhet, ám a legtöbb ország a [[Berni Uniós Egyezmény]] alapján állapítja meg ezen időtartamot.
Magyarországon ez egységesen a szerző halálától (vagy több szerző esetén az utoljára elhunyt szerző halálától) számított 70 év.
=== A szerzői jogok átruházása ===
A szerzőt megillető jogok közül a személyiségi jogok nem ruházhatók át, viszont a vagyoni jogok átruházhatók.
=== Az ötletek és megvalósításuk elkülönítése ===
=== A konkrét művek árusítása ===
=== Az angolszász törvényeknek megfelelő magyar szabályozás ===
==== Közkincs (public domain) ====
A magyar törvények nem ismerik a ''Public Domain'' fogalmát, vagyis amikor egy műről, pontosabban a hozzá fűződő szerzői jogairól a szerzője „lemond”. Egyfajta értelmezés szerint a ''Public Domain'' művek nem használhatóak a szerző engedélye nélkül. Másik értelmezés szerint a ''Public Domain'' egy olyan licenc, amely engedélyezi a mű korlátozások nélküli másolását és felhasználását, de a szerző jogaival továbbra is rendelkezik. Mivel az ilyen közkincsnek nyilvánított műveknél a szerző vélhetően pont azért tette ezt, hogy ne akadályozza a felhasználást, ezért addig, míg a szerző ezt kifejezetten nem jelzi, a felhasználás hallgatólagosan mindenképpen lehetséges.
==== A szabad felhasználás ====
:''Részletesebben lásd a [[Szabad felhasználás]] cikket.''
Az angolszász törvényterületen létezik a „fair use” fogalma, vagyis hogy védett művek (kép, hang, szöveg) idézhetőek illetve felhasználhatóak megfelelő körülmények között, ha ez a mű kis részét érinti.
A magyar törvény ismeri a „Szabad felhasználás” fogalmát, de azt eltérően kezeli az angolszász törvényektől, ezért minden angolszász „fair use” esetben meg kell vizsgálni, hogy az a magyar törvények szerint használható-e. Az esetek jelentős részében nem használható. Az erre vonatkozó szabályok:
::'''''Általános szabályok
::''33. § (1) A szabad felhasználás körében a felhasználás díjtalan, és ahhoz a szerző engedélye nem szükséges. Csak a nyilvánosságra hozott művek használhatók fel szabadon e törvény rendelkezéseinek megfelelően.
::''(2) A felhasználás a szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezések alapján is csak annyiban megengedett, illetve díjtalan, amennyiben nem sérelmes a mű rendes felhasználására és indokolatlanul nem károsítja a szerző jogos érdekeit, továbbá amennyiben megfelel a tisztesség követelményeinek és nem irányul a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra.
::''(3) A szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezéseket nem lehet kiterjesztően értelmezni.
::''(4) E fejezet rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából az iskolai oktatás célját szolgálja a felhasználás, ha az az óvodai nevelésben, az általános iskolai, középiskolai, szakmunkásképző iskolai, szakiskolai oktatásban, az alapfokú művészetoktatásban vagy a felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőfokú oktatásban a tantervnek, illetve a képzési követelményeknek megfelelően valósul meg.
::'''''A szabad felhasználás esetei
::''34. § (1) A mű részletét - az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven - a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti.
::''(2) Nyilvánosságra hozott irodalmi vagy zenei mű részlete, vagy kisebb terjedelmű ilyen önálló mű iskolai oktatási célra, valamint tudományos ismeretterjesztés céljára a forrás és az ott megjelölt szerző megnevezésével átvehető. Átvételnek minősül a mű olyan mértékű felhasználása más műben, amely az idézést meghaladja.
=== Szerzői jogok alkalmazásának konkrét esetei ===
==== Lejárt védelmi idejű művek digitális változatai ====
Az olyan művekről, melyek nem esnek szerzői jogi védelem alá (például mert már lejárt a védelmi idő, vagy a mű felhasználhatósága más okokból engedélyezett) készült digitális másolat nem hoz létre új szerzői jogi védelmet, mivel nem teremt új, önálló művet. Ebből következik, hogy az elektronikus formába hozott - de eredeti formájukban felhasználható - források szabadon felhasználhatóak, ebbe beletartoznak a szabad források (például egy múlt századi lexikon) internetes, CD-s vagy tetszőleges egyéb formában terjesztett vagy árusított változatai; kivéve az egész mű teljes átvételét és felhasználását, mert az már a gyűjteményes mű teljes átvételének számíthat. Ugyanígy nem hoznak létre önálló művet a szabadon felhasználható törvényekből készült „egységes szerkezetű” törvényszövegek.
==== Gyűjteményes művek ====
A gyűjteményes mű olyan alkotás, amit többen hoztak létre; ilyen például egy lexikon.
Ezen esetben a teljes mű védelmi ideje a szerkesztő (vagy ha több van, akkor az utolsó élő szerkesztő) halála utáni 70 év. Ez akkor számít, ha az egész művet, vagy a mű nagy részét kívánja valaki felhasználni.
A lexikonokban az egyes szócikkeket általában külön szerzők írták: egyes szócikkek átvételekor az egyszerű műalkotásra vonatkozó szabályok érvényesek, vagyis a szócikk szerzőjének élete és halála utáni 70 év a védelmi idő. Sajnos a cikkek szerzőinek kiléte az esetek nagy részében megállapíthatatlan, ezért ezek a nyilvánosságra hozataltól számított 70 évig részesülnek védelemben, hacsak annak szerzője hitelt érdemlően nem jelzi, hogy jogsérelmet szenvedett.
==== Magáncélú másolat ====
Természetes személyek magáncélra a védett művekről másolatot készíthetnek akkor, ha ez nem szolgál jövedelemszerzést, kivéve az építészeti műveket, műszaki létesítményeket, [[w:szoftver]]eket és adatbázisokat, valamint a nyilvános előadások kép- és hangfelvételeinek készítését.
A magáncélú másolat készítés a „Szabad felhasználás” egyik speciális esete.
== Közös jogkezelés ==
== A szerzői jog létrejötte és érvényesítése ==
A szerzői jog az ''egyéni jellegű'', ''eredeti'', ''kreatív alkotási folyamat'' eredményeképp létrejött (zenei, művészeti vagy tudományos) mű fizikai létrehozásával jön létre.
Védi emellett a szerzői jog az előadóművészek, hangfelvétel-előállítók, rádió- és televízió-szervezetek, filmelőállítók és adatbázis-készítők az előző feltételeknek megfelelő alkotásait is.
Nem jön létre ilyen jog a jogszabályok, állami és bírósági határozatok, jogszabállyal kihirdetett művek (pl. szabványok) esetén; nem esnek szerzői jogi védelem alá a tények és hírek; nem tartoznak bele továbbá ötletek, elvek, elgondolások, eljárások, működési módszerek vagy matematikai műveletek.
A szerző:
* nyilatkozhat művének nyilvánosságra hozataláról (vagy visszavonhatja azt),
* kérheti szerzőként nevének feltüntetését,
* jogosult művének megcsonkítását vagy számára hátrányos alkalmazását megtiltani,
* jogosult művének anyagi vagy nem anyagi felhasználásához (többek között: többszörözés, előadás, terjesztés, átdolgozás), vagy annak [[felhasználási szerződés]]sel való engedélyezéséhez,
== A szerzői jogokra utaló jelzések ==
=== A védelmi év megjelölése ===
=== Minden jog fenntartva ===
=== Karakterkészletek szerzői jogi védelme ===
=== Jogok a szerzői jogon túl ==
=== A szerzői jog története ==
:''Részletesebben lásd [[w:A szerzői jog története]] cikket.''
Míg a kormányok már hosszú ideje adományoztak [[monopólium]]okat - például a kiadóknak nyomtatott könyveik árusítására -a modern szerzői jog az [[1710]]-es angliai „Statue of Anne” döntéstől számítható. Ez a döntés mondta ki először azt, hogy a szerzők, és nem a kiadók kell, hogy haszonélvezői legyenek a védelmi törvényeknek valamint védelmet biztosított a vevők részére a kiadókkal szemben úgy, hogy az eladás után ne kontrollálhassák a nyomtatott termékeket. A döntés ezen túl 28 évben határozta meg ezen kizárólagos jogok biztosításának idejét, ami után a művek közkinccsé válnak.
Az [[1886]]-os [[Berni Uniós Egyezmény]] határozta meg először a szuverén államok közötti szerzői jogok biztosítását. (Ezeket később az [[1952]]. évi [[Egyetemes Egyezmény]] is szabályozta, de ennek mára már csupán történelmi jelentősége van.) A Berni Uniós Egyezmény alapján a szerzői jogok a kreatív mű megalkotásától jönnek létre: a szerzőnek nem szükséges azt bejegyeztetnie, vagy e jogának elismerését kérvényeznie. A szerzői mű létrejöttével (írott formában, vagy bármilyen egyéb fizikai módon) a szerző automatikusan kizárólagos joggal rendelkezik minden a művet, vagy annak feldolgozásait illetően egészen a védelmi idő lejártáig (vagy egyes országokban addig, míg az alkotó kifejezetten le nem mond ezen jogokról).
=== A szerzői jog kritikája ===
=== Szokatlan szerzői jog ok ===
=== Kapcsolódó témák ===
=== Nemzeti szabályozások ===
=== Nemzetközi szerződések ===
=== A szerzői jogi reform támogatói ===
== Lásd még ==
* [[WIPO]], [[TRIPs]]
* [[közös jogkezelés]], [[reprográfiai díj]], [[Artisjus]], [[Filmjus]], [[HUNGART]], [[MAHASZ]], [[Magyar Reprográfiai Szövetség]], [[MASZRE]], [[MSZSZ-EJI]] <!-- lásd itt: http://www.hpo.hu/url/szjog/szjog5.html -->
* [[kalózkodás]], [[ASVA]], [[BSA]]
* [[DRM]]
* [[iparjogvédelem]]
* [[szabadalom]]
* [[Szerzői Jogi Szakértő Testület]]
* [[védjegy]]
<!-- * [[Wikipédia:Szabad források|Szabad források]] -->
== Jogszabályok ==
* 1999 évi LXXVI. törvény a szerzői jogról (Szjt) ([http://www.coffeecup.hu/SzerzoiJogok.html egyben], [http://www.artisjus.hu/opencms/export/artisjus/aszerzoijogrol/jogszabalyok.html#01 fejezetenként])
* [http://www.hpo.hu/jogforras/9976.html 1999 évi LXXVI. törvény a későbbi módosító rendelkezésekkel egységbe foglalva]
* [http://www.hpo.hu/jogforras/7804_329.html Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése a Btk-ban]
* [http://www.wipo.int/treaties/en/ip/wct/trtdocs_wo033.html a genfi egyezmény szövege]
* [http://www.hpo.hu/jogforras/5904.html A személyhez és a szellemi alkotásokhoz fűződő jogok a Ptk-ban]
== Külső hivatkozások ==
* Dr. [[Lontai Endre]]: Magyar polgári jog. Szellemi alkotások joga. (Eötvös József Könyvkiadó, Bp. 1998.
* A szerzői jog kézikönyve. Szerk. Benárd Aurél és Tímár István; KJK, Bp. 1973.
* [[Szinger András]], [[Tóth Péter Benjamin]]: Gyakorlati útmutató a szerzõi joghoz (Novissima, Bp. 2004, ISBN 963-85933-5-0)
* [http://logosfoundation.org/copyleft/copyrigh.html A szerzői jog ellenességről - angolul]
{{csonk-jog}} {{lektor}} <!-- összevetendő a magyar törvényekkel -->
=== Közkincs ===
A '''közkincs''' (angolul [[w:Public Domain|public domain]]) egy [[w:szerzői jog]]i fogalom, mely olyan művet, alkotást jelent, amely korlátozás nélkül felhasználható, másolható, vagy átdolgozható.
| |||