„Szakácskönyv/Halak/Előkészítés” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
KeFe (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
2. sor:
<noinclude>[[Kategória:Szakácskönyv|{{PAGENAME}}]]</noinclude>
{{SzK Recept}}<div style="{{szakácsdoboz}}; position:relative; text-align: left;">{{SzK Főcím}}<div style="float: right; margin-left: 1em">__TOC__</div>
 
== Halfajták ==
 
{|| align="center" border=2
|
|+<center><big><b> Mit-mire használjunk</b></big>
|-align="center" border=1
|-
|!<b>Fajta </b>||<b>Konyhai felhasználás</b> || <b>Megjegyzés</b> ||<b>g/100g</b>
|-
|Amur ||sütve, főzve, paprikásnak, halászlébe ||
|Angolna ||roston sütve, párolva, paprikásnak, halászlébe, hidegen, füstölve, olajban pácolva ||
|Busa ||sütve, főzve, rántva ||
|Combó ||sütve, főzve, halászlébe ||
|Csíkhal ||főzve, sütve ||
|Csuka || roston sütve, főzve, paprikásnak, halászlébe, rántva, töltve, hidegen || A piacra kerülő csukák 0,5-3 kg-osak, közülük a nagyobbak kitűnőek töltésre.
|Garda ||sütve, olajban pácolva ||
|Harcsa ||szeletben sütve, roston, rántva, paprikásnak, halászlébe, hidegen ||A nagyobb harcsák súlya akár az egy mázsát is elérheti, de a tíz kiló alattiak ízletesebbek. (A nagyobb halakból való húst jégen való egy-két napos pihentetéssel szokták puhítani.)
|Hering ||sütve, főzve, töltve, pácolva, füstölve ||
|Kárász ||sütve, olajban pácolva ||
|Kecsege ||roston sütve, párolva, paprikásnak, halászlébe, hidegen || A kecsege a tokfélék családjába tartozik, s ikrájából igen jó kaviár készíthető.
|Keszeg ||roston sütve, párolva, olajban pácolva ||
|Kövi félszegúszó ||főzve, sütve, hidegen ||
|Lazac ||sütve, főzve, hidegen, füstölve, olajban ||
|Makréla ||roston sütve, füstölve, olajban ||
|Márna ||sütve, főzve, halászlébe ||
|Merlan ||roston sütve ||
|Nyelvhal ||sütve, hidegen ||
|Pisztráng ||roston, párolva, töltve, füstölve, hidegen ||
|Ponty ||sütve, főzve, rántva, paprikásnak, halászlébe, füstölve, olajban pácolva ||A ponty (nálunk) legelterjedtebb két változata a közönséges (egész testén pikkelyes) és a (nagyrészt csupasz bőrrel borított) tükörponty. Ezek tulajdonképpen csak megtisztításuk nehézségében különböznek. Jelentősebb eltérés lehet viszont egy folyami és egy tavi ponty között, mivel az utóbbi esetleg mocsárízű. Bár a ponty 15-20 kg-osra is megnőhet, a legízletesebbnek a kisebb, 2-3 kg-os (3-4 éves) példányokat tartják.
|Sprottni ||olajban sütve, olajban pácolva ||
|Süllő, fogas ||roston, egyben sütve, rántva, párolva, hidegen ||A süllő és a fogas ugyanaz a halfaj, míg a kisebb, 1,5 kg-nál könnyebb példányokat süllőnek, a nagyobbakat fogasnak nevezik.
A magyar gasztro-irodalomban szigorúan megkülönböztetik a folyami süllőt (és fogassá serdült fajtársait) a balatoni süllőtől és fogastól. Az előbbi húsát szürkébbnek, szívósabbnak és szétesőbbnek tartják, s ezzel együtt kevésbé ízletesnek is. Hasonlóan jobb ízűnek ítélik a balatoni fogas csontjaiból-porcaiból főzött alaplevet is.
|Szardella ||sóban és olajban pácolva ||
|Szardínia ||olajban sütve, olajban pácolva ||
|Tok ||főzve, sütve, hidegen. ||
|Tonhal ||főzve, sütve, hidegen, olajban pácolva ||
|Tőkehal ||főzve, sütve, füstölve, hidegen ||
|Törpeharcsa ||egészben sütve, rántva, paprikásnak, halászlébe ||
|Viza ||főzve, sütve, hidegen ||
|}
 
== Vásárlás ==
 
== Előkészítés ==