|
Ha megfőtt, erősnek kell lennünk. Tépjük le a fejét, és szedjük ki azt a valamit, ami mondjuk a torka lehetne. A nyálkás réteget dörzsöljük le róla. A lábait is húzzuk végig, és így fehér húsréteg marad. Ekkor, letépjük a lábát, és levágjuk a végét. Ha ízesíteni akarjuk, csak akkor tegyük, amikor már szinte kész - ilyenkor jöhet bele só, citrom leve, hagyma, ízlés szerint, esetleg répa is.
----
== Halfajták ==
{|| align="center" border=2
|
|+<center><big><b> Mit-mire használjunk</b></big>
|-align="center" border=1
|-align="center"
|!<b>Fajta </b>||<b>Konyhai felhasználás</b> || <b>Megjegyzés</b>
|-align="center"
|[[w:Amur (hal)|Amur]] ||sütve, főzve, paprikásnak, halászlébe ||[[Kép:Grass-Carp1web.jpg|80px]]
|-align="center"
|[[w:Angolna|Angolna]] ||roston sütve, párolva, paprikásnak, halászlébe, hidegen, füstölve, olajban pácolva ||[[Kép:Anguilla anguilla.jpg|80px]]
|-align="center"
|[[w:Busa|Busa]] ||sütve, főzve, rántva ||[[Kép:Bighead carp.gif|80px]]
|-align="center"
|[[w:Combó|Combó]] ||sütve, főzve, halászlébe ||
|-align="center"
|[[w:Csíkhal|Csíkhal]] ||főzve, sütve ||
|-align="center"
|[[w:Csuka|Csuka]] || roston sütve, főzve, paprikásnak, halászlébe, rántva, töltve, hidegen ||[[Kép:Hecht.jpg|50px]] A piacra kerülő csukák 0,5-3 kg-osak, közülük a nagyobbak kitűnőek töltésre. Rendkívül tiszta, fehér húsú, ízletes, de szálkás hal. Húsminőségét befolyásolhatja a víz tisztasága, melytől kedvezőtlen esetben iszapízűvé válik.
|-align="center"
|[[w:Garda|Garda]] ||sütve, olajban pácolva ||
|-align="center"
|[[w:Harcsa|Harcsa]] ||szeletben sütve, roston, rántva, paprikásnak, halászlébe, hidegen ||A nagyobb harcsák súlya akár az egy mázsát is elérheti, de a tíz kiló alattiak ízletesebbek. (A nagyobb halakból való húst jégen való egy-két napos pihentetéssel szokták puhítani.)
|-align="center"
|[[w:Hering|Hering]] ||sütve, főzve, töltve, pácolva, füstölve ||[[Kép:Herringadultkils.jpg|50px]]
|-align="center"
|[[w:Kárász|Kárász]] ||sütve, olajban pácolva ||[[Kép:Carassius carassius.jpg|50px]]
|-align="center"
|[[w:Kecsege|Kecsege]] ||roston sütve, párolva, paprikásnak, halászlébe, hidegen ||[[Kép:Acipenser ruthenus.jpg|50px]] A kecsege a tokfélék családjába tartozik, s ikrájából igen jó kaviár készíthető.
|-align="center"
|[[w:Vörösszárnyú keszeg|Keszeg]] ||roston sütve, párolva, olajban pácolva ||[[Kép:Scardinius erythrophthalmus.jpg|50px]] Íze a víz minőségétől függően változik, de tiszta vizekből származó egyedei ízletesek.
|-align="center"
|[[w:Kövi félszegúszó|Kövi félszegúszó]] ||főzve, sütve, hidegen ||
|-align="center"
|[[w:Lazac|Lazac]] ||sütve, főzve, hidegen, füstölve, olajban ||[[Kép:Salmo salar-Atlantic Salmon-Atlanterhavsparken Norway.JPG|50px]]
|-align="center"
|[[w:Makréla|Makréla]] ||roston sütve, füstölve, olajban ||
|-align="center"
|[[w:Márna|Márna]] ||sütve, főzve, halászlébe ||[[Kép:Barbus luteus.JPG|80px]]
|-align="center"
|[[w:Merlan|Merlan]] ||roston sütve ||
|-align="center"
|[[w:Nyelvhal|Nyelvhal]] ||sütve, hidegen ||
|-align="center"
|[[w:Ördöghal]] || || ||Az ördöghal egy mélytengeri ragadozóhal. Külsejét tekintve kb. 40 cm hosszú, barnás színű. Nagy feje van, és lapos, széles teste.
|-align="center"
|[[w:Pisztráng|Pisztráng]] ||roston, párolva, töltve, füstölve, hidegen ||Pisztráng, a lazacfélék családjába tartozó halfaj. Megnő 1 m. hosszúra és 25 kg. súlyosra is. Európában mindenütt otthonos, hegyi és havasi folyóvizeinknek és hideg tavainknak legbecsesebb hala. Húsa igen ízletes, finom."
|-align="center"
|[[w:Polip]] || ||[[Kép:Vampyroteuthis illustration.jpg|balra|50px|]]
|-align="center"
|[[w:Ponty|Ponty]] ||sütve, főzve, rántva, paprikásnak, halászlébe, füstölve, olajban pácolva ||A ponty (nálunk) legelterjedtebb két változata a közönséges (egész testén pikkelyes) és a (nagyrészt csupasz bőrrel borított) tükörponty. Ezek tulajdonképpen csak megtisztításuk nehézségében különböznek. Jelentősebb eltérés lehet viszont egy folyami és egy tavi ponty között, mivel az utóbbi esetleg mocsárízű. Bár a ponty 15-20 kg-osra is megnőhet, a legízletesebbnek a kisebb, 2-3 kg-os (3-4 éves) példányokat tartják.
|-align="center"
|[[w:Sprottni|Sprottni]] ||olajban sütve, olajban pácolva ||
|-align="center"
|[[w:Süllő|Süllő]], Fogas|]] ||roston, egyben sütve, rántva, párolva, hidegen ||A süllő és a fogas ugyanaz a halfaj, míg a kisebb, 1,5 kg-nál könnyebb példányokat süllőnek, a nagyobbakat fogasnak nevezik.
A magyar gasztro-irodalomban szigorúan megkülönböztetik a folyami süllőt (és fogassá serdült fajtársait) a balatoni süllőtől és fogastól. Az előbbi húsát szürkébbnek, szívósabbnak és szétesőbbnek tartják, s ezzel együtt kevésbé ízletesnek is. Hasonlóan jobb ízűnek ítélik a balatoni fogas csontjaiból-porcaiból főzött alaplevet is. Népi elnevezések:süllő, fogas, balatoni fogas, szellő, fehérhúsú csuka.
|-align="center"
|[[w:Szardella|Szardella]] ||sóban és olajban pácolva || 2 alcsalád, 16 nem és 140 faj tartozik a családhoz.
|-align="center"
|[[w:Szardínia (hal)|Szardínia]] ||olajban sütve, olajban pácolva ||A szardíniát leggyakrabban olajban eltett szardínia konzerv formájában fogyasztják, ahol a kisebb halakat használják. Portugáliában a szardíniát grillezik, itt nagyobb, kb. 20 cm-es halakat fogyasztanak.
|-align="center"
|[[w:Tintahal]] || || ||A Tintahal
|-align="center"
|[[w:Tok|Tok]] ||főzve, sütve, hidegen. ||[[Kép:Psephurus gladius.png|50px]] Az egyik legnagyobb édesvízi hal; hossza elérheti a 6 métert.
|-align="center"
|[[w:Tonhal|Tonhal]] ||főzve, sütve, hidegen, olajban pácolva ||[[Kép:Thunnus thynnus.jpg|50px]] Átlagos testhossza 1 méter, de 5 méter körüli példányt is fogtak már.
|-align="center"
|[[w:Tőkehal|Tőkehal]] ||főzve, sütve, füstölve, hidegen ||[[Kép:Atlantic_cod.jpg|50px]]
|-align="center"
|[[w:Törpeharcsa|Törpeharcsa]] ||egészben sütve, rántva, paprikásnak, halászlébe ||[[Kép:Ictalurus nebulosus GLERL 1.jpg|50px]] Folyó- és állóvizeinkben egyaránt megtalálható. Különösen kedveli az iszapos fenekű holtágakat, tavakat.
|-align="center"
|[[w:Viza|Viza]] ||főzve, sütve, hidegen ||[[Kép:Beluga sturgeon.png|50px]] Az 1970-es években Magyarországon sikeres kísérleteket folytattak a kecsege és a viza keresztezésével. A hibridet “vicsegének” nevezték el.
|}
|
