„Címerhatározó/Macedónia címere” változatai közötti eltérés

 

----

 

A '''macedóniai heraldika''' a kelet-európai címertani szemlélet körébe tartozó rendszer.

Macedónia 1992 előtt soha nem volt független. Maga a macedón nyelv, néhány szerb jövevényszótól eltekintve, sem különbözik lényegi módon a bolgár nyelvtől. Macedónia 971-től 1018-ig a nyugati bolgár állam központi vidéke volt, majd bizánci uralma alá került. 1218 és 1250 között a második Bolgár Birodalomhoz tartozott és 1250-ben a pelagoniai csatában a Nikaiai Császársághoz került. Dušan István (1331–1355) Szerbiához csatolta a területet, majd az 1389-es rigómezei csata nyomán a Török Birodalom részévé vált. 1689–1690 között Karpos kumanovói vajda törökellenes felkelése eredményekén létrejött egy államalakulat és Karpost a nemzetközi hatalmak közül egyedüliként a Habsburg Birodalom elismerte Kumanovó királyának. 1878-ban Bulgáriához került, majd 1913-ban az első Balkán-háború során Szerbia magához csatolta, így 1918-tól a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság, 1929-től Jugoszlávia része lett. A Macedón Szocialista Szövetségi Köztársaság Jugoszlávián belül 1946 óta létezett és az ország 1991. szeptember 17-én Jugoszlávia felbomlásával vált függetlenné.

 

A macedón címer először az ún. ''Illír címerkönyv''ben jelenik meg. Ez a könyv a balkáni heraldika fő forrása. A VI. Lapon, az országcímerek között látható Macedónia címere is: vörös alapon (álló) koronás arany oroszlán, a pajzson királyi korona. A címer alatti felirat: „Macedónia“, fölötte „A macedón föld tzímere“ felirat. A címer szó megnevezésére tehát a magyar eredetű tsimeri szót használták.