„Heraldikai lexikon/Pavao Ritter Vitezović” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
Új oldal, tartalma: „Kép:Vitezovic.PNG Pavao '''Ritter''' Vitezović (Zengg, 1652. január 7 – Bécs, 1713. január 20), horvát író, történetíró. Tulajdonképpeni neve Paul Ritt...”
 
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
5. sor:
Egy végvári katona családjába született. Apja elzászi német származású volt. Belgiumban nevelkedett. Az első hat osztályt a zágrábi jezsuita gimnáziumban végezte, majd Rómában, az Illír Kollégiumban tanult. Itt találkozott Ivan Lučić-csal. Ezt követően a Litija melletti Wagensberg (Bogenšperk) várába került, Krajna tartományba, ahol [[Janez Vajkart Valvaso|Valvasor]] hatására tanulmányozni kezdte a horvát történelmet és geográfiát. Itt ismerkedett meg a német nyelvvel, a könyvnyomtatással és a metszetkészítéssel.
 
Felismerte, hogy mennyire fontos a szerepe a családi büszkeségnek. Ezért [[heraldika|haraldikávalheraldikával]] kezdett foglalkozni, [[családfa|családfákat]] állított össze etimológiás és költött alapon, valamint dicsőítő költeményeket írt. Ezzel nagy népszerűségre tett szert. 1677-ben értekezést írt a Gusić családról, melyet 1681-ben adott ki. Ugyanezen évben több verset is írt Aleksandar Mikulić, zágrábi kanonok számára. Tekintélye annyira megnövekedett, hogy Zengg városa őt választotta követnek az 1681-es soproni országgygűlésre. Sikerült elérnie, a zenggi ősi városi kiváltságok megerősítését, mely védelmet jelentett Herberstein kapitány, a vidék parancsnoka ellen, aki terrorizálta a polgárokat. A következő két évben városa követe volt a bécsi udvarban, ahol különösen népszerű lett a császárt és minisztereit dícsérő dicshimnuszaival, anagrammáival és elnyerte gróf Kollinich László püspök jóindulatát is.
A törökellenes harcokban Erdődy Miklós bán parancsnoksága alatt Međimurje várában szolgált. Az 1683-as felszabadító háború kezdetekor részt vett Lendva és Szigetvár ostromában, melyet költeményben is megörökített. A háború után Erdődy Miklós udvarának tisztje lett, ahol találkozott Zrínyi Ádámmal, Zrínyi Miklós fiával is. 1687-ben, I. József soproni koronázásán [[aranysarkantyús lovag]]gá ütötték. 1691-ben megválasztották Lika és Korbávia vármegye [[alispán]]jának, királyi [[tanácsos]] és [[báró]] lett. A horvát sabor kinevezte a birodalmi bizottság tagjává, melynek feladata a határok megállapítása volt Velencével és Törökországgal szemben. Minden igyekezete ellenére a határokat a horvát érdekekkel szemben vonták meg, ami nagyon kiábrándította.