Wikikönyvek

„Magyar Borkönyv/Jelölés, kiszerelés” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
KeFe (vitalap | szerkesztései)
258 542 szerkesztés
KeFe (vitalap | szerkesztései)
258 542 szerkesztés
aNincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
[[Kategória:Magyar Borkönyv/{{SUBPAGENAME}}]]
 
Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése
 
A Magyar Borkönyv előírásai
(borászati termékek jelölése és kiszerelése)
Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése
2
Tartalomjegyzék
1. fejezet: Bevezetés .................................................................................................................. 5
1. §: A rendelkezések célja..................................................................................................... 5
2. §: A rendelkezések hatálya alá tartozó termékek ............................................................... 6
3. §: A rendelkezések tartalma ............................................................................................... 6
4. §: A jelölési és a kiszerelési rendelkezések alkalmazási területe....................................... 6
2. fejezet: Közös előírások minden termékre......................................................................... 7
5. §: A címkézés fogalma.......................................................................................................7
6. §: Címkehasználati kötelezettség (pezsgőktől és habzóboroktól eltérő termékek)............ 8
7. §: A csomagolás fogalma, a csomagban vagy kis tételben való kiszerelésre vonatkozó
rendelkezések ......................................................................................................................... 8
8. §: A félrevezetés tilalma..................................................................................................... 9
9. §: A nem megfelelően jelölt termékek felhasználási lehetőségei....................................... 9
10. §: A jelölések helyénvalóságának bizonyítása ................................................................. 9
11. §: A kötelező jelölések feltüntetésének helye ................................................................ 10
12. §: A tényleges alkoholtartalom megadásának formája .................................................. 10
13. §: A palackozó, a palackozás, a feladó és az importőr fogalma..................................... 10
14. §: Az ólomalapú kupakok és fólia tilalma...................................................................... 11
15. §: A tokaji palack-típus kizárólagos használata ............................................................. 11
16. §: Pincekönyv, kísérő okmányok és egyéb dokumentumok .......................................... 11
17. §: Tartályok jelölése ....................................................................................................... 12
18. §: Márkanevek használata .............................................................................................. 13
19. §: Kódok használata ....................................................................................................... 14
20. §: Fajtanév, hagyományos egyedi kifejezések, kiegészítő hagyományos kifejezések más
termékeken ........................................................................................................................... 14
21. §: Védett földrajzi jelzések védelme .............................................................................. 15
22. §: Meghatározott termőhely nevének védelme .............................................................. 15
23. §: A címkézéshez használható nyelvek.......................................................................... 16
24. §: Palackozott borászati termékek csomagolása, tárolása és szállítása.......................... 16
25. §: A nem palackozott borászati termékek kiszerelése és forgalmazása ......................... 17
3. fejezet: Az asztali borra, tájborra, m.t. minőségi borra, likőrborra, gyöngyöző borra
és szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyöző borra vonatkozó előírások................... 17
26. §: Kötelező jelölések ...................................................................................................... 17
27. §: Választható jelölések.................................................................................................. 19
28. §: Egyéb választható jelölések használata...................................................................... 20
Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése
3
29. §: A „bor” és az „asztali bor” kifejezés használata ........................................................ 20
30. §: Egyes termékkategóriák nevének használatára vonatkozó korlátozások................... 20
4. fejezet: Asztali borokra, tájborokra és m.t. minőségi borokra vonatkozó előírások... 21
31. §: Az értékesítésben részt vevő személy(ek) nevének, címének és foglalkozásának
feltüntetése ........................................................................................................................... 21
32. §: Cukortartalomra vonatkozó jelölések ........................................................................ 22
5. fejezet: Tájborokra és m.t. minőségi borokra vonatkozó előírások .............................. 23
33. §: Évjárat feltüntetése..................................................................................................... 23
34. §: Díjak és érmek feltüntetése ........................................................................................ 23
35. §: A borkinyerés módjára vagy az előállítás módszerére vonatkozó jelölések.............. 23
36. §: A vállalkozás neve ..................................................................................................... 25
37. §: Palackozásra vonatkozó jelölések .............................................................................. 26
38. §: Szőlőfajták nevének feltüntetése................................................................................ 26
39. §: A 85%-os szabállyal kapcsolatos pontosítások.......................................................... 27
40. §: Hagyományos kifejezések és védelmük..................................................................... 27
41. §: Kiegészítő hagyományos kifejezések ........................................................................ 29
42. §: Földrajzi egységhez nem kötött hagyományos kifejezések és használatuk kritériumai
............................................................................................................................................. 29
43. §: Földrajzi egységhez kötött hagyományos kifejezések és használatuk kritériumai .... 30
44. §: Nyelvhasználat hagyományos kifejezések esetében .................................................. 31
6. fejezet: A tájborokra vonatkozó előírások....................................................................... 31
45. §: „Tájborok” (85%-os szabály)..................................................................................... 31
46. §: Földrajzi jelzések ....................................................................................................... 31
7. fejezet: M.t. minőségi borokra vonatkozó előírások ....................................................... 32
47. §: M.t. minőségi borok esetén feltüntethető jelölések (előállítási mód, típus, szőlőfajta)
............................................................................................................................................. 32
48. §: Hagyományos egyedi kifejezések .............................................................................. 32
49. §: Állami ellenőrzőjegy.................................................................................................. 32
50. §: A meghatározott termőhelynél kisebb földrajzi egység............................................. 33
51. §: A meghatározott termőhelyen belül történő palackozásra való utalás....................... 34
8. fejezet: Pezsgőre és habzóborra vonatkozó előírások..................................................... 34
52. §: A fejezet hatálya alá tartozó termékek ....................................................................... 34
53. §: Az előállító, az előállítás és az eladó fogalma ........................................................... 35
54. §: Kötelező jelölések ...................................................................................................... 35
55. §: Választható jelölések használatának feltételei ........................................................... 37
56. §: Cukortartalomra vonatkozó jelölések ........................................................................ 37
Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése
4
57. §: Az előállító adatainak feltüntetése ............................................................................. 38
58. §: Települések nevének feltüntetése............................................................................... 38
59. §: Magyarország területénél kisebb földrajzi egység és Magyarország nevének
használata ............................................................................................................................. 39
60. §: Szőlőfajta nevének használata.................................................................................... 40
61. §: A „palackban erjesztett”, „hagyományos módszerrel palackban erjesztett”, az
előállítás módszerére utaló speciális kifejezések és a „termelői pezsgő” kifejezés használata
............................................................................................................................................. 40
62. §: Az évjárat feltüntetése................................................................................................ 42
63. §: Kiváló minőségre való utalás ..................................................................................... 42
64. §: Versenyre, díjra való utalás feltüntetése .................................................................... 42
65. §: A „prémium” vagy „reserve” kifejezés feltüntetése .................................................. 43
66. §: A címkézésre használható nyelvek ............................................................................ 43
67. §: Márkanevek használata .............................................................................................. 43
68. §: Palackok lezárása, pezsgős palackba tölthető termékek ............................................ 44
69. §: Félrevezetés tilalma (nem pezsgő pezsgőre emlékeztető jelölése ill. kiszerelése) .... 45
70. §: M.t. minőségi pezsgő jelölése .................................................................................... 45
71 §: A pezsgőkre vonatkozó kiegészítő rendelkezések ...................................................... 45
72. §: „Pinot” szőlőfajták ..................................................................................................... 46
9. fejezet: Szőlőmustra, részben erjedt szőlőmustra, sűrített szőlőmustra és a még
erjedésben lévő újborra vonatkozó előírások ...................................................................... 46
73. §: Kötelező jelölések ...................................................................................................... 46
74. §: Választható jelölések.................................................................................................. 47
75. §: Földrajzi jelzés feltüntetése........................................................................................ 48
10. fejezet: Likőrborokra, gyöngyöző borokra és szén-dioxid hozzáadásával készült
gyöngyöző borokra vonatkozó előírások.............................................................................. 48
76. §: Kötelező jelölések ...................................................................................................... 48
77. §: Választható jelölések.................................................................................................. 49
78. §: Kiegészítő rendelkezés............................................................................................... 50
11. fejezet: Ízesített italokra vonatkozó előírások ............................................................... 50
79. §: Az ízesített italok jelölése .......................................................................................... 50
80. §: Egyéb ízesített italok ..................................................................................................50
81. §: Az ízesített italok címkézése és kiszerelése ............................................................... 51
12. fejezet: Bor eredetű szeszipari termékekre vonatkozó előírások................................. 52
82. §: A szeszesitalok jelölése.............................................................................................. 52
83. §: Címkézés és kiszerelés............................................................................................... 52
Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése
5
84. §: A félrevezetés tilalma, védett kifejezések.................................................................. 53
85. §: A „Hefebrand” kifejezés használata........................................................................... 54
86. §: Megkülönböztetésre érdemes termékek jelölése........................................................ 54
13. fejezet: Egyéb termékekre vonatkozó előírások............................................................ 55
87. §: Az alkoholmentes bor, a csökkentett alkoholtartalmú bor, az alkoholmentes borból
készült habzó ital, a csökkentett alkoholtartalmú borból készült habzó ital és a diabetikus
boralapú termékek jelölése................................................................................................... 55
14. fejezet: Importtermékekre vonatkozó előírások ........................................................... 56
88. §: A származási országok nevének jelölése ................................................................... 56
89. § Választható jelölések................................................................................................... 56
90. §: Választható jelölések földrajzi jelzéssel ellátott importborok esetében..................... 56
91. §: Települések nevének feltüntetése............................................................................... 57
1. melléklet: A 34. és a 64. §-ban említett versenyek és testületek...................................... 58
2. melléklet: A 42. §-ban említett hagyományos kifejezések .............................................. 60
3. melléklet: A 43. §-ban említett hagyományos kifejezések .............................................. 80
4. melléklet: Az állami ellenőrzőjegy mintája ..................................................................... 83
5. melléklet: A 82. § (3) bekezdése szerinti földrajzi jelzések............................................. 84
A borászati termékek jelölése és kiszerelése
1. fejezet: Bevezetés
1. §: A rendelkezések célja
(1)1 Ez a rendelet a bortörvény 31.§ (1) bekezdésének és 51.§ (1) bekezdésének megfelelően
megállapítja az egyes borászati termékek leírására, jelölésére, kiszerelésére, védelmére,
csomagolására, szállítására és tárolására vonatkozó rendelkezések végrehajtási szabályait.
(2)2 A 2. § (2) bekezdésben említett termékek leírására, jelölésére, kiszerelésére, egyes
adatok, utalások és kifejezések védelmére valamint csomagolására, szállítására és tárolására
vonatkozó, ebben a rendeletben szereplő szabályok különösen a következő célokat veszik
figyelembe:
 a fogyasztók törvényes érdekeinek védelme,
 a termelők törvényes érdekeinek védelme,
 a piac zökkenőmentes működése,
 a minőségi termékek előállításának ösztönzése.
1 753/2002/EK rendelet 1. cikk alapján
2 1493/1999/EK rendelet 47. cikk 1.
Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése
6
2. §3: A rendelkezések hatálya alá tartozó termékek
(1) Az 1. § (2) bekezdésben említett szabályok az eladás céljára készleten tartott és a
forgalomba hozott termékekről rendelkeznek.
(2) E rendelet hatálya a következő Magyarországon termelt illetve forgalomba hozott
termékekre terjed ki:
a) asztali bor (beleértve a tájborokat) valamint az m.t. minőségi bor (beleértve az m.t.
különleges minőségű bort, a védett eredetű bort és a tokaji borkülönlegességeket),
b) pezsgő és habzóbor,
c) szőlőmust, részben erjedt szőlőmust, sűrített szőlőmust és még erjedésben lévő újbor,
d) likőrbor, gyöngyöző bor és szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyöző bor,
e) ízesített italok,
f) bor eredetű szeszipari termékek (borpárlat, brandy, törkölypárlat, mazsolapárlat,
Hefebrand),
g) alkoholmentes bor, csökkentett alkoholtartalmú bor, alkoholmentes borból készült habzó
ital, csökkentett alkoholtartalmú borból készült habzó ital, diabetikus boralapú termék.
3. §4: A rendelkezések tartalma
Az 1. § (2) bekezdésben említett szabályok különösen a következő rendelkezéseket
tartalmazzák:
 bizonyos jelölések használatának kötelezővé tétele,
 bizonyos feltételek mellett egyes jelölések használatának engedélyezése,
 más jelölések használatának engedélyezése, ideértve azokat az információkat,
amelyek a fogyasztók számára hasznosak lehetnek,
 bizonyos jelölések védelmének és ellenőrzésének szabályozása,
 a földrajzi jelzések és a hagyományos kifejezések használatának szabályozása,
 az importált termékek, vagy amennyiben azt ez a rendelet megengedi, ezekből
a termékekből készített termékek címkézésének szabályozása annak biztosítása
érdekében, hogy a fogyasztók pontosan tudják, milyen termékről van szó,
valamint hogy a termék ne legyen magyar termékként felcímkézve,
 borok csomagolása, szállítása és tárolása.
4. §: A jelölési és a kiszerelési rendelkezések alkalmazási területe
(1)5 Az 1. § (2) bekezdésben említett szabályok rendelkeznek a 2. § (2) bekezdésben
megnevezett termékek leírásáról
3 1493/1999/EK rendelet 47. cikk 5., (2) bekezdés kibővítve
4 1493/1999/EK rendelet 47. cikk 2.
5 1493/1999/EK rendelet 47. cikk 3.
Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése
7
 a címkéken,
 a pincekönyvben, valamint a hazai jogszabályok által előírt borkísérő
okmányokban és egyéb dokumentumokban (a továbbiakban: „hivatalos
dokumentumokban”), a vámokmányok kivételével,
 az üzleti dokumentumokban, különösen a számlákon és a szállítóleveleken;
 a reklámanyagokon, amennyiben ebből a célból e rendelet külön rendelkezést
tartalmaz.
(2)6 Az 1. § (2) bekezdésben említett szabályok rendelkeznek az ott megnevezett termékek
kiszereléséről a következőket illetően:
 tárolóedény, ideértve a záróeszközt is,
 címkézés,
 csomagolás,
 szállítás és tárolás.
2. fejezet: Közös előírások minden termékre
5. §: A címkézés fogalma
(1)7 E rendelet alkalmazásában a „címkézés” minden olyan szimbólumot, illusztrációt és jelet
vagy bármely egyéb jelölést jelent, amely a termék megkülönböztetésére szolgál, és ami
ugyanazon a tárolóedényen szerepel, beleértve a záróeszközt vagy a tárolóedényhez rögzített
címkéket és a palack nyakát borító fóliát vagy kupakot.
(2)8 Nem tartoznak a címkézés körébe a következő kifejezések, jelek és egyéb jelzések:
a) azok, amelyeket a 94/2002 (V. 5.) Kormány rendelet követel meg;
b) azok, amelyek a tárolóedény gyártójára vagy térfogatára vonatkoznak, és a tárolóedényen
közvetlenül és eltávolíthatatlanul vannak feltüntetve;
d) azok, amelyek kódszám és/vagy géppel leolvasható jel segítségével azonosítják a
terméket;
e) a hivatalos zárak;
f) azok, amelyek a termék árára vonatkoznak;
h) azok, amelyek az a)–f) pont egyikébe sem tartoznak, semmilyen módon nem
kapcsolódnak a szóban forgó termék jellemzéséhez, és nem tartoznak e rendelet
rendelkezéseinek hatálya alá.
6 1493/1999/EK rendelet 47. cikk 4.
7 1493/1999/EK rendelet VII. melléklet eleje és VIII. melléklet A. 2
8 753/2002/EK rendelet 2. cikk
Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése
8
6. §: Címkehasználati kötelezettség (pezsgőktől és habzóboroktól eltérő
termékek)
(1)9 Attól a pillanattól fogva, hogy egy terméket 60 litert nem meghaladó névleges térfogatú
tárolóedényben forgalomba hoznak, a tárolóedényt felcímkézik. A címkézés e rendelet
rendelkezéseinek megfelelően történik; ez vonatkozik a 60 litert meghaladó névleges
térfogatú címkézett tárolóedényekre is, amennyiben ezeket címkével látják el.
(2)10 A Magyarországon termelt borok esetében a 6. §-ban előírt címkézési kötelezettségek
nem vonatkoznak a következőkre:
a) olyan termékekre, amelyeket egy és ugyanazon vállalkozás egy megyén belül eső vagy két
szomszédos megyében található két vagy több telephelye között szállítanak;
b) a nem eladásra szánt, tételenként 30 litert meg nem haladó szőlőmust- és
bormennyiségekre;
c) a termelők saját fogyasztására és alkalmazottaik fogyasztására szánt szőlőmust- és
bormennyiségekre.
7. §: A csomagolás fogalma, a csomagban vagy kis tételben való kiszerelésre
vonatkozó rendelkezések11
(1)12 E rendelet alkalmazásában a „csomagolás” azt a védőburkolatot jelenti – mint például a
papírt, különféle tasakokat, kartonokat és rekeszeket –, amelyeket egy vagy több tárolóedény
szállítására és/vagy azoknak a kiszereléséhez használnak fel a végső fogyasztó számára
történő értékesítés céljából.
(213) Amennyiben az e rendelet hatálya alá eső borászati termékeket tartalmazó
tárolóedényeket egy csomagban szerelik ki a végső fogyasztó számára történő értékesítés
céljából, akkor azt e rendeletnek megfelelően kell címkézni.
Azon csomagolások esetében, amelyek két vagy több csomagolt egységet tartalmaznak, de
azok nem külön forgalmazásra szánt fogyasztói csomagolási egységek, a teljes nettó
mennyiséget, és a különálló csomagolási egységek darabszámát kell feltüntetni. A darabszám
feltüntetése nem kötelező, ha ez a csomagolás megsértése nélkül könnyen és egyértelműen
megállapítható.14
(3)15 A (2) bekezdés sérelme nélkül, ha az e rendelet hatálya alá eső említett termék
csomagolásán egy vagy több, a benne lévő termékre vonatkozó jelölés szerepel, ezeknek a
jelöléseknek meg kell felelniük e rendelet rendelkezéseinek.
9 1493/1999/EK rendelet VII. melléklet G.1.
10 753/2002/EK rendelet 5. cikk (1)
11 A (2) és (3) bekezdés rendelkezései az EU jogszabályában csak a pezsgőkre és a habzóborokra vonatkoznak.
12 1493/1999/EK rendelet VII. melléklet eleje
13 1493/1999/EK rendelet VIII. melléklet G. 5.
14 A 1493/1999/EK rendelet VIII. melléklet G. 5. pontjának második albekezdésében adott felhatalmazás alapján
az élelmiszertörvény (1995. évi XC. törvény) végrehajtási rendeletének (27. § (10) szövege van idemásolva.
15 1493/1999/EK rendelet VIII. melléklet G. 4.
Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése
9
8. §16: A félrevezetés tilalma
Az e rendeletben szabályozott termékek leírása és kiszerelése, valamint az ezekkel a
termékekkel kapcsolatos bármifajta reklámtevékenység nem lehet hamis vagy zavartkeltő, és
nem vezetheti félre azokat a személyeket, akiket a termék megcéloz, különösen a
következőkre való tekintettel:
 az 1-4. § alkalmazása érdekében szabályozott jelölések; ez abban az esetben is
érvényes, ha a jelöléseket fordításban használják, vagy ha a termék tényleges
származási helyére utalnak, vagy ha olyan szavakkal használják ezeket együtt,
mint „fajta”, „típus”, „szerű”, „utánzat”, „márka” vagy ezekhez hasonló más
szavak,
 a termékek jellemzői, így különösen azok természete, összetétele,
alkoholtartalma, színe, eredete vagy származási helye, minősége, a szőlőfajta, a
szüreti év vagy a tárolóedény névleges térfogata,
 azoknak a természetes vagy jogi személyeknek, vagy személyek társulásainak
pontos azonosítása és státusza, akik részt vettek vagy részt vesznek az adott
termék előállításában vagy értékesítésében, különös tekintettel a palackozóra.
9. §: A nem megfelelően jelölt termékek felhasználási lehetőségei
(1)17 A palackozott borászati termékek címketervét jóváhagyás céljából az Országos
Borminősítő Intézetnek (OBI-nak) be kell mutatni.
(2)18 Azokat a termékeket, amelyek leírása vagy kiszerelése nem felel meg e rendelet
rendelkezéseinek, nem lehet eladás céljából készleten tartani, forgalomba hozni vagy
exportálni.
Mindazonáltal az exportra szánt termékek esetében e rendelet rendelkezéseitől el lehet térni,
amennyiben az importáló ország jogszabályai ezt megkívánják.
(3)19 Ha egy termék leírása vagy kiszerelése nem felel meg a (2) bekezdésben említett
rendelkezéseknek, az OBI meghozza a szükséges intézkedéseket, hogy az elkövetett
szabálysértéseket súlyosságuk szerint szankciókkal sújtsa.
10. §20: A jelölések helyénvalóságának bizonyítása
Az OBI megkívánhatja – feltéve, hogy a számára elfogadott általános eljárási szabályok
szerint jár el –, hogy a 2. § (2) bekezdés a), c), d), e), f) és g) pontjában megnevezett termékek
esetében a palackozók, feladók vagy importőrök, a 2. § (2) bekezdés b) pontjában
megnevezett termékek esetében az előállítók vagy eladók bizonyítsák a termék leírására
használt, az érintett termék vagy a készítéséhez felhasznált termékek jellegére, azonosságára,
minőségére, összetételére, eredetére vagy származására vonatkozó jelölések helyénvalóságát.
16 1493/1999/EK rendelet 48. cikk
17 bortörvény 51. § (7)
18 1493/1999/EK rendelet 49. cikk 1.
19 1493/1999/EK rendelet 49. cikk 2.
20 1493/1999/EK rendelet VIII. melléklet C. 2., 753/2002/EK rendelet 6. cikk (2)
Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése
10
Amennyiben az OBI úgy találja, hogy nem kapott ilyen bizonyítékot, a szóban forgó
jelöléseket e rendelet rendelkezéseinek meg nem felelőnek tekinti.
11. §21: A kötelező jelölések feltüntetésének helye
A 26. §-ban és az 54. §-ban említett kötelező jelöléseket a tárolóedényen egy és ugyanazon
látómezőbe kell csoportosítani, és olyan könnyen olvasható, letörölhetetlen írásjelekkel kell
feltüntetni, amelyek elég nagyok ahhoz, hogy jól kitűnjenek abból a háttérből, amelyre azokat
nyomtatták, és egyértelműen megkülönböztethetők legyenek a címke minden más (írott vagy
grafikus) elemétől.
Az importőrre vonatkozó kötelező jelölések és a tételszám azonban a többi kötelező jelölést
tartalmazó látómezőn kívül is megjeleníthető.
12. §22: A tényleges alkoholtartalom megadásának formája
A 26. § (1) bekezdésének harmadik francia bekezdésében és az 54. § (1) bekezdés d)
pontjában említett tényleges alkoholtartalmat egész vagy fél térfogatszázalék egységekben
kell megadni. Az alkalmazott referencia elemzési módszerhez meghatározott tűréshatárok
sérelme nélkül, a feltüntetett alkoholtartalom nem térhet el 0,5 térfogatszázaléknál többel az
elemzéssel kapottól. A három évnél hosszabb ideig palackban tárolt m.t. minőségi borok,
valamint a pezsgők, a habzóborok, a gyöngyöző borok, a szén-dioxid hozzáadásával készült
gyöngyöző borok és a likőrborok alkoholtartalma — az alkalmazott referencia elemzési
módszerhez meghatározott tűréshatárok sérelme nélkül — nem térhet el 0,8
térfogatszázaléknál többel az elemzéssel kapottól. A tényleges alkoholtartalomnak megfelelő
számjegyet a „% vol” jelzés követi, és azt a „tényleges alkoholtartalom”, „tényleges alkohol”
szavak vagy az „alk.” rövidítés megelőzheti.
A tényleges alkoholtartalmat a címkén legalább 5 mm magas írásjelekkel kell feltüntetni, ha a
névleges térfogat meghaladja a 100 cl-t, legalább 3 mm magas írásjelekkel, ha az legfeljebb
100 cl, de 20 cl-nél nem kisebb, és legalább 2 mm magas írásjelekkel, ha az 20 cl vagy annál
kisebb.
13. §23: A palackozó, a palackozás, a feladó és az importőr fogalma
E rendelet alkalmazásában:
a) „palackozón” az a természetes vagy jogi személy, illetve ilyen személyek csoportja
értendő, aki(k) palackozást végez(nek) vagy végeztet(nek) saját nevükben; bérpalackozás
esetén a palackozásnak a kísérő okmányok és a pincekönyv alapján nyomon követhetőnek
kell lennie;
b) „palackozáson” az érintett termék kereskedelmi forgalomba bocsátás céljából, 60 litert
meg nem haladó térfogatú tartályokba történő töltése értendő;
21 1493/1999/EK rendelet VIII. melléklet D. 1., 753/2002/EK rendelet 3. cikk (1)
22 753/2002/EK rendelet 3. cikk (2)
23 a), b) és d) pont: 753/2002/EK rendelet 7. cikk
Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése
11
c)24 „feladón” az a természetes vagy jogi személy, illetve ilyen személyek csoportja értendő,
aki az árut szállítja vagy szállíttatja; aki csupán megbízottként, képviselőként vesz részt az
eljárásban, nem lehet feladó;
d) „importőrön” az a Magyarországon telephellyel rendelkező természetes vagy jogi
személy, illetve ilyen személyek csoportja értendő, aki(k) felelősséget vállal(nak) a
Magyarországon kívüli országokból származó árucikkeknek a Magyarország vámterületén
történő forgalomba hozataláért.
14. §25: Az ólomalapú kupakok és fólia tilalma
A borászati termékek zárószerkezetei nem fedhetők ólomalapú kupakokkal vagy fóliával.
15. §26: A tokaji palack-típus kizárólagos használata
A tokaji palack-típus használatát a következő feltételek szabályozzák:
A palack egyenes, hengeres testű, hosszú nyakú, színtelen üvegpalack, hozzávetőleg a
következő méretarányokkal:
a) hengeres rész magassága/teljes magasság: 1:2,7
b) teljes magasság/alapátmérő=3,6:1
A palackon saját anyagából pecsét elhelyezhető, mely tartalmazhatja a Tokaj/Tokaji nevet,
márkanevet, cégemblémát vagy más információt.
A palack űrtartalma 0,5 l vagy 0,375 l, 0,25 l, 0,1 l vagy – kizárólag EU-n kívüli forgalmazás
esetén – 0,1875 l.
Az ilyen típusú palack a tokaji borkülönlegességek számára van fenntartva (tokaji főbor,
tokaji fordítás, tokaji máslás, tokaji szamorodnik, tokaji aszúk, tokaji aszúeszencia, tokaji
eszencia).
16. §: Pincekönyv, kísérő okmányok és egyéb dokumentumok
(1)27 A Magyar Borkönyv nyilvántartásról és jelentésekről szóló fejezetében előírt, a piaci
szereplők által vezetett pincekönyvekben, a nyilvántartásokban, a kísérő okmányokban és a
jogszabályokban előírt egyéb dokumentumokban, valamint, ha nem állítanak ki kísérő
okmányt, a kereskedelmi okmányokban szereplő leírás — a Magyar Borkönyv
nyilvántartásról és jelentésekről szóló fejezetében meghatározott jelöléseken kívül —
tartalmazza a következőket, feltéve, hogy azokat feltüntetik a címkén, vagy azok feltüntetését
tervezik:
24 a 10/1996. (III. 25.) PM rendelet 3. melléklet alapján
25 753/2002/EK rendelet 8. cikk, 1493/1999/EK rendelet VIII. melléklet G. 1. második albekezdés,
1576/89/EGK rendelet 7. cikk (2) e)
26 a 753/2002/EK rendelet 9. cikk (1) és az I. melléklet alapján a Tokajhegyaljai Hegyközségi Tanács által
készített javaslat
27 753/2002/EK rendelet 10. cikk (1, 2, 3), utolsó három francia bekezdés magyar kiegészítés
Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése
12
 asztali borok, m.t. minőségi borok és likőrborok esetén a 27. §-ban, a 77. §-ban
és a 89. §-ban említett választható jelöléseket;
 pezsgők és habzóborok esetében a kereskedelmi megnevezést és a termék
típusára vonatkozó, az 54. § (1) bekezdésének a) és c) pontjában említett
jelölést valamint az 59-65. §-ban említett választható jelöléseket,
 gyöngyöző borok és szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyöző borok
esetén a 26. § (2) bekezdésében említett kereskedelmi megnevezést valamint a
27. §-ban és a 77. §-ban említett választható jelöléseket,
 szőlőmust, részben erjedt szőlőmust, sűrített szőlőmust és még erjedésben lévő
újbor esetén a 74. § (1) bekezdésében, valamint a 75. § (1) és (3) bekezdésében
említett választható jelöléseket,
 ízesített italok esetén a 81. § (2) bekezdésében hivatkozott kötelező és a 81. §
(3) bekezdésében hivatkozott választató jelöléseket,
 bor eredetű szeszipari termékek esetén a 82. §-ban hivatkozott kötelező
valamint a 83. § (2) bekezdésének b) és c) pontjában, a 85. §-ban és a 86. §-ban
említett választható jelöléseket,
 alkoholmentes bor, csökkentett alkoholtartalmú bor, alkoholmentes borból
készült habzó ital, csökkentett alkoholtartalmú borból készült habzó ital,
diabetikus boralapú termék esetén a 87. §-ban említett kötelező jelöléseket.
(2)28 A termelőtől vagy a borkészítőtől eltérő személyek által vezetett pincekönyvekben
szereplő leírás legalább az (1) bekezdésben meghatározott jelöléseket tartalmazza. Az (1)
bekezdésben említett választható jelöléseket a pincekönyvekben a kísérő okmány vagy a
jogszabályokban előírt egyéb dokumentumok száma és a kiállításuk dátuma helyettesítheti.
17. §: Tartályok jelölése
(1)29 A 16. §-ban említett termékek tárolására használt tartályokat azonosítani kell és fel kell
tüntetni névleges térfogatukat.
(2)30 A tárolt termék azonosíthatóságának érdekében a tartályokon pontosan fel kell tüntetni a
következőket:
 mennyiség,
 a termék kereskedelmi megnevezése,
valamint, amennyiben a forgalomba hozandó terméken fel kívánják tüntetni,
 a termőhely,
 a fajta és
 az évjárat megjelölését,
hogy az ellenőrzésért felelős hatóság a nyilvántartásokból vagy az azokat helyettesítő
dokumentumokból azonosítani tudja tartalmukat.
28 753/2002/EK rendelet 10. cikk (4)
29 753/2002/EK rendelet 10. cikk (5)
30 a bortörvény-módosítás korábbi tervezetéből átvett szöveg (mely a bortörvényben nem szerepelne)
Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése
13
(3) A 600 literes vagy annál kisebb, azonos termékkel megtöltött és egy tételben együtt tárolt
tartályok esetében azonban a tétel egészének jelölése helyettesítheti az egyes tartályok különkülön
megjelölését, feltéve, hogy ez a tétel a többi tételtől egyértelműen el van választva.
(4)31 Aki borászati termékek kimérésével foglalkozik, köteles a kimérő helyiségben az
ártáblán is feltüntetni az italok kereskedelmi megnevezését, valamint – amennyiben a termék
azok használatára jogosult – a termőhely, a fajta és az évjárat megjelölését.
Aki nem palackozott borászati terméket közfogyasztás céljára forgalomba hoz, annak
rendelkeznie kell a borászati termék származását és minőségét tanúsító okirattal.
18. §32: Márkanevek használata
Amennyiben az e rendeletben említett termékek leírása, jelölése, kiszerelése és reklámozása
márkanevekkel egészül ki, ezek a márkanevek nem tartalmazhatnak semmilyen szót, szórészt,
jelet vagy illusztrációt, amely
a) esetében fennáll a veszély, hogy tévedéshez vezethet vagy a fogyasztókat félrevezeti, vagy
b) amelyek
 a fogyasztók által összetéveszthetők egy olyan asztali bor, likőrbor, gyöngyöző
bor, szén-dioxid hozzáadásával készített gyöngyöző bor, m.t. minőségi bor
vagy importált bor jelölésével vagy jelölésének egy részével, amelynek
jelölését hazai rendelkezések szabályozzák, illetve az ebben a rendeletben
említett bármely más termék megjelölésével,
vagy
 bármely ilyen termék jelölésével azonosak, hacsak az előzőekben említett
végtermékek előállításához felhasznált termékek nem jogosultak ilyen jelölésre
vagy kiszerelésre.
Egy asztali bor, likőrbor, gyöngyöző bor, szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyöző bor,
m.t. minőségi bor vagy importált bor leírására alkalmazott címkézésen továbbá nem
szerepelhetnek olyan szavakat, szórészeket, jeleket vagy illusztrációkat tartalmazó
márkanevek, amelyek
a) tartalmazzák
 az asztali borok, likőrborok, gyöngyöző borok és szén-dioxid hozzáadásával
készült gyöngyöző borok esetében egy m.t. minőségi bor nevét,
 m.t. minőségi borok esetében egy asztali bor nevét,
 importált borok esetében egy asztali bor vagy egy m.t. minőségi bor nevét;
b) a tájborok, m.t. minőségi borok vagy importált borok esetében hamis információkat
tartalmaznak, különösen a földrajzi származásra, szőlőfajtára, évjáratra vagy a kiváló
minőségre történő utalásra vonatkozóan;
c) a (b) pontban említettektől eltérő asztali borok, likőrborok, gyöngyöző borok és széndioxid
hozzáadásával készült gyöngyöző borok esetében információkat tartalmaznak a
31 a bortörvény 44. § (1) bekezdésén alapuló rendelkezés
32 1493/1999/EK rendelet VII. melléklet F.1
Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése
14
földrajzi származásra, szőlőfajtára, évjáratra vagy a kiváló minőségre történő utalásra
vonatkozóan;
d) importált borok esetében félreértést okozhatnak egy tájbor, likőrbor, gyöngyöző bor, széndioxid
hozzáadásával készült gyöngyöző bor, m.t. minőségi bor vagy földrajzi jelzéssel
ellátott importált bor megkülönböztetésére alkalmazott illusztráció miatt.
19. §: Kódok használata
(1)33 Az e rendeletben megállapított szabályoknak megfelelően kódot használnak a 2. § (2)
bekezdésének a) és d) pontjában említett, a következő francia bekezdésben említettől eltérő
termék címkézésekor olyan információk megadásához, amelyek részben vagy teljesen egy
olyan meghatározott termőhely nevére utalnak, amely az érintett termék esetében
használhatótól eltér.
Kódot lehet alkalmazni a pezsgőktől eltérő bizonyos termékek címkézésekor a 26. § (4)
bekezdésében meghatározott jelölések esetén. Ennek feltétele, hogy a termék előállításában
vagy forgalmazásában érintett, a palackozótól eltérő személy vagy személyek csoportjának
neve vagy cégneve, valamint a település vagy annak egy részének neve, ahol az említett
személy vagy csoport székhelye található, egészében kiírva szerepeljen a címkén.
(2)34 Az (1) bekezdésben említett kódokat az az ország határozza meg, amelynek területén a
palackozó, feladó vagy importőr telephelye van, míg az 57. és az 58. §-ban említett kódokat
az az ország határozza meg, amelynek területén a bor készítőjének vagy eladójának telephelye
található.
A magyarországi telephellyel rendelkező palackozó kódja „H” betűjelből és négyjegyű
számból áll. Az azonosító kódot működési engedély alapján az Országos Borminősítő Intézet
adja ki és tartja nyilván.
(3)35 Az (1) – (2) bekezdés rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók a 2. § (2)
bekezdésének c) pontjában említett termékekre.
20. §36: Fajtanév, hagyományos egyedi kifejezések, kiegészítő hagyományos
kifejezések más termékeken
A következő neveket és kifejezéseket:
 egy szőlőfajta neve,
 hagyományos egyedi kifejezések, vagy
 kiegészítő hagyományos kifejezések, amennyiben azokat egy bor leírására
használják fel,
33 1493/1999/EK rendelet VII. melléklet E.
34 753/2002/EK rendelet 4. cikk (1), (2), az itt található felhatalmazásnak megfelelő, a hazai gyakorlatra utaló
kiegészítéssel
35 753/2002/EK rendelet 11. cikk (3)
36 1493/1999/EK rendelet 52. cikk 2.
Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése
15
kizárólag azzal a feltétellel lehet bortól vagy szőlőmusttól eltérő italok leírására, kiszerelésére
és reklámozására használni, ha ennek az italnak a természetére, eredetére vagy származására
és összetételére vonatkozóan az összetévesztés kockázata nem áll fent.
Vitás kérdések esetén a döntés az OBI jogköre.
21. §: Védett földrajzi jelzések védelme
(1)37 A Magyarországon, a szellemi tulajdon kereskedelemmel összefüggő kérdéseit
szabályozó egyezményt aláíró országokban valamint – az 1994. évi XI. törvény értelmében –
az Európai Unióban termelt borászati termékek esetében tilos az e rendelet által védett
földrajzi jelzések használatával való visszaélés. Tilos ezen földrajzi jelzések használata olyan
termékek esetében, amelyek nem arról a helyről származnak, amelyre a kérdéses földrajzi
jelzés vonatkozik még akkor is, ha a termékek valódi származási helye fel van tüntetve, vagy
ha a földrajzi jelzést fordításban használják, vagy olyan szavakat alkalmaznak mellette, mint
„fajta”, „típus”, „szerű”, „utánzat”, vagy ezekhez hasonló más szavak.
(2)38 Ennek a paragrafusnak az alkalmazásában „földrajzi jelzések” alatt azok a jelölések
értendők, amelyek segítségével pontosan megállapítható, hogy egy adott termék egy, a
Kereskedelmi Világszervezet tagjaként nyilvántartott ország területéről, annak egy régiójából
vagy helységéből származik-e abban az esetben, ha a termék egy jellemzője, hírneve vagy
egyéb más tulajdonsága alapvetően ehhez a földrajzi helyhez köthető.
22. §: Meghatározott termőhely nevének védelme
(1)39 Amennyiben egy meghatározott termőhely nevét használják egy m.t. minőségi bor vagy
adott esetben egy m.t. minőségi borrá feldolgozandó bor jelölésére, akkor ezt a nevet nem
lehet a szőlő-borágazat olyan termékeinek jelölésére használni, amelyek nem az adott
termőhelyről származnak, és/vagy amelyek nem a vonatkozó előírásoknak megfelelően
kapták ezt a megnevezést. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha egy település, egy
településrész vagy egy dűlő nevét egyetlen egy m.t. minőségi bor, vagy adott esetben m.t.
minőségi borrá feldolgozandó bor jelölésére használják.
(2)40 A bortól vagy szőlőmusttól eltérő italok leírására, kiszerelésére vagy reklámozására
 egy meghatározott termőhely nevét,
 egy meghatározott termőhelynél kisebb földrajzi egység nevét, amennyiben
annak nevét egy adott bor leírására használják,
kizárólag a következő feltételek mellett lehet alkalmazni:
a) a 2009, 2202, 2205, 2206, 2207, 2208 és 2209 vámtarifaszám alatt szereplő termékek és a
borászati alapanyagból előállított termékek esetében, ha az előzőekben említett neveket és
kifejezéseket a Magyar Élelmiszerkönyv elismeri;
b) az (a) pontban felsorolt italoktól eltérő italok esetében, ha az italok természetére, eredetére
vagy származására és összetételére vonatkozóan az összetévesztés kockázata nem állt fent.
37 1493/1999/EK rendelet 50. cikk 1.
38 1493/1999/EK rendelet 50. cikk 2.
39 1493/1999/EK rendelet 52. cikk 1. első albekezdés
40 1493/1999/EK rendelet 52. cikk 4.
Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése
16
Vitás kérdések esetén a döntés az OBI jogköre.
(3)41 Az e rendelet szerint forgalmazott m.t. minőségi borok és tájborok ellenőrzésére és
védelmére vonatkozó szabályokat a Magyar Borkönyv ellenőrzési fejezete tartalmazza.
42Az előző albekezdésben említett védelmi és ellenőrzési szabályozás – az 1994. évi XI.
törvény értelmében – kiterjed a közvetlen emberi fogyasztásra szánt és földrajzi jelzéssel
ellátott, az Európai Unióból származó borok Magyarországon belüli forgalmazásának esetére
is.
23. §: A címkézéshez használható nyelvek
(1)43 A Magyarországon forgalomba hozott termékek címkézésében használt információknak
magyarul és/vagy az EU valamely hivatalos nyelvén** is kell szerepelniük a címkén annak
érdekében, hogy a végső fogyasztó könnyedén megérthessen minden jelölést.
Ezzel szemben
 a meghatározott termőhely nevét,
 egy másik földrajzi egység nevét,
 a hagyományos egyedi kifejezéseket és a további hagyományos kifejezéseket,
 a szőlészeti-borászati üzemek vagy társulásaik nevét és a palackozás adatait
kizárólag annak az országnak egyik hivatalos nyelvén tüntetik fel, amelynek területén a
termék készült.
A Görögországból származó termékek esetében a második albekezdésben említett
információkat meg lehet ismételni magyarul vagy az Európai Közösség egy vagy több
hivatalos nyelvén.
Engedélyezett a második albekezdésben említett információk megadása egy másik nyelven,
ha e nyelv használata hagyományos ezeknek a jelöléseknek az esetében.
(2)44 Az (1) bekezdésétől eltérve, ha az érintett termékeket az országból való kivitelre szánják,
és a célország jogszabályai úgy kívánják, a címkén szereplő adatok — kiváltképpen a
kötelező jelölések — a magyartól eltérő nyelven is megismételhetők.
24. §45: Palackozott borászati termékek csomagolása, tárolása és szállítása
(1) A csomagolásra használt anyagnak meg kell akadályoznia a palackok törését és meg kell
felelnie a korszerű raktározás követelményeinek (hullámkarton, doboz, műanyag rekesz, stb).
A termék azonosíthatóságát biztosító adatokat a gyűjtőcsomagoláson is el kell helyezni.
(2) Termelői és kereskedelmi tárolóhelyeken a címkézett és a palackozott borászati
termékeket fedett, száraz, hűvös, napfénytől és fagytól védett helyen kell tárolni úgy, hogy a
41 1493/1999/EK rendelet VII. melléklet G.3.
42 1493/1999/EK rendelet VII. melléklet G.4.
43 1493/1999/EK rendelet VII. melléklet D. 1.
** az EU-csatlakozás után: „az EU egy vagy több hivatalos nyelvén”
44 753/2002/EK rendelet 5. cikk (2)
45 MSZ 21376:1993 nyomán
Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése
17
palackban lévő termék és a kiszerelés a tárolási körülmények miatt ne károsodjon. A
tárolóhelyiség hőmérséklete nem mehet 5°C alá és 25°C fölé, páratartalma nem haladhatja
meg a 70 rel.% értéket.
Vendéglátóhelyeken való raktározásnál kannákban lévő termékek esetén nem szabad a
borászati termékkel egy helyiségben tárolni erős szagú anyagokat (például fűtőolaj,
burgonya).
(3)46 A borászati termékeket úgy kell szállítani és tárolni, hogy a termék ez alatt hátrányos
elváltozást külső tényező hatására ne szenvedjen el.
Esős időben a palackozott borászati termékeket a megázástól óvni kell. A +4 °C alatti
átlaghőmérsékletű időben a borokat fagyvédő csomagolásban kell szállítani.
25. §: A nem palackozott borászati termékek kiszerelése és forgalmazása
(1)47 Ez a paragrafus szabályozza a Magyarországon termelt, nem palackozott asztali és
tájborok kis- és nagykereskedelmi, valamint vendéglátó-ipari tevékenységet folytató
gazdálkodó szervezetek részére történő kiszerelését és forgalmazását (a továbbiakban: nem
palackozott kiszerelés). E paragrafus rendelkezései nem terjednek ki a saját előállítású
borászati termék közvetlen fogyasztási célú értékesítésére.
(2) Meghatározott termőhelyről származó minőségi bor nem palackozott formában csak
vendéglátó-ipari üzlet számára értékesíthető.
(3)48 Nem palackozott kiszerelésű az a borászati termék, amelyet két liternél nagyobb, de
legfeljebb hatvan literes űrtartalmú edénybe töltenek.
(4)49 A borászati termékek kiszerelésére üveg, fa, korrózióálló acél, valamint más,
élelmiszeripai célokra engedélyezett anyagból készült edényzet is használható. A kiszerelés
csak ép, tiszta edénybe történhet.
3. fejezet: Az asztali borra, tájborra, m.t. minőségi borra, likőrborra,
gyöngyöző borra és szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyöző
borra vonatkozó előírások
26. §: Kötelező jelölések
(1)50 A címkézés a 2. § (2) bekezdésének a) és d) pontjában említett termékek esetében
kötelezően tartalmazza a következő jelöléseket:
 a termék kereskedelmi megnevezését;
 a névleges térfogatot;
 a tényleges alkoholtartalmat;
46 106/1997. (XII. 19.) FM rendelet 23. § (2)
47 106/1997. (XII. 19.) FM rendelet 17. §
48 106/1997. (XII. 19.) FM rendelet 18. §
49 106/1997. (XII. 19.) FM rendelet 20. §
50 1493/1999/EK rendelet VII. melléklet A. 1.
Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése
18
 a tételszámot a (3) bekezdés szerint.
(2)51 A kereskedelmi megnevezés a következőkből áll:
a) asztali borok esetében, az „asztali bor” kifejezésből, valamint
 export esetén Magyarország nevéből, ha a szőlőt Magyarországon termelték és
dolgozták fel borrá;
 a „…-ban szüretelt szőlőből …-ban készített bor” kifejezésből, kiegészítve az
érintett országok nevével olyan borok esetében, amelyeket Magyarországon
egy másik országban szüretelt szőlőből készítenek;
b) tájborok esetében
 a „tájbor” kifejezésből és
 a Magyar Borkönyv Eredetvédelmi fejezetében szereplő, a tájborok esetében
használható földrajzi egységeket tartalmazó listában szereplő valamely névből;
c) m.t. minőségi borok esetében
 a meghatározott termőhely nevéből és
 a „meghatározott termőhelyről származó minőségi bor” vagy „m.t.
minőségi bor” kifejezésből vagy
 a „meghatározott termőhelyről származó minőségi likőrbor” vagy „m.t.
minőségi likőrbor” kifejezésből vagy
 a „meghatározott termőhelyről származó minőségi gyöngyöző bor”
vagy „m.t. minőségi gyöngyöző bor” kifejezésből, vagy
 egy, a 48. §-ban szereplő hagyományos egyedi kifejezésből;
d) importált borok esetében a „bor” szóból, amelyet ki kell egészíteni a származási ország
nevével, valamint ha ezeket földrajzi jelzéssel jelölik meg, a kérdéses földrajzi terület
nevével;
e) likőrboroknál a „likőrbor” szóból;
f) gyöngyöző boroknál a „gyöngyöző bor” kifejezésből;
g) szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyöző boroknál a „szén-dioxid hozzáadásával
készült gyöngyöző bor” kifejezésből.
(3)52 A tételszám használatának szempontjából egy tétel olyan, több eladási egységből álló
mennyiség, amely gyakorlatilag azonos termelési, előállítási és csomagolási jellemzőkkel bír.
A termelő vagy a palackozó szabadon dönthet a tétel meghatározásáról és a jelölés megfelelő
módjáról, s ő felel a tételszám-használatért.
A tételszámnak „L” betűvel kell kezdődnie, kivéve, ha az világosan megkülönböztethető a
címkén található többi jelöléstől. A tételszámot a palackon vagy a rajta található címkén kell
feltüntetni, s annak jól láthatónak, könnyen olvashatónak és letörölhetetlennek kell lennie.
51 1493/1999/EK rendelet VII. melléklet A. 2.
52 a 89/369/EGK tanácsi irányelv alapján megfogalmazott rendelkezés
Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése
19
(4)53 A címkézésnek az asztali borok, a tájborok, az m.t. minőségi borok és az importált borok
esetében az (1) és (2) bekezdésben meghatározott kifejezéseken túl tartalmaznia kell a
következő jelöléseket:
 a palackozó nevét vagy cégnevét, a település és Magyarország nevét vagy – a
60 liternél nagyobb névleges térfogatú tárolóedények esetében – a szállító
nevét,
 importált borok esetében az importőr vagy – ha a palackozás Magyarországon
történt – a palackozó nevét.
(5) Meghatározott termőhelyről származó különleges minőségű borok származási helyeként
nem tüntethető fel borvidéki régió neve.
27. §54: Választható jelölések
A Magyarországon előállított termékek címkézését ki lehet egészíteni a következő
jelölésekkel:
a) asztali borok, tájborok és m.t. minőségi borok esetében:
 az értékesítésben részt vevő személy(ek) neve, beosztása és címe (a 31. §
rendelkezései szerint),
 a termék típusa (a 32. § rendelkezései szerint),
 sajátos szín;
b) tájborok és m.t. minőségi borok esetében:
 az évjárat (a 33. § rendelkezései szerint),
 egy vagy több szőlőfajta neve (a 38. § rendelkezései szerint),
 hivatkozás díjra, éremre vagy versenyre (a 34. § rendelkezései szerint),
 a borkinyerés módjára vagy az előállítás módszerére vonatkozó jelölések (a 35. §
rendelkezései szerint),
 kiegészítő hagyományos kifejezések (a 41. § rendelkezései szerint),
 a gazdaság neve (a 36. § rendelkezései szerint),
 egy arra utaló kifejezés, hogy a bor palackozása
 a gazdaságban, vagy
 szőlész-borász gazdaságok csoportja által, vagy
 a termelés térségében levő gazdaságban történt (a 37. § rendelkezései
szerint);
c) m.t. minőségi borok esetében:
 utalás a meghatározott termőhelynél kisebb földrajzi egységre (az 50. §
rendelkezései szerint),
53 1493/1999/EK rendelet VII. melléklet A. 3.
54 1493/1999/EK rendelet VII. melléklet B.1.
Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése
20
 információ arra vonatkozóan, hogy a palackozás a meghatározott termőhelyen
történt, feltéve, hogy az ilyen jellegű információ hagyományos és szokásos az
érintett meghatározott termőhelyen (az 51. § rendelkezései szerint).
28. §55: Egyéb választható jelölések használata
A 2. § (2) bekezdésének a) és d) pontjában említett termékek címkézése kiegészülhet egyéb
jelölésekkel is, feltéve, hogy nem áll fenn annak a veszélye, hogy az ilyen jelölések
félrevezethetik azokat, akiknek szólnak, különösen azáltal, hogy összetéveszthetővé válnak a
26. § (1) pontjában említett kötelező vagy a 27. §-ban említett választható jelölésekkel.
29. §: A „bor” és az „asztali bor” kifejezés használata
(1)56 A „bor” jelölés a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében szereplő
meghatározásnak megfelelő termékekre korlátozandó.
Az „asztali bor” jelölés a bortörvény és a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló
fejezetében szereplő meghatározásnak megfelelő termékekre korlátozandó.
57Magyarországon készített asztali borok jelölésére nem használható a „table wine”,
„bordvin”, „Tafelwein”, „επιτραπέζιος οίνος”, „vino de mesa”, „pöytäviini”, „vin de table”,
„vino da tavola”, „tafelwijn”, „vinho de mesa” és „bordsvin” kifejezés.*
(2)58 Az (1) bekezdés első albekezdésének sérelme nélkül engedélyezett a következő:
 a „bor” szó használata egy gyümölcs nevével együtt egy összetett név
formájában a szőlőtől eltérő gyümölcs erjedésével nyert termékek
megjelölésére,
 a „bor” szót tartalmazó egyéb összetett nevek használata.
Amennyiben ezeket az összetett neveket használják, el kell kerülni bármiféle összetévesztést
az (1) bekezdésben említett termékekkel. Ilyen szóösszetételek esetében az egész
szóösszetételt azonos betűmérettel kell feltüntetni.
30. §59: Egyes termékkategóriák nevének használatára vonatkozó korlátozások
A „likőrbor” jelölés a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében szereplő
meghatározásnak megfelelő termékekre korlátozandó.
A „gyöngyöző bor” jelölés a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében
szereplő meghatározásnak megfelelő termékekre korlátozandó.
55 753/2002/EK rendelet 6. cikk (1)
56 1493/1999/EK rendelet VII. melléklet C.1.
57 a 1493/1999/EK rendelet I. melléklet 13. pontja értelmében megfogalmazott magyar rendelkezés
* az EU csatlakozásig
58 1493/1999/EK rendelet VII. melléklet C.2., 4.
59 1493/1999/EK rendelet VII. melléklet C.3.
Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése
21
A „meghatározott termőhelyről származó minőségi gyöngyöző bor” vagy „m.t. minőségi
gyöngyöző bor” jelölés a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében szereplő
meghatározásnak megfelelő termékekre korlátozandó.
A „szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyöző bor” jelölés a Magyar Borkönyv Borok
előállításáról szóló fejezetében szereplő meghatározásnak megfelelő termékekre
korlátozandó.
4. fejezet: Asztali borokra, tájborokra és m.t. minőségi borokra
vonatkozó előírások
31. §: Az értékesítésben részt vevő személy(ek) nevének, címének és
foglalkozásának feltüntetése
(1)60 A 26. § (4) bekezdésének első francia bekezdése szerinti kötelező jelölések, valamint a
27. § a) pontjának első francia bekezdése szerinti választható jelölések a palackozó vagy a
feladó, vagy az értékesítésben részt vevő személyek tevékenységére vonatkozó jelölésekkel
egészülnek ki a „szőlőtermelő”, „szőlész”, „szőlő- és bortermelő”, „vincellér”, „bortermelő”,
„borász”, „termelte”, „szüretelte”, „kereskedő”, „forgalmazza”, „importőr” illetve
„importálja” kifejezések egyikének használatával.
A palackozó megjelölését kifejezetten a „palackozó” vagy a „palackozta” szónak kell
kísérnie.
Bérpalackozás esetén azonban a palackozóra vonatkozó jelölést a „… számára palackozva”
kifejezéssel kell kiegészíteni, vagy ha a harmadik személy számára palackozást végző nevét,
címét és foglalkozását is jelölik, akkor a „… számára palackozta …” kifejezéssel.
Amennyiben palackok helyett más tárolóedényeket használnak, a második és harmadik
albekezdést kell alkalmazni. Ilyenkor azonban a „palackozó” illetve „palackozta” szót a
„csomagoló” illetve „csomagolta” szó váltja fel. A Magyarországon forgalomba hozott
termékek esetén a „csomagoló” illetve a „csomagolta” szót a „töltő” illetve a „töltötte” szó
helyettesítheti.
A második, harmadik és negyedik albekezdésben szereplő kifejezések egyikének használata
sem szükséges azonban, ha a 37. §-ban vagy az 51. §-ban említett jelölések valamelyikét
használják.
E bekezdés rendelkezései a (2) bekezdés sérelme nélkül alkalmazandók.
Ha a palackozás vagy a küldemény feladása nem a palackozó, illetve a feladó településén
vagy egy annak közelében lévő településen történik, akkor az e bekezdésben említett jelölések
annak a településnek az adataival egészülnek ki, amelyikben a művelet zajlott, illetve ha az
más ország területén történik, akkor annak a nevével.
(2)61 Az (1) bekezdés első albekezdésében említett kifejezések közé nem tartozhat
szőlőtermelőre, szőlészre, szőlő- és bortermelőre valamint vincellérre utaló kifejezés, kivéve,
ha az érintett termék kizárólag az adott gazdaság vagy egy olyan személy tulajdonát képező
60 753/2002/EK rendelet 15. cikk (1), a megfelelő magyar kifejezések behelyettesítésével
61 753/2002/EK rendelet 15. cikk (2)
Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése
22
szőlőültetvényekben szüretelt szőlőből származik, amelyre vagy akire ezen kifejezések
valamelyike utal, valamint ha a bor készítése ezen a gazdaságon belül történt.
Az első albekezdés alkalmazásánál nem kell figyelembe venni az érintett termék természetes
alkoholtartalmának növelésére szolgáló sűrített szőlőmust vagy finomított
szőlőmustsűrítmény hozzáadását.
(3)62 Az első bekezdés első albekezdésében említett választható jelölések kizárólag az érintett
személy vagy személyek beleegyezésével használhatók.
(4)63 A palackozó, illetve a feladó szerinti ország nevét ugyanolyan típusú és méretű
írásjelekkel kell feltüntetni a címkén, mint az érintett személyek nevét, címét és foglalkozását
vagy cégnevét. Az ország nevét
a) a település vagy településrész megjelölése után teljes nevével ki kell írni; vagy
b) a „H” rövidítéssel és a szóban forgó település postai irányítószámával együtt kell
megadni.
(5)64 Asztali borok esetében annak a településnek a neve, ahol az (1) bekezdés első
albekezdésében említett személy vagy személyek székhelye található, legfeljebb feleakkora
írásjelekkel szerepel a címkén, mint az „asztali bor” kifejezés feltüntetéséhez használt
írásjelek.
Tájborok esetében annak a településnek a neve, ahol az (1) bekezdés első albekezdésében
említett személy vagy személyek székhelye található, legfeljebb feleakkora írásjelekkel
szerepel a címkén, mint a földrajzi jelzés neve.
M.t. minőségi borok esetében annak a településnek a neve, ahol az (1) bekezdés első
albekezdésében említett személy vagy személyek székhelye található, legfeljebb feleakkora
írásjelekkel jelenik meg a címkén, mint a meghatározott termőhely neve.
E bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók abban az esetben, amikor a települést egy, a 19.
§ (1) bekezdésében említett kód jelöli.
32. §65: Cukortartalomra vonatkozó jelölések
A 27. § a) pontjának második francia bekezdése alkalmazásában az asztali borok, tájborok és
m.t. minőségi borok címkézése esetében, az m.t. minőségi likőrborokat és az m.t. minőségi
gyöngyöző borokat kivéve, amelyekre a 77. § (1) bekezdésének b) pontja vonatkozik:
a) a „száraz” kifejezés csak akkor tüntethető fel, ha a szóban forgó bor maradékcukortartalma
nem haladja meg
i. literenként a 4 grammot; vagy
ii. literenként a 9 grammot, feltéve, hogy a borkősav grammjában kifejezett összes
savtartalom literenkénti értéke nem kisebb, mint a maradékcukor-tartalomnál 2
grammal alacsonyabb érték;
b) a „félszáraz” kifejezés csak akkor tüntethető fel, ha a szóban forgó bor maradékcukortartalma
magasabb az a) pontban említett értékeknél és nem több, mint
62 753/2002/EK rendelet 15. cikk (3)
63 753/2002/EK rendelet 15. cikk (4)
64 753/2002/EK rendelet 15. cikk (5)
65 753/2002/EK rendelet 16. cikk (1)
Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése
23
i. literenként 12 gramm; vagy
ii. literenként 18 gramm és az összes savtartalom borkősavban kifejezve ennél literenként
legfeljebb 10 grammal kevesebb;
c) a „félédes” kifejezés csak akkor tüntethető fel, ha a szóban forgó bor maradékcukortartalma
magasabb a b) pontban említett értékeknél, de nem több, mint literenként 45
gramm;
d) az „édes” kifejezés csak akkor tüntethető fel, ha a szóban forgó bor maradékcukortartalma
literenként legalább 45 gramm.
5. fejezet: Tájborokra és m.t. minőségi borokra vonatkozó előírások
33. §66: Évjárat feltüntetése
A 27. § b) pontjának első francia bekezdésében említett szüreti év feltüntethető a tájborok
vagy az m.t. minőségi borok címkéjén, feltéve, hogy a bor készítéséhez használt szőlő
legalább 85%-át a szóban forgó évben szüretelték, az esetleges édesítésre használt termékek
mennyiségét nem beleértve.
A jégbor esetén a szüreti év helyett a folyó borpiaci év kezdetének évét kell feltüntetni.
34. §67: Díjak és érmek feltüntetése
A tájborok és m.t. minőségi borok címkéin feltüntethetők díjak és érmek, feltéve, hogy azokat
az érintett díjazott borok egy tétele olyan, Magyarország vagy más országok által
engedélyezett versenyen nyerte, ahol az objektív eljárás a diszkrimináció teljes kizárását
biztosította. Az ilyen engedélyezett versenyek listáját az 1.a melléklet tartalmazza.
35. §: A borkinyerés módjára vagy az előállítás módszerére vonatkozó jelölések
(1)68 A 27. § b) pontja negyedik francia bekezdésének alkalmazásában a Magyarországon
termelt tájborokhoz vagy m.t. minőségi borokhoz a borkinyerés módjára vagy az előállítás
módszerére vonatkozó jelölések és ezek használatának feltételei a következők:
a) A „muskotály” kifejezés olyan tájborok és m.t. minőségi borok esetén használható,
amelyek legalább 85%-ban a következő szőlőfajták közül egynek vagy többnek a
terméséből készülnek:
− Csaba gyöngye,
− Cserszegi fűszeres,
− Hamburgi muskotály,
− Irsai Olivér,
66 753/2002/EK rendelet 18. cikk
67 753/2002/EK rendelet 21. cikk
68 753/2002/EK rendelet 22. cikk (1) első albekezdés a megfelelő magyar sajátosságok beírásával
Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése
24
− Mátrai muskotály,
− Mathiász Jánosné muskotály,
− Nektár,
− Ottonel muskotály,
− Pölöskei muskotály,
− Sárga muskotály,
− Szőlőskertek királynője,
− Téli muskotály,
− Zefír.
A „muskotály” kifejezés használható pezsgő és gyöngyöző bor esetében is.
b) 69A „küvé” vagy „cuvée” kifejezés több szőlőfajta felhasználásával készült tájbor és m.t.
minőségi borok esetében tüntethető fel. A küvé fajtaösszetételére vonatkozó adatokat
(szőlőfajták megnevezése, %-os részaránya) a forgalomba hozatali engedélyhez csatolni
kell. A fogyasztók tájékoztatása érdekében a küvét alkotó szőlőfajták nevét a címkén
csökkenő részarányuk sorrendjében fel lehet tüntetni.
c) A „szemelt” kifejezés a teljesen érett vagy nemesen rothadt bogyóknak a kevésbé
érettektől való különválogatásával nyert, legalább 21 tömegszázalék (MM°) természetes
eredetű cukrot tartalmazó szőlőből készült borok esetében használható.
d) A „siller” kifejezés olyan tájborok és m.t. minőségi borok jelölésére használható, amelyek
kékszőlőből készültek hosszabb héjon áztatással vagy rövidebb héjon erjesztéssel, így a
bor színe világos piros lett és a vörösbor jelleg még nem kifejező.
e) Az „első szüret” vagy „virgin vintage” kifejezés a termőrefordulás utáni első évben
szüretelt szőlőből készült borok esetében használható.
f) A „szűretlen” kifejezés azokon a borokon tüntethető fel, amelyek vagy hosszabb, több
éves érlelés során váltak palackéretté, mivel a labilitást okozó anyagok kiváltak belőle,
vagy a derítések által kerültek tükrös állapotba, s amelyek esetében a technológia során
mellőzték a szűrést.
g) A „primőr” kifejezés a szüret évében palackozott újborok jelölésére használható.
h) A „barrique” kifejezés azokon az m.t. minőségi borokon tüntethető fel, amelyek esetében
a bor vagy a készítésére felhasznált anyagok legalább egy részét 350 liternél nem nagyobb
térfogatú tölgyfahordóban tárolták és amely esetében a bor a forgalomba hozatali
engedély megszerzéséhez szükséges minősítés során a barrique-hordóban való érlelésre
jellemző érzékszervi tulajdonságokkal rendelkezik.
i) A „muzeális bor” kifejezés olyan m.t. minőségi borok esetében használható, amelyeket
legalább öt évig palackban érleltek.
j) A „misebor” kifejezés olyan borokon tüntethető fel, amelyeket nem javítottak s
amelyekhez kénezésen kívül más anyagot nem adtak hozzá, és ezt a termőhely szerint
illetékes római katolikus plébános írásban igazolja.
69 bortörvény 53. § (4)
Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése
25
k) A „kóser bor” kifejezés olyan boron tüntethető fel, amelyet ortodox izraelita hitközség
által felügyelt pincészetben, ennek a felekezetnek előírásai szerint állítottak elő és a
hitközség ezt a címkén és a zárszalagon is igazolja.
l) A „késői szüretelésű bor” kifejezés a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló
fejezetében leírt feltételek betartása esetén használható;
m) A „válogatott szüretelésű bor” kifejezés a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló
fejezetében leírt feltételek betartása esetén használható;
n) A „töppedt szőlőből készült bor” kifejezés a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló
fejezetében leírt feltételek betartása esetén használható;
o) A „jégbor” kifejezés a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében leírt
feltételek betartása esetén használható;
p) A „főbor” kifejezés a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében leírt
feltételek betartása esetén használható.
q) Az „aszú” kifejezés a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében leírt
feltételek betartása esetén használható.
r) A „bikavér” kifejezés az egri vagy a szekszárdi borvidéken szüretelt szőlőből készített
vörösborokon, a bortörvényben és egyéb jogszabályokban leírt feltételek betartása esetén
használható e rendelet előírásainak megfelelően magyar, német (Stierblut), angol (bull’s
blood), lengyel (Krew byka) vagy orosz (Бычья кровь) nyelven.
s) A tokaji borkülönlegességek nevei (tokaji fordítás, tokaji máslás, tokaji száraz
szamorodni, tokaji édes szamorodni, 3, 4, 5 vagy 6 puttonyos tokaji aszú, tokaji
aszúeszencia, tokaji eszencia) a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló (és/vagy
Eredetvédelmi?) fejezetében leírt feltételek betartása esetén használható.
t) A „nyerspezsgő” kifejezés olyan palackban erjesztett minőségi pezsgő esetében tüntethető
fel, amelyhez expedíciós likőrt egyáltalán nem adtak.
u) A „blanc de blanc” kifejezés olyan minőségi pezsgő esetében tüntethető fel, amely 100%-
ban Chardonnay szőlőfajtából származó küvéből készült.
v) A „blanc de noir” kifejezés olyan minőségi pezsgő esetében tüntethető fel, amely 100%-
ban a Pinot noir szőlőfajta gyors feldolgozásával nyert küvéből készült.
(2)70 A borkinyerés módjára vagy az előállítás módszerére vonatkozó jelölések nem
tartalmaznak utalásokat a szőlő ökológiai termesztési módjára, amelyeket a Kormány
140/1999. (IX. 3.) Korm. rendelete és a 2/2000. (I. 18.) FVM-KöM együttes rendelet
szabályoz.
36. §71: A vállalkozás neve
Egy vállalkozás neve akkor használható a 27. § b) pontjának hatodik francia bekezdése
értelmében, ha a vállalkozás részt vett a termék kereskedelmi forgalmazásában és
beleegyezett nevének használatába.
70 753/2002/EK rendelet 22. cikk (1) második albekezdés
71 753/2002/EK rendelet 25. cikk (1), az uniós előírás felhatalmazása alapján a megfelelő magyar előírás
beírásával
Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése
26
Amennyiben ez a vállalkozás olyan szőlőbirtok vagy szőlőgazdaság, amelyben a bort
kinyerték, e vállalkozás nevét csak akkor lehet használni, ha a bor kizárólag az ugyanezen
gazdaság szőlőültetvényében szüretelt szőlőből származik és a borkészítés ezen a gazdaságon
belül történt.
A szőlőbirtok és a szőlőgazdaság kifejezés csak akkor használható, ha a szőlő kizárólag az
adott gazdaságban termett illetve ha azt a szőlőbirtok illetve szőlőgazdaság hosszú távú
(legalább hároméves) felvásárlási szerződés alapján vásárolta fel.
37. §72: Palackozásra vonatkozó jelölések
A Magyarországon termelt tájborok és az m.t. minőségi borok esetében
a) a „termelői palackozás” kifejezés akkor használható, ha a palackozást az adott termelő
végzi és a bor 100%-ban saját szőlőjéből származik illetve ha a palackozást végző
gazdaság a szőlőt hosszú távú (legalább hároméves) szerződés alapján vásárolja fel;
b) a „pinceszövetkezetben palackozva” vagy a „pinceszövetkezet által palackozva” kifejezés
akkor használható, ha a bor 100%-ban a tagok szőlőjéből származik és a palackozást a
pinceszövetkezet maga végzi;
c) a „borvidéken palackozva” illetve a „termőhelyen palackozva” kifejezés akkor
használható, ha a bor 100%-ban az adott borvidékről illetve termőhelyről származik és a
palackozás az adott borvidéken illetve termőhelyen belül történik.
38. §: Szőlőfajták nevének feltüntetése
(1)73 A tájbor vagy m.t. minőségi bor készítéséhez használt szőlőfajták neve vagy azok
szinonimái feltüntethetők a szóban forgó bor címkéjén, feltéve, hogy
a) a szóban forgó fajták — és adott esetben szinonimáik — megtalálhatók a megyei
fajtahasználati listában;
b) a szóban forgó fajták használata az adott meghatározott termőhely vagy tájbor illetve
tájbor készítésére körülhatárolt terület esetében engedélyezett;
c) a fajta neve, illetve szinonimáinak valamelyike nem tartalmaz Magyarországon vagy az
Európai Unióban m.t. minőségi bor vagy asztali bor leírására használt földrajzi jelzést, és
ha más földrajzi kifejezés kapcsolódik hozzá, a címkén e földrajzi kifejezés nélkül jelenik
meg;
d) egyetlen szőlőfajta nevének vagy szinonimájának használata esetén a terméknek legalább
85%-a a megnevezett fajtából áll, az esetleges édesítésre használt termékek mennyiségét
nem beleértve. E fajtának meghatározónak kell lennie az adott bor jellege szempontjából;
ha azonban a szóban forgó termék kizárólag az említett fajtából készült, beleértve az
esetleges édesítésre használt termékek mennyiségét, a finomított szőlőmustsűrítmény
kivételével, akkor feltüntethető, hogy a termék kizárólag az adott fajtából készült;
e) két vagy három szőlőfajta nevének vagy szinonimájának használata esetén az érintett
termék 100%-ban a megnevezett fajtákból készült, az esetleges édesítésre használt
72 753/2002/EK rendelet 26. cikk (1) értelmében készített magyar előírás
73 753/2002/EK rendelet 19. cikk (1)
Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése
27
termékek mennyiségét nem beleértve; ebben az esetben a fajtákat részarányuk szerinti
csökkenő sorrendben, azonos méretű írásjelekkel kell feltüntetni;
f) háromnál több fajta nevének vagy szinonimájának használata esetén a fajtaneveket, illetve
szinonimákat a 11. § szerinti kötelező jelöléseket tartalmazó látómezőn kívül tüntetik fel;
ezeket 3 mm-nél nem nagyobb írásjelekkel kell megadni.
(2)74 Az (1) bekezdés c) pontjától eltérve
a) földrajzi jelzést tartalmazó szőlőfajta-név vagy annak valamelyik szinonimája az ezzel a
földrajzi jelzéssel megjelölt bor címkéjén feltüntethető;
b) a Magyarországon termelt borok esetében a következő fajtanevek és szinonimák továbbra
is használhatók:
 Chardonnay, Chardonnay blanc,
 Cserszegi fűszeres,
 Fehér Burgundi, Weißburgunder,
 Fűszeres tramini, Gewürztraminer, Piros tramini, Roter Traminer, Traminer
aromatico, Tramini,
 Grauburgunder,
 Izsáki,
 Kisburgundi kék, Spätburgunder,
 Müller-Thurgau,
 Nagyburgundi,
 Pozsonyi, Pozsonyi Fehér,
 Rajnai rizling, Rheinriesling.
39. §75: A 85%-os szabállyal kapcsolatos pontosítások
A 33. § és a 38. § (1) bekezdésének d) pontja egyidejűleg alkalmazható, amennyiben az e
rendelkezésekben érintett és a keverésből származó borok legalább 85%-a az ezen bor
leírásában megadott szőlőfajtából és az ott feltüntetett szüreti évből származik, az esetleges
édesítésre használt termékek mennyiségét nem beleértve.
40. §: Hagyományos kifejezések és védelmük
(1)76 E paragrafus alkalmazásában „hagyományos kifejezések” alatt a 41. §-ban említett
kiegészítő hagyományos kifejezések, a 46. §-ban említett kifejezések, valamint a 75. § (1)
bekezdés első albekezdésének c) pontjában, a 48. §-ban, valamint a 76. § (3) bekezdésében
említett hagyományos egyedi kifejezések értendők.
74 753/2002/EK rendelet 19. cikk (2) és II. melléklet
75 753/2002/EK rendelet 20. cikk
76 753/2002/EK rendelet 24. cikk (1)
Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése
28
(2)77 A 42. § (2) bekezdésében és a 43. § (2) bekezdésében felsorolt hagyományos kifejezések
olyan borok számára vannak fenntartva, amelyekhez kapcsolódnak, és védelmet élveznek
a) mindenféle visszaéléssel, utánzással, felidézéssel szemben, még akkor is, ha a védett
kifejezést a „fajta”, „típus”, „eljárás”, „utánzat”, „márka” vagy hasonló fordulat kíséri;
b) a bor jellegére vagy lényeges minőségi jellemzőire vonatkozó, a kiszerelésen vagy a külső
csomagoláson, reklámanyagokon vagy az érintett termékekkel kapcsolatos más
dokumentumokon található minden egyéb jogosulatlan, hamis vagy félrevezető jelzéssel
szemben;
c) minden egyéb olyan gyakorlattal szemben, amely nagy valószínűséggel megtéveszti a
nagyközönséget, különösen azáltal, hogy azt a benyomást kelti, hogy a bor a védett
hagyományos kifejezésre jogosult.
(3)78 A bor leírására a címkéken használt védjegyek nem tartalmazhatnak a 42. § (2)
bekezdésében és a 43. § (2) bekezdésében felsorolt hagyományos kifejezést, hacsak a bor nem
jogosult az adott hagyományos kifejezésre.
Az első albekezdés rendelkezései azonban nem alkalmazandók a Magyarországon jogszerűen
és jóhiszeműen bejegyzett védjegyek vagy olyan védjegyek esetében, amelyekre jogszerűen
szereztek Magyarországon jogosultságot azzal, hogy azokat e rendelet kihirdetésének napját
megelőzően (vagy — a 42. § (2) bekezdésének és a 43. § (2) bekezdésének listájába e rendelet
hatálybalépését követően felvett hagyományos kifejezések esetén — a felvétel napját
megelőzően) jóhiszeműen használták és azokat e bejegyzés vagy jogszerzés óta is
ténylegesen, jogszerűen és jóhiszeműen használják.
Ezt a bekezdést a 18. § sérelme nélkül kell alkalmazni.
(4)79 Amennyiben a 42. § (2) bekezdésében és a 43. § (2) bekezdésében felsorolt valamely
hagyományos kifejezés a 26. §-ban, a 27. §-ban, a 77. §-ban illetve a 89. §-ban szereplő
jelölési kategóriák valamelyikébe is beletartozik, az ilyen hagyományos kifejezésre a IV. vagy
V. cím más rendelkezései helyett a 40. §, a 42. § (1) bekezdés, a 43. § (1) bekezdés és a 44. §
rendelkezései alkalmazandók.
Egy hagyományos kifejezés védelme csak arra/azokra a nyelv(ek)re érvényes, amely(ek)en a
42. § (2) bekezdésében és a 43. § (2) bekezdésében szerepel.
(5) A 42. § (2) bekezdésében és a 43. § (2) bekezdésében felsorolt valamennyi hagyományos
kifejezés egy vagy több borkategóriához kapcsolódik. Ezek a kategóriák a következők:
a) meghatározott termőhelyről származó minőségi likőrborok és földrajzi jelzéssel ellátott
likőrborok; ebben az esetben a hagyományos kifejezés védelme csak a likőrborok
megnevezésére érvényes;
b) meghatározott termőhelyről származó minőségi pezsgők (ideértve az illatos szőlőfajtából
készült m.t. minőségi pezsgőket is); ebben az esetben a hagyományos kifejezés védelme
csak a pezsgők és a habzóborok megnevezésére érvényes;
c) meghatározott termőhelyről származó minőségi gyöngyöző borok és földrajzi jelzéssel
ellátott gyöngyöző borok; ebben az esetben a hagyományos kifejezés védelme csak a
gyöngyöző borok és szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyöző borok megnevezésére
érvényes;
77 753/2002/EK rendelet 24. cikk (2)
78 753/2002/EK rendelet 24. cikk (3)
79 753/2002/EK rendelet 24. cikk (4)
Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése
29
d) az a), b) és c) pont által nem szabályozott egyéb meghatározott termőhelyről származó
minőségi borok és tájborok; ebben az esetben a hagyományos kifejezés védelme csak
likőrboroktól, pezsgőktől, habzóboroktól, gyöngyöző boroktól és szén-dioxid
hozzáadásával készült gyöngyöző boroktól eltérő borok megnevezésére érvényes;
e) közvetlen emberi fogyasztásra szánt és földrajzi jelzéssel ellátott, részben erjedt
szőlőmust; ebben az esetben a hagyományos kifejezés védelme csak a részben erjedt
szőlőmust megnevezésére érvényes.
(6)80 E paragrafus rendelkezéseit a 46. és 48. § sérelme nélkül kell alkalmazni.
41. §81: Kiegészítő hagyományos kifejezések
A „kiegészítő hagyományos kifejezés” olyan, a tájborok és m.t. minőségi borok leírására
Magyarországon hagyományosan használt kifejezést jelent, amely különösen a termelés, a
készítés és az érlelés módjára vagy a minőségre, a színre, a termőhely típusára, vagy az
érintett bor történetével kapcsolatos valamely történelmi eseményre vonatkozik, és amelyet a
35. § a Magyarország területén termelt érintett borok leírására meghatároz.
42. §: Földrajzi egységhez nem kötött hagyományos kifejezések és használatuk
kritériumai
(1)82 Ahhoz, hogy e paragrafus (2) bekezdésébe bekerülhessen, egy hagyományos
kifejezésnek a következő feltételeknek kell megfelelnie:
a) önmagában véve is egyedinek és a bortörvényben illetve a Magyar Borkönyvben pontosan
meghatározottnak kell lennie;
b) kellő mértékben megkülönböztethetőnek kell lennie és/vagy megalapozott hírnévvel kell
rendelkeznie a magyar piacon;
c) legalább 10 éve használatban kell lennie Magyarországon;
d) egy vagy több borra vagy borkategóriára használatban kell lennie.
(2)83 Az (1) bekezdés kritériumainak megfelelő, a Magyarországon készült termékek esetében
használható hagyományos kifejezések a következők:
Hagyományos kifejezés Érintett borok Termékkategória / -
kategóriák Nyelv
A 48. §-ban említett hagyományos
egyedi kifejezések
minőségi bor valamennyi m.t. minőségi bor magyar
különleges minőségű bor valamennyi m.t. minőségi bor magyar
tokaji borkülönlegesség Tokaj m.t. minőségi bor magyar
A 46. §-ban említett kifejezés
80 753/2002/EK rendelet 24. cikk (10)
81 753/2002/EK rendelet 23. cikk
82 753/2002/EK rendelet 24. cikk (5)
83 magyar szabályozás a 753/2002/EK rendelet III. melléklet „A” részének mintájára
Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése
30
Hagyományos kifejezés Érintett borok Termékkategória / -
kategóriák Nyelv
tájbor valamennyi földrajzi jelzéssel
ellátott asztali bor
magyar
Kiegészítő hagyományos kifejezések
késői szüretelésű bor valamennyi m.t. minőségi bor magyar
válogatott szüretelésű bor valamennyi m.t. minőségi bor magyar
töppedt szőlőből készült bor valamennyi m.t. minőségi bor magyar
főbor valamennyi m.t. minőségi bor magyar
aszú valamennyi m.t. minőségi bor magyar
muzeális bor valamennyi m.t. minőségi bor magyar
siller valamennyi tájbor és m.t.
minőségi bor
magyar
(3) Az (1) bekezdés kritériumainak megfelelő, az Európai Unióban készült termékek esetében
használható hagyományos kifejezések a 2. mellékletben találhatók. Ezeket a kifejezéseket
csak a mellékletben megadott országok használhatják.
43. §: Földrajzi egységhez kötött hagyományos kifejezések és használatuk
kritériumai
(1)84 Ahhoz, hogy e paragrafus (2) bekezdésébe bekerülhessenek, a hagyományos
kifejezéseknek meg kell felelniük a 42. § (1) bekezdésben említett feltételeknek, földrajzi
jelzéssel ellátott borhoz kell kötődniük, és Magyarország területén belüli adott régióból vagy
helységből származóként kell azonosítaniuk az adott bort, amennyiben a bornak az érintett
hagyományos kifejezéssel jelölt valamely minőségbeli tulajdonsága, hírneve vagy egyéb
jellemzője alapvetően ennek a földrajzi származásnak tulajdonítható.
(2)85 Az (1) bekezdés kritériumainak megfelelő, a Magyarországon készült termékek esetében
használható hagyományos kifejezések a következők:
Hagyományos kifejezés Érintett borok Termékkategória/
-kategóriák Nyelv
fordítás Tokaj m.t. minőségi bor magyar
máslás Tokaj m.t. minőségi bor magyar
száraz szamorodni Tokaj m.t. minőségi bor magyar
édes szamorodni Tokaj m.t. minőségi bor magyar
aszú 3 puttonyos Tokaj m.t. minőségi bor magyar
aszú 4 puttonyos Tokaj m.t. minőségi bor magyar
aszú 5 puttonyos Tokaj m.t. minőségi bor magyar
aszú 6 puttonyos Tokaj m.t. minőségi bor magyar
aszúeszencia Tokaj m.t. minőségi bor magyar
eszencia Tokaj m.t. minőségi bor magyar
bikavér Eger, Szekszárd m.t. minőségi bor magyar
Stierblut Eger, Szekszárd m.t. minőségi bor német
84 753/2002/EK rendelet 24. cikk (6)
85 magyar szabályozás a 753/2002/EK rendelet III. melléklet „B” részének mintájára
Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése
31
Hagyományos kifejezés Érintett borok Termékkategória/
-kategóriák Nyelv
bull’s blood Eger, Szekszárd m.t. minőségi bor angol
Krew byka Eger, Szekszárd m.t. minőségi bor lengyel
Бычья кровь Eger, Szekszárd m.t. minőségi bor orosz
(3) Az (1) bekezdés kritériumainak megfelelő, az Európai Unióban készült termékek esetében
használható hagyományos kifejezések a 3. mellékletben találhatók. Ezeket a kifejezéseket
csak a mellékletben megadott országok használhatják.
44. §86: Nyelvhasználat hagyományos kifejezések esetében
A 23. § (1) bekezdésének hatodik albekezdésének alkalmazásában a magyaron kívüli más
nyelv használata akkor tekintendő hagyományosnak a hagyományos kifejezés tekintetében, ha
ennek a nyelvnek a használatát Magyarország jogszabályai előírják, és ezt a nyelvet a
hagyományos kifejezés tekintetében legalább 25 éve folyamatosan használják.
6. fejezet: A tájborokra vonatkozó előírások
45. §87: „Tájborok” (85%-os szabály)
A földrajzi jelzés használata engedélyezett olyan asztali borok esetében, amelyeket különböző
szőlőtermő területeken szüretelt szőlőből készített borok házasítása révén állítottak elő,
amennyiben a házasítással készített asztali bor legalább 85 %-ban arról a termőterületről
származik, amelynek nevét a bor viseli.
46. §: Földrajzi jelzések
(1)88 A „tájbor” szóval megnevezett asztali borok tekintetében a Magyar Borkönyv
Eredetvédelmi fejezete tartalmazza azoknak a Magyarország területénél kisebb földrajzi
egységeknek a nevét, amelyek használhatók, valamint azokat a rendelkezéseket, amelyek a
tájbor kifejezés és az ahhoz kapcsolódó földrajzi nevek használatát szabályozzák.
A tájbor kifejezés használatára vonatkozó szabályoknak meg kell követelniük, hogy ezek a
kifejezések az ország területénél kisebb meghatározott földrajzi jelzéshez kapcsolódjanak, és
azokat bizonyos termelési követelményeknek — különösen a szőlőfajtának, a minimális
természetes alkoholtartalomnak és bizonyos érzékszervi jellemzők értékelésének és
feltüntetésének tekintetében — megfelelő asztali borok számára tartsák fenn.
(2)89 E rendelet végrehajtásának céljából az „ország területénél kisebb földrajzi egység” alatt
a következők értendők:
 egy dűlő vagy dűlők csoportjának neve,
86 753/2002/EK rendelet 24. cikk (9)
87 1493/1999/EK rendelet 51. cikk 2.
88 753/2002/EK rendelet 28. cikk
89 1493/1999/EK rendelet 51. cikk 1.
Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése
32
 település vagy településrész neve,
 borvidéknél kisebb egység vagy ennek az egységnek egy részének a neve,
 egy meghatározott termőhelytől eltérő termőhely neve.
7. fejezet: M.t. minőségi borokra vonatkozó előírások
47. §90: M.t. minőségi borok esetén feltüntethető jelölések (előállítási mód,
típus, szőlőfajta)
Egy meghatározott termőhely neve mellett fel lehet tüntetni a termék előállítási módjára vagy
típusára vonatkozó, a 35. §-ban felsorolt jelöléseket vagy egy szőlőfajta nevét vagy annak
szinonimáját.
48. §91: Hagyományos egyedi kifejezések
A 26. § (2) c) pontjának negyedik francia albekezdésében említett hagyományos egyedi
kifejezések a következők:
 minőségi bor,
 különleges minőségű bor,
 m.t. különleges minőségű bor,
 védett eredetű bor (KELL KÜLÖN VÉDETT EREDETŰ MINŐSÉGI ÉS
KÜLÖNLEGES MINŐSÉGŰ BOR?),
 tokaji borkülönlegesség.
49. §: Állami ellenőrzőjegy
(1)92 Az állami ellenőrzőjegyet a bortörvény értelmében ennek használatára jogosult borászati
termékek palackjának nyakán sorszám szerint kell elhelyezni.
(2)93 A bortörvény értelmében állami ellenőrzőjegy használatára jogosult, minősítés céljából
az Országos Borminősítő Intézetnek beküldött minták egy eredeti kiszerelésű palackját az
OBI az engedélyezéstől számított egy évig megőrzi.
(3)94 Az állami ellenőrzőjegy szalagcímke, középen köralakban kiképezve.
Az állami ellenőrzőjegy méretei a következők:
 a befoglaló méretek: 110x28 mm
 a szalagcímke teljes hosszúsága: 110 mm - a szalagrész szélessége: 18 mm
90 1493/1999/EK rendelet 52. cikk 1. második albekezdés
91 753/2002/EK rendelet 29. cikk (1) a megfelelő magyar kifejezésekkel
92 bortörvény 42. § (1)
93 bortörvény 41. § (2)
94 40/1977. (XI. 29.) MEM rendelet 9. melléklet
Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése
33
 a kör alakú rész átmérője: 28 mm.
Az állami ellenőrzőjegy alakja, rajzolata és színezése a következő:
 a kör alakú rész középpontja és a szalagrész tengelyeinek metszéspontja
egybeesik;
 a kör alakú rész fehér mezőben a Magyar Köztársaság címerét foglalja
magában. A korábbi címert tartalmazó még meglévő ellenőrzőjegyek külön
engedély nélkül felhasználhatók;
 a szalagrészben – a kör kerületéről jobbra és balra – a szalag hossztengelyével
párhuzamosan felül 4,5 mm széles piros, alul 4,5 mm széles zöld, középen 9
mm fehér sáv húzódik.
Az állami ellenőrzőjegy feliratai a következők:
 a szalag baloldali fehér sávjában az alábbi feliratok helyezkednek el:
MARQUE DE CONTROLE D'ETAT;
ÁLLAMI ELLENŐRZŐJEGY
 a szalag jobboldali fehér sávjában az ellenőrzőjegy sorozat- és sorszáma
található;
 a szalag két végétől 8 mm mélységben a szalagmezőben felirat nem lehet.
Az állami ellenőrzőjegy mintáját a 4. melléklet tartalmazza.
50. §: A meghatározott termőhelynél kisebb földrajzi egység
(1)95 Az m.t. minőségi borok leírása vonatkozásában a „meghatározott termőhelynél kisebb
földrajzi egység” neve alatt a következő értendő:
a) egy dűlő vagy dűlők csoportjának neve;
b) település vagy településrész neve;
c) borvidéknél kisebb egység vagy ezen egység egy részének a neve.
(2)96 Az adott meghatározott termőhelynél kisebb földrajzi egység neve feltüntethető m.t.
minőségi borok esetén, amennyiben
a) ez a földrajzi egység pontosan körülhatárolt;
b) valamennyi szőlő, amiből ezek a borok készültek, ebből az egységből származik.
(3)97 Ha az m.t. minőségi bor különböző, az (1) bekezdésben említett és egyazon
meghatározott termőhelyen belüli földrajzi egységben szüretelt szőlőből nyert termékekből
készült, a meghatározott termőhely nevén kívül kiegészítő jelölésként csak annak a nagyobb
földrajzi egység nevének feltüntetése engedhető meg, amelybe az összes érintett bortermő
terület beletartozik.
95 753/2002/EK rendelet 31. cikk (1)
96 753/2002/EK rendelet 31. cikk (2)
97 753/2002/EK rendelet 31. cikk (3)
Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése
34
A 39. § rendelkezéseire is figyelemmel azonban az m.t. minőségi borok megjelölésében
használhatók a következők:
a) az (1) bekezdésben említett földrajzi egység neve, ha ezt a bort a finomított
szőlőmustsűrítménytől eltérő, ugyazon a meghatározott termőhelyen belül nyert termékkel
édesítették;
b) az (1) bekezdésben említett földrajzi egység neve, ha ez a bor úgy készült, hogy azon
földrajzi egységről származó szőlőket, szőlőmustokat, még erjedésben lévő újborokat,
vagy — 2003. augusztus 31-ig bezárólag — borokat, amelynek nevét a jelölésben
feltüntetni tervezik, olyan termékkel kevertek, amelyet ugyanazon a meghatározott
termőhelyen belül, de ezen egységen kívül nyertek, feltéve, hogy az adott m.t. minőségi
bor legalább 85%-ban azon a földrajzi egységen belül szüretelt szőlőből származik,
amelynek a nevét viseli.
(4)98 A meghatározott termőhely neve és az (1) bekezdésben említett földrajzi egység neve
nem adható
— m.t. minőségi pezsgő és a szóban forgó meghatározott termőhelyen kívülről
származó termék keverékéből készült bornak,
— olyan m.t. minőségi pezsgőnek, amelyet a szóban forgó meghatározott
termőhelyen kívülről származó termékkel édesítettek.
51. §: A meghatározott termőhelyen belül történő palackozásra való utalás
(1)99 A 27. § c) pontjának harmadik francia bekezdésének alkalmazásában a Magyarországon
termelt borokra vonatkozóan azok a kifejezések, amelyek azt jelzik, hogy egy bort a
meghatározott termőhelyen belül palackoztak, a következők:
 „borvidéken palackozva”,
 „borrégióban palackozva”,
 „meghatározott termőhelyen palackozva”.
E kifejezések abban az esetben használhatók, ha a bor 100%-ban az adott borvidékről,
borrégióból illetve meghatározott termőhelyről származik és a palackozás az adott borvidéken
vagy borrégióban illetve meghatározott termőhelyen belül történik.
8. fejezet: Pezsgőre és habzóborra vonatkozó előírások
52. §100: A fejezet hatálya alá tartozó termékek
Ez a fejezet a következő termékek jelölésére és kiszerelésére állapít meg általános
szabályokat:
a) a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében meghatározott,
Magyarországon készített pezsgőkre;
98 753/2002/EK rendelet 31. cikk (4)
99 753/2002/EK rendelet 33. cikk (1) a megfelelő magyar kifejezések beírásával
100 1493/1999/EK rendelet VIII. melléklet A. 1.
Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése
35
b) a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében meghatározott,
Magyarországon készített habzóborokra;
c) az importált pezsgőkre;
d) az importált habzóborokra.
53. §: Az előállító, az előállítás és az eladó fogalma
(1)101 E fejezet alkalmazásában
 a pezsgő vagy habzóbor „előállítója” azt a természetes vagy jogi személyt,
illetve személyek csoportját jelenti, aki által vagy akinek megbízásából az
előállítást végzik,
 az „előállítás” a friss szőlő, szőlőmust és borok feldolgozását jelenti pezsgővé
vagy habzóborrá.
 „eladó” minden olyan — a bortermelő meghatározásába nem tartozó —
természetes vagy jogi személy, aki saját nevében azzal a céllal tart pezsgőt
vagy habzóbort, hogy azt fogyasztásra forgalomba hozza. Ugyanez érvényes az
előzőekben említett természetes vagy jogi személyek csoportjaira.
54. §: Kötelező jelölések
(1)102 A pezsgők és habzóborok esetében a címkézésen szereplő leírás a következő
információkat tartalmazza:
a) azt a kereskedelmi megnevezést, amely alatt a terméket árusítják, a (6) bekezdésnek
megfelelően;
b) a termék névleges térfogatát;
c) a termék típusát, az 56. §-nak megfelelően;
d) a tényleges alkoholtartalmat, a 12. §-ban meghatározott szabályoknak megfelelően.
(2)103 A Magyarországon termelt pezsgők és habzóborok esetében a címkézésen szereplő
leírás az (1) bekezdésben meghatározott információkon túl a következőket tartalmazza:
 az előállító vagy egy magyarországi székhellyel rendelkező eladó nevét vagy
cégnevét, valamint
 azoknak a településeknek vagy településrészeknek a nevét, ahol az előbb
említett személy székhelye található, az 57. §-nak és az 58. §-nak megfelelően.
Amennyiben a címkén szerepel az előállító neve vagy cégneve és ha az előállítás az első
albekezdés második francia bekezdésében említettől eltérő településen vagy településrészen
folyik, akkor az abban említett információkat kiegészítik annak a településnek vagy
településrésznek a nevével, ahol az előállítást végezték.
101 1493/1999/EK rendelet VIII. melléklet A. 2., 753/2002/EK rendelet 42. cikk (1)
102 1493/1999/EK rendelet VIII. melléklet B.1.
103 1493/1999/EK rendelet VIII. melléklet B. 2.
Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése
36
(3)104 A (2) albekezdésben említett jelölésekre értelemszerűen alkalmazandók a 31. § (1)
bekezdés első albekezdésének rendelkezései.
(4)105 Az 52. § c) és d) pontjában említett termékek esetében a címkézésen szereplő leírás az
(1) bekezdésben meghatározott információkon túl a következőket tartalmazza:
a) az importőr nevét vagy cégnevét, valamint annak a településnek a nevét, ahol az importőr
székhelye található;
b) az előállító nevét vagy cégnevét, valamint a település és az ország nevét, ahol az előállító
székhelye található, az 57. § és az 58. § szerint.
(5)106 A címkézésen szereplő leírás további információkat tartalmaz a következő esetekben:
 a külföldről** származó borokból készült termékek esetében a címkézésen
szereplő leírás jelzi, hogy a terméket importált borokból készítették, és
feltüntetik azt az országot, ahonnan a küvé összeállításához felhasznált bor
származik,
 az m.t. minőségi pezsgők esetében feltüntetendő a címkén annak a
meghatározott termőhelynek a neve, ahol a termék készítéséhez felhasznált
szőlőt szüretelték,
 a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében említett, illatos
szőlőfajtából készült minőségi pezsgők esetében a címkézésen szereplő leírás
tartalmazza a szőlőfajta nevét, amelyből készültek vagy az „illatos
szőlőfajtákból készült” kifejezést.
(6)107 Az (1) bekezdés a) pontjában említett kereskedelmi megnevezést a következő
kifejezések egyikével adják meg:
a) a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetének definíciója szerinti pezsgő
esetében: „pezsgő”;
b) a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetének definíciója szerinti, e bekezdés
d) pontjában említettől eltérő minőségi pezsgő esetében: „minőségi pezsgő”;
c) a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetének definíciója szerinti m.t.
minőségi pezsgő esetében „meghatározott termőhelyről származó minőségi pezsgő” vagy
„m.t. minőségi pezsgő”;
d) a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezete szerinti, illatos szőlőfajtából
készült minőségi pezsgők esetében: „illatos szőlőfajtából készült minőségi pezsgő”;
e) importált pezsgő esetében
 „pezsgő”,
vagy
 „minőségi pezsgő”.
Ezeknek a pezsgőknek az esetében a kereskedelmi megnevezést egy arra az országra
vonatkozó utalás kíséri, amelyben a felhasznált szőlőt szüretelték, erjesztették és pezsgővé
104 753/2002/EK rendelet 42. cikk (2)
105 1493/1999/EK rendelet VIII. melléklet B. 3.
106 1493/1999/EK rendelet VIII. melléklet B. 4.
** az EU-csatlakozás után: „harmadik országokból”
107 1493/1999/EK rendelet VIII. melléklet D. 2., 753/2002/EK rendelet 41. cikk
Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése
37
dolgozták fel. Amennyiben a pezsgő előállításához felhasznált termékeket másik
országból nyerték, mint ahol az előállítás folyt, a (4) bekezdés szerinti termelő ország
jelölésének világosan ki kell tűnnie a címkézésen feltüntetett összes jelölés közül;
f) a Magyarországon készített vagy importált habzóbor esetében: „habzóbor”. A „habzóbor”
kifejezés a kötelező jelöléseket tartalmazó címkén jelenik meg. A jelölést a „szén-dioxid
hozzáadásával készült” szavakkal kell kiegészíteni, ugyanolyan betűtípusú és
ugyanakkora méretű írásjelekkel, a kereskedelmi megnevezéssel egy vonalban vagy
közvetlenül az alatt feltüntetve.
(7)108 A (6) bekezdésében meghatározott kereskedelmi megnevezések csak az 52. §-ban
említett termékekre alkalmazhatók.
55. §109: Választható jelölések használatának feltételei
Az 52. §-ban említett termékek esetében a címkézésen szereplő leírást ki lehet egészíteni
egyéb jelölésekkel, feltéve, hogy
 nem áll fenn a veszély, hogy félrevezetik a fogyasztókat, különös tekintettel az
54. §-ban meghatározott kötelező jelölésekre és az 59-65. §-ban meghatározott
választható jelölésekre,
 ahol szükséges, betartják az 59-65. § rendelkezéseit.
56. §110: Cukortartalomra vonatkozó jelölések
Az 54. § (1) bekezdésének (c) pontjában említett cukortartalom alapján meghatározott
terméktípust a következő fogalmak egyikével olyan nyelven adják meg, amely
Magyarországon vagy abban az országban érthető, ahová a terméket szállítják, és ahol azt
közvetlen emberi fogyasztásra felkínálják:
 „brut nature”, „naturherb”, „bruto natural”, „pas dosé”, „dosage zéro” vagy
„dosaggio zero”: ha cukortartalma kevesebb, mint 3 gramm/liter; ezek a
fogalmak csak azokra a termékekre alkalmazhatók, amelyekhez nem adtak
cukrot a másodlagos erjedést követően;
 „extra brut”, „extra herb” vagy „extra bruto”: ha cukortartalma 0 és 6
gramm/liter közötti;
 „brut”, „herb” vagy „bruto”: ha a cukortartalma kevesebb, mint 15
gramm/liter;
 „különlegesen száraz”, „extra dry”, „extra trocken” vagy „extra seco”: ha
cukortartalma 12 és 20 gramm/liter közötti;
 „száraz”, „sec”, „trocken”, „secco” vagy „asciutto”, „dry”, „tør”, „ξηρός”,
„seco”, „torr”, vagy „kuiva”: ha cukortartalma 17 és 35 gramm/liter közötti;
108 1493/1999/EK rendelet VIII. melléklet I.3.
109 1493/1999/EK rendelet VIII. melléklet C. 1.
110 1493/1999/EK rendelet VIII. melléklet D. 3.
Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése
38
 „félszáraz”, „demi-sec”, „halbtrocken”, „abboccato”, „medium dry”, „halvtør”,
„ηµίξηρός”, „semi seco”, „meio seco”, „halvtorr”, vagy „puolikuiva”: ha
cukortartalma 33 és 50 gramm/liter közötti;
 „édes”, „doux”, „mild”, „dolce”, „sweet”, „sød”, „γλυκύς”, „dulce”, „doce”,
„söt” vagy „makea”: ha cukortartalma több mint 50 gramm/liter.
A Magyarországon forgalomba hozott pezsgőkön a Magyar Borkönyv Borok előállításáról
szóló fejezetében felsorolt kifejezések használhatók.
Ha a termék cukortartalma lehetővé teszi az első albekezdésben meghatározott fogalmak
közül kettőnek az alkalmazását, akkor az előállító vagy importőr csak az egyik ilyen fogalom
használatát választhatja.
Az 54. § (1) bekezdésének (c) pontjával szemben a Magyar Borkönyv Borok előállításáról
szóló fejezetében említettek szerinti, illatos szőlőfajtából készült minőségi pezsgők, valamint
a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében említett, illatos szőlőfajtából
készült meghatározott termőhelyről származó minőségi pezsgők esetében az első
albekezdésben említett, a termék típusára vonatkozó jelölés helyettesíthető az analízis alapján
megállapított, gramm/literben kifejezett cukortartalom jelölésével.
A címkézésen nem használható az első és harmadik albekezdésben meghatározottaktól eltérő
információ a cukortartalom alapján meghatározott terméktípus jelölésére.
57. §111: Az előállító adatainak feltüntetése
Az előállító nevét vagy cégnevét, valamint a településnek vagy településrésznek és annak az
országnak a nevét, ahol az előállító székhelye található, következőképpen adják meg:
 vagy egészben kiírva,
 vagy – a Magyarország területén előállított termékek esetében – kódoltan,
azzal a feltétellel, hogy a termék kereskedelmi forgalmazásában részt vevő, az
előállítótól eltérő személy vagy személyek csoportjának a neve, illetve
cégneve, valamint a település vagy településrész neve, ahol az ilyen személy
vagy csoport székhelye található, egészben kiírva szerepel.
58. §: Települések nevének feltüntetése
(1)112 Amennyiben egy település vagy településrész neve szerepel a címkén, akár azért, hogy
az előállító vagy a termék kereskedelmi forgalmazásában részt vevő más személy székhelyét,
akár azért, hogy az előállítás helyét jelölje és ezek a jelölések tartalmazzák egy, a kérdéses
termék megjelölésére felhasználhatótól eltérő, a bortörvény illetve a Magyar Borkönyv
Eredetvédelmi fejezete szerinti meghatározott termőhely nevét, ezt a nevet kóddal adják meg.
A Magyarországon belül előállított termékek esetében megadható az (1) bekezdésben említett
település neve is, amennyiben az annak feltüntetésére használt betűméret a meghatározott
termőhely nevéhez képest legfeljebb feleakkora betűkkel van feltüntetve, hogy a bor földrajzi
eredetével kapcsolatos bármiféle félreértés elkerülhető legyen. Amennyiben a termék nem
111 1493/1999/EK rendelet VIII. melléklet D. 4.
112 1493/1999/EK rendelet VIII. melléklet D. 5.
Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése
39
jogosult földrajzi jelzés használatára, a bortörvény illetve a Magyar Borkönyv Eredetvédelmi
fejezete szerinti meghatározott termőhely neve csak úgy használható arra, hogy az előállító
vagy a termék kereskedelmi forgalmazásában részt vevő más személy székhelyét vagy az
előállítás helyét jelölje, ha a használt betűméret kisebb, mint a 12. §-ban meghatározott
legkisebb betűméret.
59. §: Magyarország területénél kisebb földrajzi egység és Magyarország
nevének használata
(1)113 A meghatározott termőhelytől eltérő és egy, az ország területénél vagy egy
Magyarországon kívüli országnál kisebb földrajzi egység nevét csak a következők leírásának
kiegészítéseként lehet használni:
 m.t. minőségi pezsgő,
 olyan minőségi pezsgő, amelyhez a (2) bekezdés hozzárendelte egy ilyen
földrajzi egység nevét, vagy
 importált minőségi pezsgő.
E név használata csak akkor engedélyezett, ha
a) megfelel a bortörvény és a Magyar Borkönyv előírásainak vagy azon ország szabályainak,
ahol a pezsgőt előállították;
b) a kérdéses földrajzi egység pontosan körülhatárolt;
c) az összes szőlő, amiből a terméket nyerték, ebből a földrajzi egységből származik, a tirázs
likőrben és az expedíciós likőrben levő termékek kivételével;
d) az m.t. minőségi pezsgő esetében a földrajzi egység azon a meghatározott termőhelyen
belül helyezkedik el, amelynek nevét a termék viseli;
e) a minőségi pezsgő esetében e földrajzi egység neve nincs egy m.t. minőségi pezsgő
leírására meghatározva.
f) a c) ponttal szemben egy, a meghatározott termőhelynél kisebb földrajzi egység nevének
használata is engedélyezett egy m.t. minőségi pezsgő leírásának kiegészítésére, ha a
terméknek legalább 85%-át abban az egységben szüretelt szőlőből nyerték.
(2)114 Az ország területénél kisebb és a meghatározott termőhellyel nem azonos olyan
földrajzi egységek neveit, amelyek használhatók az (1) bekezdés első albekezdésének
második francia bekezdése szerint a Magyarországról származó minőségi pezsgők címkéjén, a
földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter rendeletben hirdeti ki.
(3)115 Magyarország vagy más ország neve, illetve az abból a névből eredő jelző csak akkor
használható az 54. § (6) bekezdésében említett kereskedelmi megnevezéssel kombináltan, ha
a terméket Magyarországon vagy annak az országnak a területén állították elő, illetve
kizárólag az ugyanazon a területen szüretelt és borrá feldolgozott szőlőből készítették.
113 1493/1999/EK rendelet VIII. melléklet E. 1.
114 753/2002/EK rendelet 43. cikk
115 1493/1999/EK rendelet VIII. melléklet E. 9.
Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése
40
60. §116: Szőlőfajta nevének használata
Egy szőlőfajta nevét csak a következő termékek leírásának kiegészítésére használhatják:
 a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében meghatározott
pezsgők
vagy
 import pezsgők.
A szőlőfajta neve vagy e név szinonimája csak akkor tüntethető fel, ha
a) ez a fajta az adott termőhely esetében szerepel a megyei fajtahasználati listában;
b) m.t. minőségi pezsgő esetében ez a fajta szerepel az adott meghatározott termőhely
szabályzatának részeként a küvé összeállításához engedélyezett listában;
c) ennek a fajtának a nevét nem lehet összetéveszteni Magyarország területén termelt vagy
importált más bor leírására használt meghatározott termőhely vagy földrajzi egység
nevével;
d) a terméket legalább 85%-ban a kérdéses fajtából nyerték, a tirázs likőrben és az
expedíciós likőrben levő termékek kivételével, és ha a fajta döntő hatással van a kérdéses
termék jellegére;
e) az előállítási folyamat hossza, beleértve az előállító létesítményben történő érlelést is, a
küvében a szén-dioxid képződését szolgáló erjedési folyamat kezdetétől számítva nem
volt 90 napnál rövidebb és feltéve, hogy a küvében a szén-dioxid képződését szolgáló
erjedési folyamat tartama, illetve a küvé seprőn tartása
 legalább 60 napig tartott,
 legalább 30 napig tartott, ha az erjedési folyamat keverőkkel ellátott
tárolóedényekben megy végbe.
Ez a rendelkezés nem vonatkozik azonban a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló
fejezetében említett, illatos szőlőfajtából készült pezsgőkre.
Feltüntethető két vagy három szőlőfajta neve is, amennyiben az összes szőlő, amelyből a
terméket előállították, ebből a két vagy három fajtából való, a tirázs likőrben és az expedíciós
likőrben levő termékek kivételével, és ha ennek a két vagy három fajtának a keveréke döntő
hatással van a kérdéses termék jellegére.
61. §: A „palackban erjesztett”, „hagyományos módszerrel palackban
erjesztett”, az előállítás módszerére utaló speciális kifejezések és a „termelői
pezsgő” kifejezés használata
(1)117 A „palackban erjesztett” kifejezés csak a következők leírására használható:
 m.t. minőségi pezsgő,
 minőségi pezsgő, vagy
116 1493/1999/EK rendelet VIII. melléklet E. 2.
117 1493/1999/EK rendelet VIII. melléklet E. 3.
Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése
41
 importált minőségi pezsgő.
Az első albekezdésben említett kifejezés használata csak akkor engedélyezett, ha
a) a terméket a palackban történő második alkoholos erjesztéssel tették pezsgővé;
b) az előállítási folyamat hossza – beleértve az érlelést abban a gazdaságban, ahol a termék
készült – a küvében a szén-dioxid képződését szolgáló erjedési folyamat kezdetétől
számítva nem volt kilenc hónapnál rövidebb;
c) a küvében a szén-dioxid képződését szolgáló erjedési folyamat és a küvé seprőn tartása
legalább 90 napig tartott;
d) a terméket szűréssel a transzváz módszerrel vagy degorzsálással választották le a
borseprőről.
(2)118** A „hagyományos módszerrel palackban erjesztett” vagy „hagyományos módszer”
vagy „klasszikus módszer” vagy „klasszikus hagyományos módszer” és ezek fordításából
eredő bármely kifejezés csak a következők leírására használható:
 m.t. minőségi pezsgő,
 minőségi pezsgő, vagy
 importált minőségi pezsgő.
Az első albekezdésben említett kifejezések egyikének használata csak akkor engedélyezett, ha
a) a terméket palackban történő második alkoholos erjesztéssel tették pezsgővé;
b) a termék a küvé összeállításától számítva legalább kilenc hónapon át megszakítás nélkül a
borseprőn maradt ugyanabban a gazdaságban;
c) a terméket degorzsálással választották le a borseprőről.
(3)119 Az előállítás módszerére utaló olyan kifejezés, amely tartalmazza egy meghatározott
termőhely vagy egy másik földrajzi egység nevét vagy tartalmaz az ezek egyikéből származó
fogalmat, csak a következők leírására használható:
 m.t. minőségi pezsgő,
 minőségi pezsgő, vagy
 importált minőségi pezsgő.
Ezeket a kifejezéseket csak az első albekezdésben említett földrajzi jelzések egyikére jogosult
termékek leírására lehet használni.
(4)120 Azokon a Magyarországon előállított m.t. minőségi pezsgőkön, amelyek megfelelnek a
(2) bekezdés második albekezdésében megállapított feltételeknek, feltüntethető a „termelői
pezsgő” kifejezés, amennyiben azokat
 ugyanabban a szőlész-borász gazdaságban – beleértve a termelői csoportokat is
– termelt szőlőből állították elő, amelyben a címkén feltüntetett előállító az m.t.
minőségi pezsgők gyártására szánt szőlőből bort készít,
118 1493/1999/EK rendelet VIII. melléklet E. 4.
** csak a csatlakozástól
119 1493/1999/EK rendelet VIII. melléklet E. 5.
120 1493/1999/EK rendelet VIII. melléklet E. 6. értelmében készített magyar előírás
Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése
42
 az első francia bekezdésben említett előállító értékesítette és forgalmazta olyan
címkével ellátva, amely jelöli a szőlész-borász gazdaságot, a szőlőfajtát és az
évjáratot.
A „termelői pezsgő” kifejezés magyar termékeken csak magyarul használható.
62. §121: Az évjárat feltüntetése
Az évjárat csak a következők leírására használható:
 m.t. minőségi pezsgő,
 minőségi pezsgő, vagy
 importált minőségi pezsgő.
Az évjáratra történő hivatkozás csak akkor engedélyezett, ha terméknek legalább 85%-át az
adott évben szüretelt szőlőből nyerték, a tirázs likőrben és az expedíciós likőrben levő
termékek kivételével.
63. §: Kiváló minőségre való utalás
(1)122 Egy, a kiváló minőségre utaló kifejezés csak a következő termékek esetében
használható:
 m.t. minőségi pezsgő,
 minőségi pezsgő, vagy
 import minőségi pezsgő.
(2)123 A „különleges minőségű pezsgő” és a „meghatározott termőhelyről származó
különleges minőségű pezsgő” kifejezés azonban csak az Országos Borszakértő Bizottság
határozata alapján tüntethető fel; ekkor az állami ellenőrző jegy is használandó.
64. §124: Versenyre, díjra való utalás feltüntetése
Az 52. §-ban említett termék leírását csak akkor lehet egy versenyben történt részvétel után
szerzett éremre vagy díjra vagy bármely más kitüntetésre történő hivatkozással vagy
szimbólummal kiegészíteni, ha azt egy hivatalos testület vagy az e célra hivatalosan elismert
testület adományozta a kérdéses termék egy adott mennyiségére. E testületek és versenyek
listáját az 1.a melléklet tartalmazza.
121 1493/1999/EK rendelet VIII. melléklet E. 7.
122 1493/1999/EK rendelet VIII. melléklet E. 8.
123 magyar szabályozás
124 1493/1999/EK rendelet VIII. melléklet E. 10.
Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése
43
65. §125: A „prémium” vagy „reserve” kifejezés feltüntetése
A „prémium” vagy „reserve” kifejezést csak a „minőségi pezsgő” vagy az „m.t. minőségi
pezsgő” kifejezések egyikének kiegészítésére lehet használni.
A „reserve” kifejezést – ahol szükséges – ki lehet egészíteni a földművelésügyi és
vidékfejlesztési miniszter által rendeletben kihirdetendő feltételek szerint.
66. § 126: A címkézésre használható nyelvek
Azokat az információkat, amelyek
 az 54. §-ban vannak meghatározva, magyarul vagy magyarul és az EU egy
vagy több hivatalos nyelvén** adják meg annak érdekében, hogy a végső
fogyasztó könnyen megértse ezen jelölések mindegyikét,
 az 55. §-ban vannak meghatározva, magyarul és/vagy az EU egy vagy több
hivatalos nyelvén** adják meg.
Azonban
a) a Magyarország területén előállított m.t. minőségi pezsgők és minőségi pezsgők esetében
csak a magyar nyelvet használják
 a meghatározott termőhely nevének esetében az 54. § (5) bekezdés második
francia bekezdésében említettek szerint,
 egy másik földrajzi egység nevének esetében az 59. § (1) bekezdésében említettek
szerint;
b) import termékek esetében engedélyezett annak az országnak az egyik hivatalos
nyelvének*** használata, amelyben az előállítás történt, feltéve, hogy az 54. § (1)
bekezdésében meghatározott információkat magyarul is feltüntetik,
c) a Magyarországról származó és exportra szánt termékek esetében az 54. § (1)
bekezdésében említett és magyarul*** megadott információkat egy másik nyelven meg
lehet ismételni.
67. §127: Márkanevek használata
Amennyiben a pezsgők vagy habzóborok leírása, jelölése, kiszerelése és reklámozása
márkanevekkel egészül ki, ezek a márkanevek nem tartalmazhatnak semmiféle szót, szórészt,
jelet vagy illusztrációt,
a) amely esetében fennáll a veszély, hogy a 8. § értelmében tévedéshez vezet vagy
félrevezeti a fogyasztókat;
125 1493/1999/EK rendelet VIII. melléklet E. 11.
126 1493/1999/EK rendelet VIII. melléklet F.
** az EU-csatlakozás után: „a Közösség egy vagy több hivatalos nyelvén”
** az EU-csatlakozás után: „a Közösség egy vagy több hivatalos nyelvén”
*** az EU-csatlakozás után: „a Közösség egy hivatalos nyelvén”
*** az EU-csatlakozás után: „a Közösség egy hivatalos nyelvén”
127 1493/1999/EK rendelet VIII. melléklet H.
Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése
44
vagy
b) amely esetében fennáll a veszély, hogy összetévesztik egy asztali bor, egy meghatározott
termőhelyről származó minőségi bor, beleértve az m.t. minőségi pezsgőt is, vagy egy
olyan importált bor leírásával vagy annak egy részével, amelynek leírását jogszabályok
szabályozzák vagy a pezsgőn és habzóboron kívüli bármely egyéb termék leírásával,
illetve amely bármely ilyen termék leírásával azonos, kivéve ha a kérdéses pezsgő
küvéjének összeállításához felhasznált termékek jogosultak erre a leírásra vagy
kiszerelésre.
68. §: Palackok lezárása, pezsgős palackba tölthető termékek
(1)128 Az 52. §-ban említett termékeket csak olyan üvegpalackokban lehet eladás céljára
raktáron tartani vagy forgalomba hozni, amelyek
a) a következő módon vannak lezárva:
 gomba alakú, parafából vagy olyan egyéb anyagból készült dugóval, amelynek
élelmiszerekkel való érintkezése engedélyezett, s amelyet egy rögzítő eszköz tart a
helyén, szükség esetén egy lapocska borít, és amelyen olyan fólia vagy kupak van,
amely teljes egészében lefedi a dugót és a palack nyakának egészét vagy egy
részét,
 bármiféle egyéb alkalmas záróeszközzel a 0,20 liter névleges tartalmat meg nem
haladó palackok esetében, és
b) e rendelet rendelkezéseinek megfelelő címkézéssel vannak ellátva.
Az 52. §-ban említett, a 61. § (1) és (2) bekezdésében említettek szerint palackban történő
második alkoholos erjedéssel előállított termékek esetében azonban el lehet térni az első
albekezdés rendelkezéseitől, amennyiben az adott pezsgő
 még mindig az előállítás folyamatában van,
 ideiglenes dugóval van lezárva és nincs felcímkézve,
és azt
 m.t. minőségi pezsgők előállítására szánják,
 csak az érintett meghatározott termőhelyen belül, az előállítók között
forgalmazzák,
 kísérő dokumentummal kísérik, és
 különleges felügyeletnek vetik alá.
(2)129 Csak a következők tölthetők az (1) bekezdés (a) pontjában említett záróeszközzel
ellátott „pezsgő” típusú vagy hasonló palackokba értékesítés, forgalomba hozatal vagy export
céljából:
 az 52. §-ban említett termékek,
128 1493/1999/EK rendelet VIII. melléklet G. 1.
129 1493/1999/EK rendelet VIII. melléklet G. 2.
Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése
45
 azok az italok, amelyeket hagyományosan ilyen palackokba töltöttek és
amelyek
 megfelelnek a gyöngyöző bor vagy szén-dioxid hozzáadásával készült
gyöngyöző bor meghatározásának a Magyar Borkönyv Borok
előállításáról szóló fejezetében említettek szerint,
vagy
 egy gyümölcs vagy más mezőgazdasági termék alkoholos erjedésével
készítettek, különösen a 29. § (2) bekezdésében említett termékek,
valamint a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében
meghatározott ízesített borok, ízesített boralapú italok és ízesített
boralapú koktélok közé tartozó termékek,
vagy
 tényleges alkoholtartalma nem nagyobb, mint 1,2 térfogat%.
 azok a termékek, amelyek esetében annak ellenére, hogy ilyen kiszereléssel
rendelkeznek, nem áll fenn annak a veszélye, hogy félrevezetik a fogyasztót a
termék valódi jellegét illetően.
69. §130: Félrevezetés tilalma (nem pezsgő pezsgőre emlékeztető jelölése ill.
kiszerelése)
Az 52. § alá tartozóktól eltérő termékek leírása, kiszerelése és reklámozása nem jelezheti,
sejtetheti vagy sugallhatja, hogy az adott termék pezsgő.
70. §131: M.t. minőségi pezsgő jelölése
Az m.t. minőségi pezsgőket csak azzal a feltétellel lehet forgalomba hozni, hogy a dugón fel
van tüntetve annak a meghatározott termőhelynek a neve, amelyre jogosultak, továbbá a
palack fel van címkézve attól a pillanattól kezdve, hogy elhagyja a készítés helyét.
A címkézésre vonatkozóan azonban kivételek tehetők, amennyiben erről az OBI-t és az
illetékes vámhatóságot értesítik.
71 §: A pezsgőkre vonatkozó kiegészítő rendelkezések
(1)132 A 40. és 41. §, a 42. § (1) bekezdés, a 43. § (1) bekezdés és a 44. § rendelkezései
értelemszerűen alkalmazandók a pezsgőkre.
(2)133 Az 50. § (4) bekezdésének a rendelkezései alkalmazandók az m.t. minőségi pezsgőkre.
130 1493/1999/EK rendelet VIII. melléklet I.2.
131 1493/1999/EK rendelet VIII. melléklet I.5.
132 753/2002/EK rendelet 45. cikk (1)
133 753/2002/EK rendelet 45. cikk (2)
Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése
46
Az m.t. minőségi pezsgők előállítására vonatkozó, a 61. § (1) és (4) bekezdésében
említetteken kívüli kifejezések használatára a 35. § rendelkezései értelemszerűen
alkalmazandók.
(2)134 A 4-7. fejezet rendelkezései –– a (2) bekezdésben valamint a 40. § (6) bekezdésének
első francia bekezdésében említettek kivételével –– nem alkalmazandók az m.t. minőségi
pezsgőkre.
72. §135: „Pinot” szőlőfajták
Az m.t. minőségi pezsgők és minőségi pezsgők esetén a termék megjelölését kiegészítő
„Pinot blanc”, „Pinot noir” és „Pinot gris” fajtanevek, illetve az ezekkel egyenértékű nevek
helyettesíthetők a „Pinot” szinonimával.
9. fejezet: Szőlőmustra, részben erjedt szőlőmustra, sűrített
szőlőmustra és a még erjedésben lévő újborra vonatkozó előírások
73. §: Kötelező jelölések
(1)136 A 2. § (2) bekezdésének c) pontjában említett termékek címkéje tartalmazza a termék
kereskedelmi megnevezését, a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében
meghatározottak közül a terméket legpontosabban leíró megnevezés felhasználásával.
(2)137 A 2. § (2) bekezdésének c) pontjában említett termékek címkéi tartalmazzák a
következőket:
a) a termék névleges térfogatának jelölését,
b) 60 literes vagy kisebb névleges térfogatú tárolóedények esetén a palackozó nevét vagy
cégnevét, valamint annak a településnek a nevét, ahol a palackozó székhelye van;
c) egyéb tárolóedények esetén a feladó nevét vagy cégnevét, valamint annak a településnek a
nevét, ahol a feladó székhelye van;
d) import termékek esetén az importőr nevét, illetve, ha a palackozás Magyarországon
történt, a palackozó nevét.
A b), c) és d) pontban említett jelölések esetén a 31. § rendelkezései értelemszerűen
alkalmazandók a Magyarországon belül előállított termékekre, míg a 89. § (1) bekezdésének
a) pontjának rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók a külföldön előállított termékekre.
(3)138 Szőlőmust és sűrített szőlőmust esetén a címke tartalmazza a sűrűség jelölését.
A részben erjedt szőlőmust és a még erjedésben lévő újbor esetén a címke tartalmazza a
tényleges és/vagy összes alkoholtartalom jelölését.
134 753/2002/EK rendelet 45. cikk (3)
135 753/2002/EK rendelet 46. cikk
136 753/2002/EK rendelet 12. cikk (1)
137 753/2002/EK rendelet 12. cikk (2, 3)
138 753/2002/EK rendelet 12. cikk (4)
Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése
47
Amennyiben az összes alkoholtartalom fel van tüntetve, különösen a részben erjedt szőlőmust
esetén, az nem térhet el 0,5%-nál nagyobb mértékben az elemzéssel megállapított
alkoholtartalomtól.
Az összes alkoholtartalomnak megfelelő számjegyet a „% vol” rövidítés követi és az „összes
alkoholtartalom” vagy „összes alkohol” kifejezés előzi meg. Ezt a számot a címkén a
tényleges alkoholtartalom jelölésére megállapított minimális magasságú írásjelekkel kell
feltüntetni.
A tényleges alkoholtartalmat a címkén legalább 5 mm magas írásjelekkel kell feltüntetni, ha a
névleges térfogat meghaladja a 100 cl-t, legalább 3 mm magas írásjelekkel, ha az legfeljebb
100 cl, de 20 cl-nél nem kisebb, és legalább 2 mm magas írásjelekkel, ha az 20 cl vagy annál
kisebb.
(4)139 A Magyarországon szüretelt és feldolgozott szőlőből készült szőlőmust exportálása
esetén a címkék tartalmazzák Magyarország nevét.
(5)140 A 2. § (2) bekezdésének c) pontjában említett, külföldön előállított termékek esetén a
címke tartalmazza az érintett ország nevét.
(6) 141 (7) második és harmadik albekezdés
Olyan szőlőmust esetén, amelyet nem abban az országban készítettek, ahol a felhasznált
szőlőt szüretelték, a címke tartalmazza a „…-ban szüretelt szőlőből …-ban készült must”
jelölést.
Olyan borok esetében, amelyeket nem abban az országban készítettek, ahol a felhasznált
szőlőt szüretelték, a címke tartalmazza a „…-ban szüretelt szőlőből ….-ban készült bor”
jelölést.
(7)142 A 2. § (2) bekezdésének c) pontjában említett termékek címkéi tartalmazzák a
tételszámot, a 26. § (3) bekezdésének megfelelően.
(8)143 A 11. § rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók az (1)–(7) bekezdésben említett
kötelező jelölésekre.
74. §: Választható jelölések
(1)144 A 2. § (2) bekezdésének c) pontjában említett termékek címkézése kiegészíthető az
értékesítésben részt vevő egy vagy több személy nevének, címének és foglalkozásának
jelölésével; a 31. § rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók az érintett termékekre.
(2)145 A 2. § (2) bekezdésének c) pontjában említett termékek címkézése egyéb választható
jelölésekkel is kiegészíthető. A 10. § és a 23. § rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók
ezekre a termékekre.
139 753/2002/EK rendelet 12. cikk (5)
140 753/2002/EK rendelet 12. cikk (6)
141 753/2002/EK rendelet 12. cikk
142 753/2002/EK rendelet 12. cikk (8)
143 753/2002/EK rendelet 11. cikk (2)
144 753/2002/EK rendelet 13. cikk (1)
145 753/2002/EK rendelet 13. cikk (2)
Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése
48
75. §: Földrajzi jelzés feltüntetése
(1)146 A Magyarországon készült, közvetlen emberi fogyasztásra szánt részben erjedt
szőlőmust megjelölhető földrajzi jelzéssel. Ilyen esetben a 73. § (1) bekezdésében említett
kereskedelmi megnevezés a következőkből tevődik össze:
a) a „részben erjedt szőlőmust” kifejezésből;
b) a földrajzi egység nevéből;
c) egy hagyományos egyedi kifejezésből; ha ebbe a kifejezésbe beletartozik a termék
kereskedelmi megnevezése, azt nem kell megismételni.
A 45. § és a 46. §, valamint e rendelet tájborok nevének védelmére vonatkozó rendelkezései
értelemszerűen alkalmazandók a közvetlen emberi fogyasztásra szánt, földrajzi jelzéssel
ellátott, részben erjedt szőlőmustra.
(2)147 A Magyarországon készült, közvetlen emberi fogyasztásra szánt és földrajzi jelzéssel
ellátott részben erjedt szőlőmust címkézése a következő jelölésekkel egészülhet ki:
a) a szüreti évvel; a 33. § és a 39. § rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók;
b) egy vagy több szőlőfajta nevével; a 38. § (2) bekezdése és a 39. § rendelkezései
értelemszerűen alkalmazandók;
c) díjakra, érmekre és versenyekre való utalással; a 34. § rendelkezései értelemszerűen
alkalmazandók;
d) a termék kinyerésének módjára vagy előállításának módszerére vonatkozó jelölésekkel; a
35. § rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók;
e) kiegészítő hagyományos kifejezésekkel; a 40. §, a 41. §, a 42. § (1) bekezdése, a 43. § (1)
bekezdése és 44. § rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók;
f) egy vállalkozás nevével; a 36. § rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók;
g) a szőlő- és bortermelő gazdaságban, a szőlő- és bortermelő gazdaságok egy csoportja által
vagy egy, a termőhelyen belüli vállalkozás által történt palackozásra utaló jelölés; a 37. §
rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók.
10. fejezet: Likőrborokra, gyöngyöző borokra és szén-dioxid
hozzáadásával készült gyöngyöző borokra vonatkozó előírások
76. §: Kötelező jelölések
(1)148 A 26. § (2) g) pontjában említett „szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyöző bor”
kifejezés a kötelező jelöléseket tartalmazó címkén jelenik meg.
(2)149 A likőrborok, a gyöngyöző borok és szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyöző
borok címkéje a 26. § (1) bekezdésében említett kötelező jelöléseken kívül tartalmazza a
következőket:
146 753/2002/EK rendelet 14. cikk (1)
147 753/2002/EK rendelet 14. cikk (3)
148 753/2002/EK rendelet 38. cikk (2)
Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése
49
a) a palackozó, illetve – 60 liternél nagyobb névleges térfogatú tárolóedények esetén – a
feladó nevét vagy cégnevét, valamint a települést és Magyarország illetve a származási
ország nevét; gyöngyöző borok esetén a palackozó nevét a bor készítőjének neve
helyettesítheti;
b) importborok esetén az importőr nevét, illetve ha a palackozás Magyarország területén
belül történt, a palackozóét.
Az első albekezdésben tárgyalt jelölések esetén a 31. § (1)-(5). bekezdésének rendelkezései
értelemszerűen alkalmazandók a Magyarország területén belül előállított termékekre, és a 89.
§ (1) bekezdésének a) pontja értelemszerűen alkalmazandó a külföldön előállított termékekre.
(3)150 A Magyarországon készült likőrbor és gyöngyöző bor megjelölhető földrajzi jelzéssel.
Ilyen esetekben a kereskedelmi megnevezés a következőkből tevődik össze:
a) a „likőrbor”, illetve a „gyöngyöző bor” kifejezésből és
b) a földrajzi egység nevéből.
A 45. § és 46. §, valamint e rendelet tájborok nevének védelmére vonatkozó rendelkezései
értelemszerűen alkalmazandók a földrajzi jelzéssel ellátott likőrborokra és a földrajzi jelzéssel
ellátott gyöngyöző borokra.
77. §: Választható jelölések
(1)151 A Magyarországon készült likőrborok, gyöngyöző borok és szén-dioxid hozzáadásával
készült gyöngyöző borok címkézése a következő jelölésekkel egészíthető ki:
a) az értékesítésben részt vevő egy vagy több személy nevével, címével és foglalkozásával; a
31. § (1)–(5) bekezdésének rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók;
b) a termék típusával a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében
meghatározott feltételek szerint.
(2)152 A Magyarországon készült, földrajzi jelzéssel ellátott likőrborok és földrajzi jelzéssel
ellátott gyöngyöző borok címkézése a következő jelölésekkel egészülhet ki:
a) a szüreti évvel; a 33. és 39. § rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók;
b) egy vagy több szőlőfajta nevével; a 38. és 39. § rendelkezései értelemszerűen
alkalmazandók;
c) a díjakra, érmekre és versenyekre való utalással; a 34. § rendelkezései értelemszerűen
alkalmazandók;
d) a termék kinyerésének módjára vagy előállításának módszerére vonatkozó jelölésekkel; a
35. § rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók;
e) kiegészítő hagyományos kifejezésekkel; a 40. §, a 41. §, a 42. § (1) bekezdése, 43. § (1)
bekezdése valamint a 44. § rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók;
f) egy vállalkozás nevével; a 36. § rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók;
149 753/2002/EK rendelet 38. cikk (1)
150 753/2002/EK rendelet 38. cikk (3)
151 753/2002/EK rendelet 39. cikk (1)
152 753/2002/EK rendelet 39. cikk (2)
Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése
50
g) a szőlő- és bortermelő gazdaságban vagy a szőlő- és bortermelő gazdaságok egy csoportja
által vagy egy, a termőhelyen belüli vállalkozás által történt palackozásra utaló jelölés; a
37. § rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók;
(3)153 A b) pont kivételével az (1) bekezdés, valamint a (2) bekezdés nem alkalmazandó az
m.t. minőségi likőrborokra és az m.t. minőségi gyöngyöző borokra, amelyekre az 5-7. fejezet
alkalmazandó.
78. §154: Kiegészítő rendelkezés
A 76. § rendelkezései nem alkalmazandók az m.t. minőségi likőrborokra és az m.t. minőségi
gyöngyöző borokra, amelyekre a 4. fejezet alkalmazandó.
11. fejezet: Ízesített italokra vonatkozó előírások
79. §: Az ízesített italok jelölése
(1)155 A bortörvény 26. §-ában és a Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében szereplő,
az ízesített italokra vonatkozó kifejezések a bortörvényben illetve a Borkönyv Borok
előállításáról szóló fejezetében definiált, az ott megadott követelményeknek megfelelő italok
számára vannak fenntartva. Ezen italok neveként ezeket a jelöléseket kell használni.
Azok az italok, amelyek nem felelnek meg a bortörvényben és a Borkönyv Borok
előállításáról szóló fejezetében meghatározott termékeknek, nem viselhetik az ott
megnevezett jelöléseket.
(2)156 Az (1) bekezdésben említett kereskedelmi megnevezések nem egészíthetők ki olyan
földrajzi jelzéssel, amelyek használatára a felhasznált borászati termékek jogosultak.
80. §: Egyéb ízesített italok
(1)157 Az e fejezetnek nem megfelelő, borászati termékeket és ízesítő anyagokat tartalmazó és
legalább 1,2 térfogat% alkoholtartalmú ízesített italok kereskedelmi megnevezése nem
tartalmazhat a borászati termékekre való utalást.
(2)158 Az ennek a fejezetnek nem megfelelő ízesített italokat nem lehet a végső fogyasztó
számára történő értékesítés céljából forgalomba hozni, ha egy, az ebben a fejezetben
hivatkozott kereskedelmi megnevezést olyan szavakkal használják ezeket együtt, mint „fajta”,
„típus”, „szerű”, „utánzat”, „márka”, „ízű” vagy ezekhez hasonló más szavak.
153 753/2002/EK rendelet 39. cikk (3)
154 753/2002/EK rendelet 38. cikk (5)
155 1601/91/EGK rendelet 6. cikk (1)
156 1601/91/EGK rendelet 6. cikk (3)
157 1601/91/EGK rendelet 7. cikk (1)
158 1601/91/EGK rendelet 7. cikk (2)
Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése
51
(3)159 Az e fejezet hatálya alá nem tartozó, alkohol hozzáadásával készített borászati
termékeket tartalmazó ízesített italok számára a „wine cooler” leíró jelölés engedélyezett.
81. §: Az ízesített italok címkézése és kiszerelése
(1)160 A 79. § (1) bekezdésében hivatkozott italok címkézése és kiszerelése valamint e
termékek reklámja – az Élelmiszerkönyv végrehajtási rendeletében (1/1996. (I. 9.) FM-NMIKM)
foglalt rendelkezések felül – meg kell, hogy feleljen ennek a paragrafusnak.
(2)161 A 79. § (1) bekezdésében hivatkozott termékek kereskedelmi megnevezéseként egy, a
számukra ugyanazon paragrafus értelmében fenntartott jelölés használandó.
(3)162 A 79. § (1) bekezdése szerinti jelölések kiegészíthetők a legfontosabb felhasznált ízesítő
anyagra való hivatkozással.
(4)163 Ha az e fejezet alá eső termékek előállítása során felhasznált alkohol egyetlen kiindulási
anyagból származik (például az kizárólag boralkohol, melaszalkohol vagy gabonaalkohol), az
alkoholfajta feltüntethető a címkén.
Ha az alkohol különböző kiindulási anyagokból származik, a címke nem tartalmazhat az
alkohol típusára való külön utalást.
A színanyagok, ízesítő anyagok vagy egyéb engedélyezett adalékanyagok hígítására vagy
feloldására használt etilalkohol nem számít adalékanyagnak.
(5)164 Az e fejezet szerinti jelöléseket magyarul vagy magyarul és az EU egy vagy több
hivatalos nyelvén** kell megadni annak érdekében, hogy a végső fogyasztó könnyedén
megérthesse e jelölések mindegyikét, kivéve, ha a vásárló tájékoztatása más módon biztosítva
van.
(6)165 Importált termékek esetén azon ország valamely hivatalos nyelvének alkalmazása is
megengedett, amelyben a terméket készítették, amennyiben az ezen fejezetben előírt
jelöléseket ezen felül magyarul vagy magyarul és az Európai Unió egyik hivatalos nyelvén
is*** megadják, hogy így a végső fogyasztó könnyedén megérthesse e jelölések mindegyikét.
(7)166 Az e fejezet szerinti jelölések a Magyarországon készített és exportra szánt termékek
esetében valamely más nyelven is megismételhetők.
159 1601/91/EGK rendelet 7. cikk (3) értelemszerűen módosítva
160 1601/91/EGK rendelet 8. cikk (1)
161 1601/91/EGK rendelet 8. cikk (2)
162 1601/91/EGK rendelet 8. cikk (3)
163 1601/91/EGK rendelet 8. cikk (4)
164 1601/91/EGK rendelet 8. cikk (6)
** az EU-csatlakozás után: „a Közösség egy vagy több hivatalos nyelvén”
165 1601/91/EGK rendelet 8. cikk (7)
*** az EU-csatlakozás után: „a Közösség egy hivatalos nyelvén”
166 1601/91/EGK rendelet 8. cikk (8)
Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése
52
12. fejezet: Bor eredetű szeszipari termékekre vonatkozó előírások
82. §167: A szeszesitalok jelölése
(1) A bortörvény 31. §-ában és a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében
említett, a szeszesitalokra vonatkozó kifejezések a Borkönyv Borok előállításáról szóló
fejezetében definiált, az ott megadott követelményeknek megfelelő italok számára vannak
fenntartva.
Azok az italok, amelyek nem felelnek meg a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló
fejezetében meghatározott termékeknek, nem viselhetik az ott megnevezett jelöléseket. Ezeket
a termékeket „szeszesitaloknak” vagy „alkoholos italoknak” kell nevezni.
(2) Az (1) bekezdésben említett neveket helyettesíthetik olyan földrajzi jelzések is, amelyek
különböznek a (3) bekezdésben leírtaktól, ha azzal nem vezetik félre a fogyasztót.
(3)
a) Az 5. mellékletben felsorolt földrajzi jelzések helyettesíthetik az (1) bekezdésben említett
jelöléseket, vagy kiegészíthetik azokat, összetett megnevezést alkotva.
b) Az 5. mellékletben megadott földrajzi jelzéseket azon szeszesitalok számára tartják fenn,
amelyek esetében az a termelési fázis, amelynek során az ital végleges tulajdonságait és
meghatározó jellemzőit megkapta, az adott földrajzi egységben történt.
83. §168: Címkézés és kiszerelés
(1) A 82. § (1) bekezdésének első albekezdésében hivatkozott, a végső fogyasztónak szánt
szeszesitalok címkézésének és kiszerelésének, mind az ezen italokra vonatkozó reklámnak
meg kell felelnie az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvényben, a végrehajtására kiadott
rendeletekben és a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében foglaltaknak,
valamint a következő, (2) és (3) bekezdésben foglalt rendelkezéseknek.
(2)
a) A 82. § (1) bekezdésének első albekezdésében hivatkozott termékek kereskedelmi
megnevezése a számukra a 82. § értelmében fenntartott jelölések valamelyike.
b) A szeszesitalnak a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében meghatározott
nevét ki lehet egészíteni a „keverék” (blend) szóval, ha a terméket elegyítéssel állították
elő.
c) Néhány kivételtől eltekintve az érlelés idejét csak akkor szabad feltüntetni, ha az a
legkevesebb ideig érlelt alkoholos összetevőre vonatkozik, és feltéve, hogy a terméket
állami ellenőrzés mellett érlelték, vagy oly módon, amely az államival egyenlő értékű
garanciát biztosít.
d) 169A borpárlat palackozásához üveg- vagy kerámiapalackot kell használni.
167 1576/89/EGK rendelet 5. cikk
168 1576/89/EGK rendelet 7. cikk
169 bortörvény 34. § (1)
Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése
53
(3) A 82. § (1) bekezdésének első albekezdésében hivatkozott jelöléseket magyarul vagy
magyarul és az EU valamely hivatalos nyelvén** kell megadni annak érdekében, hogy a végső
fogyasztó könnyedén megérthesse e jelölések mindegyikét, kivéve, ha a vásárló tájékoztatása
más módon biztosítva van.
(4) Nem szabad lefordítani az 5. mellékletben felsorolt földrajzi megnevezéseket valamint a
„Grappa” és a „Raisin Brandy” kifejezést.
(5) Importált termékek esetén a gyártó ország valamely hivatalos nyelvének használata
engedélyezett, ha a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezete szerinti jelölések
magyarul*** is fel vannak tüntetve, hogy a fogyasztó könnyen megértse ezen jelölések
mindegyikét.
(6) A Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezete szerinti jelölések – a (4)
bekezdésben említett jelölések kivételével – Magyarországról származó, exportra szánt
termékek esetén egy másik nyelven is megismételhetők.
(7)170 A 82. §-ban említett termékek leírását csak akkor lehet egy versenyben történt részvétel
után szerzett éremre vagy díjra vagy bármely más kitüntetésre történő hivatkozással vagy
szimbólummal kiegészíteni, ha azt egy hivatalos testület vagy az e célra hivatalosan elismert
testület adományozta a kérdéses termék egy adott mennyiségére. E testületek és versenyek
listáját az 1.b melléklet tartalmazza.
84. §: A félrevezetés tilalma, védett kifejezések
(1)171 A végső fogyasztónak szánt, forgalomba hozott szeszesitalok esetében nem
használhatók olyan jelölések, amelyet úgy képeztek, hogy a Magyar Borkönyv Borok
előállításáról szóló fejezetében meghatározott kereskedelmi megnevezést a „fajta”, „típus”,
„szerű”, „stílusú”, „márka”, “ízű” vagy ezekhez hasonló más szavakkal egészítettek ki.
(2)172 A borpárlat és brandy, törkölypárlat és mazsolapárlat megnevezésében semmilyen
formában nem alkalmazható ezen italok számára fenntartott megnevezés, ha készítésükhöz
mezőgazdasági eredetű etil-alkoholt is használtak.
(3)173 Ha a (2) bekezdésben felsorolt szeszesitalokat összekeverik
 egy vagy több szeszesitallal, akár fel van sorolva a Magyar Borkönyv Borok
előállításáról szóló fejezetében vagy az Élelmiszerkönyv 1-3-1576/89 számú
előírásában, akár nem, és/vagy
 egy vagy több mezőgazdasági eredetű párlattal,
akkor a „szeszesital” vagy „alkoholos ital” kereskedelmi megnevezést a címkén látható
helyen, minden más minősítő jellegű kifejezés nélkül, jól felismerhetően és könnyen
olvashatóan kell feltüntetni.
** az EU csatlakozás után: „a Közösség egy vagy több hivatalos nyelvén”
*** az EU csatlakozás után: „a Közösség egyik hivatalos nyelvén”
170 A Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács javaslata
171 1576/89/EGK rendelet 8. cikk
172 1576/89/EGK rendelet 9. cikk (1)
173 1014/90/EGK rendelet 7c cikk
Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése
54
Az első albekezdés nem vonatkozik azoknak a keverékeknek a megjelölésére, amelyek
megfelelnek a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében vagy az
Élelmiszerkönyv 1-3-1576/89 számú előírásában leírt követelményeknek.
Az Élelmiszertörvény végrehajtási rendeletében (1/1996. (I. 9.) FM-NM-IKM) foglalt
rendelkezések sérelme nélkül az említett keverékek címkézésénél és kiszerelésénél csak a
Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében és az Élelmiszerkönyv 1-3-1576/89
számú előírásában szereplő generikus kifejezéseket lehet feltüntetni, s csak a kereskedelmi
megnevezésen kívül. E kifejezésnek sokkal inkább egy, az alkoholos összetevők ugyanazon
látómezőben szereplő felsorolásában, vagy legalábbis a „kevert szeszesital” kifejezés mellett
kell állnia, kiegészítve az adott keverési arány jelölésével. Ehhez a hivatkozáshoz ugyanolyan
típusú és színű betűket kell használni, mint amit a kereskedelmi megnevezés esetében
használnak; méretük azonban legfeljebb feleakkora lehet, mint a kereskedelmi megnevezés
mérete.
Az egyes alkoholos összetevők százalékos arányát a keverék összes alkoholtartalmához
viszonyítva térfogatszázalékban (% vol), a felhasznált mennyiség szerinti csökkenő
sorrendben kell feltüntetni.
85. §: A „Hefebrand” kifejezés használata
(1)174 A „Hefebrand” jelölés csak akkor használható a kereskedelmi megnevezés
kiegészítéseként, ha az adott termék megfelel a (2) bekezdésben meghatározott
követelményeknek. A (2) bekezdésben meghatározott követelményeknek nem megfelelő
termékekre az adott jelölés nem használható.
(2)175 A „Hefebrand” kifejezés borseprőből vagy erjesztett gyümölcs seprőjéből nyert olyan
szeszesital, amelynek minimális alkoholtartalma 38 térfogatszázalék (% vol). A „Hefebrand”
nevet kiegészíti a felhasznált alapanyag neve.
86. §: Megkülönböztetésre érdemes termékek jelölése
176A különleges brandy megkülönböztetésére használható jelzés a VS, a VSOP és az XO.
Ezen jelölések használatát az Országos Borszakértő Bizottság (OBB) javaslata alapján az OBI
határozatban engedélyezi. A határozat kiadásához az OBB javaslata mellett szükséges a
minimális érlelési idő igazolása a következők szerint:
− VS: 2 év,
− VSOP: 3 év,
− XO: 6 év
Az érlelés alatt 1000 liternél kisebb tölgyfahordóban történő érlelést kell érteni.
Az érlelési idő az elegyítéshez felhasznált brandy tételek térfogatban számított súlyozott
érlelési ideje.
174 1014/90/EGK rendelet 7a cikk
175 1014/90/EGK rendelet melléklet 8.
176 A Szeszipari Szövetség és Terméktanács javaslata, jelenleg a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló
fejezetében szerepel.
Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése
55
A különleges megkülönböztetésre érdemes palackozott borpárlatot állami ellenőrző jeggyel
kell ellátni. Az ezzel kapcsolatos eljárásra a bortörvény 41-42. §-ának előírásai az irányadóak
azzal az eltéréssel, hogy a származási bizonyítványt a bortörvény 32. § (4) bekezdésében
meghatározott minősítő határozat helyettesíti.
13. fejezet: Egyéb termékekre vonatkozó előírások
87. §: Az alkoholmentes bor, a csökkentett alkoholtartalmú bor, az
alkoholmentes borból készült habzó ital, a csökkentett alkoholtartalmú borból
készült habzó ital és a diabetikus boralapú termékek jelölése
(1) A Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében definiált alkoholmentes bor
esetében az „alkoholmentes bor” jelölést a palackozott termék címkéjén, a tárolóedényen, a
csomagoló anyagokon, az itallapokon és árlistákon fel kell tüntetni.
A palack tartalmát jelölő címkén az „alkoholmentes bor” kifejezést egységes írásmóddal,
színnel és betűnagysággal kell feltüntetni úgy, hogy ez a jelölés a többi információtól
jelentősen eltérjen, feltűnő legyen.
(2) A Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében definiált csökkentett
alkoholtartalmú bor esetén a „csökkentett alkoholtartalmú bor” jelölést a palackozott termék
címkéjén, a tartályon, a csomagoló anyagokon, az itallapokon és árlistákon fel kell tüntetni.
A palack tartalmát jelölő címkén a „csökkentett alkoholtartalmú bor” kifejezést egységes
írásmóddal, színnel és betűnagysággal kell feltüntetni úgy, hogy ez a jelölés a többi
információtól jelentősen eltérjen, feltűnő legyen.
(3) A Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében definiált alkoholmentes borból
készült habzó ital esetén az „alkoholmentes borból készült habzó ital” jelölést a palackozott
termék címkéjén, a tartályon, a csomagoló anyagokon, az itallapokon és árlistákon fel kell
tüntetni.
A palack tartalmát jelölő címkén az „alkoholmentes borból készült habzó ital” kifejezést
egységes írásmóddal, színnel és betűnagysággal kell feltüntetni úgy, hogy ez a jelölés a többi
információtól jelentősen eltérjen, feltűnő legyen.
(4) A Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében definiált csökkentett
alkoholtartalmú borból készült habzó ital esetén a „csökkentett alkoholtartalmú borból készült
habzó ital” jelölést a palackozott termék címkéjén, a tartályon, a csomagoló anyagokon, az
itallapokon és árlistákon fel kell tüntetni.
A palack tartalmát jelölő címkén az „csökkentett alkoholtartalmú borból készült habzó ital”
kifejezést egységes írásmóddal, színnel és betűnagysággal kell feltüntetni úgy, hogy ez a
jelölés a többi információtól jelentősen eltérjen, feltűnő legyen.
(5)177 A Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében definiált diabetikus boralapú
termékek esetén a tárolóedényen fel kell tüntetni
− az összes cukortartalmat invertcukorban megadva g/l-ben, és ha ez az érték a 4
g/l-t meghaladja, a glukóz- és a fruktóz-tartalmat külön-külön, g/l-ben;
177 a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetének ide átvágott része
Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése
56
− az összes alkohol értéket 1 literre vonatkoztatva.
14. fejezet: Importtermékekre vonatkozó előírások
88. §178: A származási országok nevének jelölése
A származási ország nevének jelzése a következőkkel egészül ki:
a) a Magyarországon kívüli több országból származó termékeknek Magyarországon kívül
történt keverésével készült borok esetében a „…-ból származó borok keveréke”
kifejezéssel, megadva a szóban forgó országok nevét; vagy
b) az egyik, Magyarországon kívüli országból származó szőlőből egy másik, szintén
Magyarországon kívüli országban készült borok esetében a „…-ban szüretelt szőlőből …-
ban készült bor” kifejezéssel, megadva a szóban forgó országok nevét.
89. § Választható jelölések
(1)179 Az importált borok – a pezsgők és a habzóborok kivételével –, valamint a 2. § (2)
bekezdésének c) pontjában említett, külföldön készült termékek címkézése kiegészülhet a
következőkkel:
a) az értékesítésben részt vevő egy vagy több személy nevével, címével és foglalkozásával,
amennyiben az érintett országban szabályozottak a használat feltételei;
b) a termék típusával; a 32. § rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók;
c) egy sajátos színnel, amennyiben a használat feltételei szabályozottak az érintett országban.
Likőrborok, gyöngyöző borok, szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyöző borok és a 2. §
(2) bekezdésének c) pontjában említett, külföldön készült termékek esetén az első albekezdés
b) pontja szerinti jelölés használható, amennyiben a használat feltételei szabályozottak az
érintett országban.
(2)180 Az (1) bekezdés első albekezdésének a) pontjában említett jelöléseket illetően, valamint
az importőrnek, illetve — ha a palackozás Magyarországon belül történt, a 26. § (4)
bekezdésének első francia bekezdésében említett — palackozónak a feltüntetése tekintetében
e rendelet 31. § (1) és (2) bekezdésének, (3) bekezdésének első albekezdésének és (4)
bekezdésének rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók.
90. §: Választható jelölések földrajzi jelzéssel ellátott importborok esetében
(1)181 A földrajzi jelzéssel ellátott importált borok (a pezsgők és a habzóborok kivételével, de
a túlérett szőlőből készült borokat beleértve) és közvetlen emberi fogyasztásra szánt,
178 753/2002/EK rendelet 35. cikk
179 753/2002/EK rendelet 34. cikk (1)
180 753/2002/EK rendelet 34. cikk (2)
181 753/2002/EK rendelet 37. cikk (1)
Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése
57
külföldön készült részben erjedt szőlőmustok címkézése a következő jelölésekkel egészülhet
ki:
a) a szüreti évvel; ez a jelölés akkor használható, ha az érintett ország szabályozta ennek
használatát, és ha a szóban forgó bor készítéséhez használt szőlő legalább 85%-át az adott
évben szüretelték, az esetleges édesítésre használt termékek mennyiségét nem beleértve;
b) egy vagy több szőlőfajta nevével; ezek a fajták akkor használhatók, ha
i. a használat feltételei az adott országban szabályozottak;
ii. a fajtanevek és szinonimáik megfelelnek az OIV, az UPOV és/vagy az IBPGR által
meghatározott neveknek és szinonimáknak;
iii. e rendelet 38. §-ának (1) bekezdése c), d), e) és f) pontjának követelményei
teljesülnek; a 38. § (2) bekezdésének rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók;
c) díjakra, érmekre és versenyekre való utalással; a 34. § rendelkezéseit értelemszerűen
alkalmazandók;
d) a termék kinyerésének módjára és előállításának módszerére vonatkozó jelölésekkel, ha a
használat feltételei az adott országban szabályozottak;
e) az importált borok és a közvetlen emberi fogyasztásra szánt, külföldön készült részben
erjedt szőlőmustok esetén a 42. § (2) bekezdésében és a 43. § (2) bekezdésében
feltüntetett kifejezésektől eltérő kiegészítő hagyományos kifejezésekkel az érintett ország
jogszabályainak megfelelően, valamint a 42. § (2) bekezdésében és a 43. § (2)
bekezdésében feltüntetett kiegészítő hagyományos kifejezésekkel, feltéve, hogy a
használat feltételeit az adott ország a 40. §-nak, a 41. §-nak, a 42. § (1) bekezdésének, a
43. § (1) bekezdésének illetve a 44. §-nak megfelelően szabályozza;
f) egy vállalkozás nevével, ha a használat feltételei az adott országban szabályozottak; a 36.
§ rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók;
g) amennyiben a kifejezés használatának feltételei az érintett országban szabályozottak, egy
arra utaló jelölés, hogy a palackozást
i. a szőlő- és bortermelő gazdaság, a szőlő- és bortermelő gazdaságok egy csoportja
vagy egy, a termőhelyen található vállalkozás végezte; illetve
ii. a termőhelyen végezték, feltéve, hogy a palackozás az adott termőhelyen vagy e
termőhely közvetlen közelében található létesítményekben történt.
(2)182 Az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett jelölések egyidejűleg is használhatók,
amennyiben az e rendelkezésekben érintett és a keverésből származó termékeknek legalább
85%-a az ezen termék leírásában megadott szőlőfajtából és az ott feltüntetett szüreti évből
származik, az esetleges édesítésre használt termékek mennyiségét nem beleértve.
91. §: Települések nevének feltüntetése
183 Importált, földrajzi jelzéssel el nem látott termékek esetében annak a településnek a neve,
ahol a 89. § (2) bekezdésének első albekezdésében említett személy vagy személyek
182 753/2002/EK rendelet 37. cikk (2)
183 753/2002/EK rendelet 34. cikk (2) második albekezdés
Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése
58
székhelye található, legfeljebb feleakkora írásjelekkel jelenik meg a címkén, mint a
származási ország neve mellett álló „bor” szó feltüntetéséhez használt írásjelek.
184 Importált, földrajzi jelzéssel ellátott termékek esetében annak a településnek a neve, ahol a
89. § (2) bekezdésének első albekezdésében említett személy vagy személyek székhelye
található, legfeljebb feleakkora írásjelekkel jelenik meg a címkén, mint a földrajzi jelzés
feltüntetéséhez használt írásjelek.
Az első és második albekezdés nem alkalmazandó abban az esetben, amikor a települést vagy
településrészt egy, a 19. § (1) bekezdésében említett kód jelöli.
1.a melléklet185: A 34. és a 64. §-ban említett versenyek és testületek
Rendező ország és szerv Borverseny neve
Magyarország
Hegyközségek Nemzeti Tanácsa
1076 Budapest
Thököly út 18.
Országos Borverseny
Magyar Szőlő- és Borkultúra Kht.
1113 Budapest
Bartók Béla út 152.
VinAgora
Concours International de Vins
Pannon Borműves Céh
8262 Badacsonylábdihegy
Római út 93.
Pannon Bormustra
Magyar Boradémia
1014 Budapest
Szentháromság tér 6.
Év borásza
Magyar Boradémia
1014 Budapest
Szentháromság tér 6.
Év pincészete
Belgium
Vinopres
BP 129
Rue du Buisson aux Loups 7
B-1400 Nivelles
Concours mondial de Bruxelles
Németország
184 753/2002/EK rendelet 34. cikk (2) harmadik albekezdés
185 a Bizottság 3201/90/EK rendeletének 15(6) cikke értelmében összeállított (2002/C 299/04) jegyzék alapján,
beírva a megfelelő magyar versenyeket illetve testületeket
Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése
59
Mundus Vini GmbH
Internationale Weinakademie
c/o Meininger Verlag GmbH
Maximilianstrasse 7-17
D-67433 Neustadt an der Weinstrasse
Mundus Vini
Franciaország
Comité d'organisation du civart
Quai Jean –Bart
F-33710 Bourg-sur-Gironde
Challenge international du vin
Union française des oenologues
15, rue Augustin
F-75002 Paris
Les Vinalies internationales
Association Forum oenologique
Maison des vignerons du chateau de
Chaintré
F-71570 Chaintré Cedex 453 bis
Concours chardonnay du monde
Les Citadelles du Vin
Rue Ulysse Laine
F-33710 Bourg-sur-Gironde
Les Citadelles du Vin
Olaszország
Ente autonomo fiere di Verona
Viale del Lavoro, 8
I-37100 Verona
Concorso enologice internazionale Vinitaly
Portugália
Cámara de Agricultura do Norte
Rua de Santa Catarina, 741
P-400-454 Porto
Concurso Internacional dos Vinhos
Cidade do Porto
Egyesült Királyság
Wine Magazine
The Euro Publishing Company
Globe House
652 Victoria Road
South Ruislip
Middlesex HA4 0LN
International Wine Challenge
Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése
60
International Wine and Spirit
Competition Ltd.
Paynes Green
Weare Street
Ockley
Surrey RH5 5NH
International Wine and Spirit Competition
Argentína
Instituto Nacional de Vitivinicultura Concours international de vins Vinandino
Kanada
Société des alcools du Québec
905, rue de Lorimier
Montréal (Québec) H2K 3V9
Séléctions mondiales
Szlovénia
Gospodarsko razsatavisce Ljubljana
61000 Ljubljana Titova 50
Ljubljana Fair
1.b melléklet186: A 83. §-ban említett versenyek és testületek
Magyar Szeszipari Szövetség és
Terméktanács
1118 Budapest
Országos Pálinkaverseny
Dél-kelet Magyarországi Pálinkafőzők
Egyesülete
5650 Gyula
Cserjés u. 44.
Országos Kisüsti Pálinkaverseny
2. melléklet187: A 42. §-ban említett hagyományos kifejezések
Hagyományos
kifejezés Érintett borok Termékkategória / -
kategóriák Nyelv
186 a Bizottság 3201/90/EK rendeletének 15(6) cikke értelmében összeállított (2002/C 299/04) jegyzék alapján,
beírva a megfelelő magyar versenyeket illetve testületeket
187 753/2002/EK rendelet III. melléklet „A” rész
Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése
61
Hagyományos
kifejezés Érintett borok Termékkategória / -
kategóriák Nyelv
NÉMETORSZÁG
A 48.§-ban említett
hagyományos egyedi
kifejezések
Qualitätswein valamennyi m.t. minőségi bor német
Qualitätswein
garantierten
Ursprungs/Q.g.U.
valamennyi m.t. minőségi bor német
Qualitätswein mit
Prädikat/Q.b.A.m.Pr.
vagy Prädikatswein
valamennyi m.t. minőségi bor német
Qualitätsschaumwein
garantierten
Ursprungs/Q.g.U.
valamennyi m.t. minőségi pezsgő német
Auslese valamennyi m.t. minőségi bor német
Beerenauslese valamennyi m.t. minőségi bor német
Eiswein valamennyi m.t. minőségi bor német
Kabinett valamennyi m.t. minőségi bor német
Spätlese valamennyi m.t. minőségi bor német
Trockenbeerenauslese valamennyi m.t. minőségi bor német
A 46.§-ban említett
kifejezések
Landwein valamennyi földrajzi jelzéssel ellátott
asztali bor
Kiegészítő
hagyományos
kifejezések
Badisch Rotgold Baden m.t. minőségi bor német
Klassik vagy Classic valamennyi m.t. minőségi bor német
Ehrentrudis Baden m.t. minőségi bor német
Riesling-
Hochgewächs
valamennyi m.t. minőségi bor német
Schillerwein Württemberg m.t. minőségi bor német
Weißherbst valamennyi m.t. minőségi bor német
Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése
62
Hagyományos
kifejezés Érintett borok Termékkategória / -
kategóriák Nyelv
Winzersekt valamennyi m.t. minőségi pezsgő német
AUSZTRIA
A 48.§-ban említett
hagyományos egyedi
kifejezések
Qualitätswein valamennyi m.t. minőségi bor német
Qualitätswein
besonderer Reife und
Leseart vagy
Prädikatswein
valamennyi m.t. minőségi bor német
Qualitätswein mit
staatlicher
Prüfnummer
valamennyi m.t. minőségi bor német
Ausbruch vagy
Ausbruchwein
valamennyi m.t. minőségi bor német
Auslese vagy
Auslesewein
valamennyi m.t. minőségi bor német
Beerenauslese(wein) valamennyi m.t. minőségi bor német
Eiswein valamennyi m.t. minőségi bor német
Kabinett vagy
Kabinettwein
valamennyi m.t. minőségi bor német
Schilfwein valamennyi m.t. minőségi bor német
Spätlese vagy
Spätlesewein
valamennyi m.t. minőségi bor német
Strohwein valamennyi m.t. minőségi bor német
Trockenbeerenauslese valamennyi m.t. minőségi bor német
A 46.§-ban említett
kifejezések
Landwein valamennyi földrajzi jelzéssel ellátott
asztali bor
Kiegészítő
hagyományos
kifejezések
Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése
63
Hagyományos
kifejezés Érintett borok Termékkategória / -
kategóriák Nyelv
Ausstich valamennyi m.t. minőségi bor és
földrajzi jelzéssel ellátott
asztali bor
német
Auswahl valamennyi m.t. minőségi bor és
földrajzi jelzéssel ellátott
asztali bor
német
Bergwein valamennyi m.t. minőségi bor és
földrajzi jelzéssel ellátott
asztali bor
német
Klassik vagy Classic valamennyi m.t. minőségi bor német
Erste Wahl valamennyi m.t. minőségi bor és
földrajzi jelzéssel ellátott
asztali bor
német
Hausmarke valamennyi m.t. minőségi bor és
földrajzi jelzéssel ellátott
asztali bor
német
Heuriger valamennyi m.t. minőségi bor és
földrajzi jelzéssel ellátott
asztali bor
német
Jubiläumswein valamennyi m.t. minőségi bor és
földrajzi jelzéssel ellátott
asztali bor
német
Sturm valamennyi földrajzi jelzéssel ellátott
részben erjedt szőlőmust
német
SPANYOLORSZÁG
A 48.§-ban említett
hagyományos egyedi
kifejezések
Denominación de
origen (DO)
valamennyi m.t. minőségi bor, m.t.
minőségi pezsgő, m.t.
minőségi gyöngyöző bor
és m.t. minőségi likőrbor
spanyol
Denominación de
origen calificada
(DOCa)
valamennyi m.t. minőségi bor, m.t.
minőségi pezsgő, m.t.
minőségi gyöngyöző bor
és m.t. minőségi likőrbor
spanyol
Vino dulce natural valamennyi m.t. minőségi likőrbor spanyol
Vino generoso m.t. minőségi likőrbor spanyol
Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése
64
Hagyományos
kifejezés Érintett borok Termékkategória / -
kategóriák Nyelv
Vino generoso de licor m.t. minőségi likőrbor spanyol
A 46.§-ban említett
kifejezések
Vino de la Tierra valamennyi földrajzi jelzéssel ellátott
asztali bor
Kiegészítő
hagyományos
kifejezések
Aloque DO Valdepeñas m.t. minőségi bor spanyol
Añejo valamennyi m.t. minőségi bor,
földrajzi jelzéssel ellátott
asztali bor
spanyol
Clásico DO Abona
DO El Hierro
DO Lanzarote
DO La Palma
DO Tacoronte-Acentejo
DO Tarragona
DO Valle de Güimar
DO Valle de la Orotava
DO Ycoden-Daute-Isora
m.t. minőségi bor spanyol
Cream DDOO Jérez-Xerès-
Sherry y Manzanilla
Sanlúcar de Barrameda
DO Montilla Moriles
DO Málaga
DO Condado de Huelva
m.t. minőségi likőrbor angol
Criadera DDOO Jérez-Xerès-
Sherry y Manzanilla
Sanlúcar de Barrameda
DO Montilla Moriles
DO Málaga
DO Condado de Huelva
m.t. minőségi likőrbor spanyol
Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése
65
Hagyományos
kifejezés Érintett borok Termékkategória / -
kategóriák Nyelv
Criaderas y Soleras DDOO Jérez-Xerès-
Sherry y Manzanilla
Sanlúcar de Barrameda
DO Montilla Moriles
DO Málaga
DO Condado de Huelva
m.t. minőségi likőrbor spanyol
Crianza valamennyi m.t. minőségi bor spanyol
Dorado DO Rueda
DO Málaga
m.t. minőségi likőrbor spanyol
Gran Reserva valamennyi m.t. minőségi
bor
Cava
m.t. minőségi bor,
m.t. minőségi pezsgő
spanyol
spanyol
Noble valamennyi m.t. minőségi bor,
földrajzi jelzéssel ellátott
asztali bor
spanyol
Pajarete DO Málaga m.t. minőségi likőrbor spanyol
Pálido DO Condado de Huelva
DO Rueda
DO Málaga
m.t. minőségi likőrbor spanyol
Primero de cosecha DO Valencia m.t. minőségi bor spanyol
Rancio valamennyi m.t. minőségi likőrbor,
m.t. minőségi bor
spanyol
Raya DO Montilla-Moriles m.t. minőségi likőrbor spanyol
Reserva valamennyi m.t. minőségi bor spanyol
Sobremadre DO vinos de Madrid m.t. minőségi bor spanyol
Solera DDOO Jérez-Xerès-
Sherry y Manzanilla
Sanlúcar de Barrameda
DO Montilla Moriles
DO Málaga
DO Condado de Huelva
m.t. minőségi likőrbor spanyol
Superior valamennyi m.t. minőségi bor spanyol
Trasañejo DO Málaga m.t. minőségi likőrbor spanyol
Vino Maestro DO Málaga m.t. minőségi likőrbor spanyol
Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése
66
Hagyományos
kifejezés Érintett borok Termékkategória / -
kategóriák Nyelv
Vendimia inicial DO Utiel-Requena m.t. minőségi bor spanyol
Viejo valamennyi m.t. minőségi bor és
földrajzi jelzéssel ellátott
asztali bor
m.t. minőségi likőrbor
spanyol
Vino de tea DO La Palma m.t. minőségi bor spanyol
FRANCIAORSZÁG
A 48.§-ban említett
hagyományos egyedi
kifejezések
Appellation d’origine
contrôlée
valamennyi m.t. minőségi bor, m.t.
minőségi gyöngyöző bor,
m.t. minőségi pezsgő és
m.t. minőségi likőrbor
francia
Appellation contrôlée valamennyi m.t. minőségi bor, m.t.
minőségi gyöngyöző bor,
m.t. minőségi pezsgő és
m.t. minőségi likőrbor
Appellation d’origine
vin délimité de qualité
supérieure
valamennyi m.t. minőségi bor, m.t.
minőségi gyöngyöző bor,
m.t. minőségi pezsgő és
m.t. minőségi likőrbor
francia
Vin doux naturel AOC Banyuls, Banyuls
Grand Cru, Muscat de
Frontignan, Grand
Roussillon, Maury,
Muscat de Beaume de
Venise, Muscat de Lunel,
Muscat de Mireval,
Muscat de Rivesaltes,
Muscat de St Jean de
Minervois, Rasteau,
Rivesaltes
m.t. minőségi likőrbor francia
A 46.§-ban említett
kifejezések
Vin de pays valamennyi földrajzi jelzéssel ellátott
asztali bor
francia
Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése
67
Hagyományos
kifejezés Érintett borok Termékkategória / -
kategóriák Nyelv
Kiegészítő
hagyományos
kifejezések
Ambré valamennyi
valamennyi
m.t. minőségi likőrbor
földrajzi jelzéssel ellátott
asztali bor
francia
Château valamennyi m.t. minőségi bor, m.t.
minőségi pezsgő és m.t.
minőségi likőrbor
francia
Cinquième cru classé AOC Haut-Médoc,
Margaux, St-Julien,
Pauillac, St-Estèphe,
Pessac-Leognan
m.t. minőségi bor francia
Clairet AOC Bourgogne, AOC
Bordeaux
m.t. minőségi bor francia
Clos valamennyi m.t. minőségi bor francia
Cru artisan AOC Médoc, Haut-
Médoc, Margaux, Moulis,
Listrac, St-Julien,
Pauillac, St-Estèphe
m.t. minőségi bor francia
Cru bourgeois AOC Médoc, Haut-
Médoc, Margaux, Moulis,
Listrac, St-Julien,
Pauillac, St-Estèphe
m.t. minőségi bor francia
Cru classé AOC Côtes de Provence,
Graves, St-Émilion Grand
Cru, Haut-Médoc,
Margaux, St-Julien,
Pauillac, St-Estèphe,
Sauternes, Pessac
Léognan, Barsac
m.t. minőségi bor francia
Deuxième cru classé AOC Haut-Médoc,
Margaux, St-Julien,
Pauillac, St-Estèphe,
Pessac-Leognan
m.t. minőségi bor francia
Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése
68
Hagyományos
kifejezés Érintett borok Termékkategória / -
kategóriák Nyelv
Grand cru AOC Alsace, Banyuls,
Bonnes Mares, Chablis,
Chambertin, Chapelle
Chambertin, Chambertin
Clos-de-Bèze, Mazoyères
ou Charmes Chambertin,
Latricières-Chambertin,
Mazis Chambertin,
Ruchottes Chambertin,
Griottes-Chambertin,
Champagne, Clos de la
Roche, Clos Saint Denis,
Clos de Tart, Clos de
Vougeot, Clos des
Lambray, Corton, Corton
Charlemagne,
Charlemagne, Echézeaux,
Grand Echézeaux, La
Grande Rue, Montrachet,
Chevalier-Montrachet,
Bâtard-Montrachet,
Bienvenues-Bâtard-
Montrachet, Criots-
Bâtard-Montrachet,
Musigny, Romanée St-
Vivant, Richebourg,
Romanée-Conti, La
Romanée, La Tâche, StÉmilion
m.t. minőségi bor francia
Grand cru classé St-Émilion Grand Cru m.t. minőségi bor francia
Hors d’âge AOC Rivesaltes m.t. minőségi likőrbor francia
Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése
69
Hagyományos
kifejezés Érintett borok Termékkategória / -
kategóriák Nyelv
Premier cru AOC Aloxe Corton,
Auxey Duresses, Beaune,
Blagny, Chablis,
Chambolle Musigny,
Chassagne Montrachet,
Champagne, Côtes de
Brouilly, Fixin, Gevrey
Chambertin, Givry,
Ladoix, Maranges,
Mercurey, Meursault,
Monthélie, Montagny,
Morey-St-Denis,
Musigny, Nuits, Nuits-
Saint-Georges, Pernand-
Vergelesses, Pommard,
Puligny-Montrachet,
Rully, Santenay, Savignyles-
Beaune, St-Aubin,
Volnay, Vougeot, Vosne-
Romanée
m.t. minőségi bor francia
Premier cru classé AOC Haut-Médoc,
Margaux, St-Julien,
Pauillac, St-Estèphe,
Pessac-Leognan
m.t. minőségi bor francia
Premier grand cru
classé
St-Émilion Grand Cru m.t. minőségi bor francia
Primeur valamennyi m.t. minőségi bor és
földrajzi jelzéssel ellátott
asztali bor
francia
Quatrième cru classé AOC Haut-Médoc,
Margaux, St-Julien,
Pauillac, St-Estèphe,
Pessac-Leognan
m.t. minőségi bor francia
Rancio AOC Grand Roussillon,
Rivesaltes, Banyuls,
Banyuls grand cru,
Maury, Clairette du
Languedoc, Rasteau
m.t. minőségi likőrbor francia
Schillerwein AOC Alsace m.t. minőségi bor német
Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése
70
Hagyományos
kifejezés Érintett borok Termékkategória / -
kategóriák Nyelv
Sélection de grains
nobles
AOC Alsace, Alsace
Grand cru, Monbazillac,
Graves supérieures,
Bonnezeaux, Jurançon,
Cérons, Quarts de
Chaume, Sauternes,
Loupiac, Coteaux du
Layon, Barsac, Ste-Croix
du Mont, Coteaux de
l’Aubance, Cadillac
m.t. minőségi bor francia
Sur Lie AOC Muscadet,
Muscadet-Côteaux de la
Loire, Muscadet-Côtes de
Grandlieu, Muscadet-
Sèvres et Maine,
AOVDQS Gros Plant du
Pays Nantais, földrajzi
jelzéssel ellátott asztali
bor Vin de pays d’Oc és
Vin de pays des Sables du
Golfe du Lion
m.t. minőségi bor és
földrajzi jelzéssel ellátott
asztali bor
francia
Troisième cru classé AOC Haut-Médoc,
Margaux, St-Julien,
Pauillac, St-Estèphe,
Pessac-Leognan
m.t. minőségi bor francia
Tuilé AOC Rivesaltes m.t. minőségi likőrbor francia
Vendange tardive AOC Alsace, Jurançon m.t. minőségi bor francia
Villages AOC Anjou, Beaujolais,
Côtes de Beaune, Côtes
de Nuits, Côtes du Rhône,
Côtes du Roussillon,
Mâcon
m.t. minőségi bor francia
Vin de paille AOC Côtes du Jura,
Arbois, L’Étoile,
Hermitage
m.t. minőségi bor francia
GÖRÖGORSZÁG
A 48.§-ban említett
hagyományos egyedi
kifejezések
Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése
71
Hagyományos
kifejezés Érintett borok Termékkategória / -
kategóriák Nyelv
Ovoµaσia
Пpoελεúσεoς
Еλεγχóµεvη (OΠE)
(Appellation d’origine
controlée)
valamennyi m.t. minőségi bor görög
Ovoµασια
Пpoελεúσεoς
Αvωτέpας Пoιóτητoς
(Appellation d’origine
de qualité supérieure)
valamennyi m.t. minőségi bor görög
Oίvoς γλυκóς φυσικóς
(Vin doux naturel)
Moσχάτoς Kεφαλληvίας
(Muscat de Céphalonie),
Moσχάτoς Пατpώv
(Muscat de Patras),
Moσχάτoς Pίoυ- Пατpώv
(Muscat Rion de Patras),
Moσχάτoς Αήµvoυ
(Muscat de Lemnos),
Moσχάτoς Póδoυ (Muscat
de Rhodos), Mαυpoδάφvη
Пατpώv (Mavrodaphne de
Patras), Mαυpoδάφvη
Kεφαλληvίας
(Mavrodaphne de
Céphalonie), Σάµoς
(Samos), Σητεία (Sitia),
∆αφvες (Dafnès),
Σαvτopίvη (Santorini)
m.t. minőségi likőrbor görög
Oίvoς φυσικώς γλυκύς
(Vin naturellement
doux)
Vins de paille:
Kεφαλληvίας (de
Céphalonie), ∆αφvες (de
Dafnès), Λήµvoυ (de
Lemnos), Пατpώv (de
Patras), Pίoυ- Пατpώv (de
Rion de Patras), Póδoυ
(de Rhodos), Σάµoς (de
Samos), Σητεία (de Sitia),
Σαvτopίvη (Santorini)
m.t. minőségi bor görög
A 46.§-ban említett
kifejezések
Ovoµασία κατά
παpάδoση (Onomasia
kata paradosi)
valamennyi földrajzi jelzéssel ellátott
asztali bor
görög
Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése
72
Hagyományos
kifejezés Érintett borok Termékkategória / -
kategóriák Nyelv
Toπικóς Οίvoς
(tájbor)
valamennyi földrajzi jelzéssel ellátott
asztali bor
görög
Kiegészítő
hagyományos
kifejezések
Aγpέπαuλη
(Agrepavlis)
valamennyi m.t. minőségi bor és
földrajzi jelzéssel ellátott
asztali bor
görög
Aµπέλι (Ampeli) valamennyi m.t. minőségi bor és
földrajzi jelzéssel ellátott
asztali bor
görög
Aµπέλώvαç (ες)
(Ampelonas ès)
valamennyi m.t. minőségi bor és
földrajzi jelzéssel ellátott
asztali bor
görög
Apχovτικó
(Archontiko)
valamennyi m.t. minőségi bor és
földrajzi jelzéssel ellátott
asztali bor
görög
Kάβα (Cava) valamennyi földrajzi jelzéssel ellátott
asztali bor
görög
Aπó διαλεκτoύς
αµπελώνες (Grand
Cru)
Moσχάτoς Kεφαλληvίας
(Muscat de Céphalonie),
Moσχάτoς Пατpώv
(Muscat de Patras),
Moσχάτoς Pίoυ- Пατpώv
(Muscat Rion de Patras),
Moσχάτoς Λήµνoυ
(Muscat de Lemnos),
Moσχάτoς Póδoυ (Muscat
de Rhodos), Σάµoς
(Samos)
m.t. minőségi likőrbor görög
Eιδικά Eπιλεγµένoς
(Grande réserve)
valamennyi m.t. minőségi bor és m.t.
minőségi likőrbor
görög
Kάστpo (Kastro) valamennyi m.t. minőségi bor és
földrajzi jelzéssel ellátott
asztali bor
görög
Kτήµα (Ktima) valamennyi m.t. minőségi bor és
földrajzi jelzéssel ellátott
asztali bor
görög
Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése
73
Hagyományos
kifejezés Érintett borok Termékkategória / -
kategóriák Nyelv
Λιαδτός (Liastos) valamennyi m.t. minőségi bor és
földrajzi jelzéssel ellátott
asztali bor
görög
Mετόκι (Metochi) valamennyi m.t. minőségi bor és
földrajzi jelzéssel ellátott
asztali bor
görög
Movαστήρι
(Monastiri)
valamennyi m.t. minőségi bor és
földrajzi jelzéssel ellátott
asztali bor
görög
Nάµα (Nama) valamennyi m.t. minőségi bor és
földrajzi jelzéssel ellátott
asztali bor
görög
Oρεινό κτήµα (Orino
Ktima)
valamennyi m.t. minőségi bor és
földrajzi jelzéssel ellátott
asztali bor
görög
Oρεινός αµπέλώvας
(Orinos Ampelonas)
valamennyi m.t. minőségi bor és
földrajzi jelzéssel ellátott
asztali bor
görög
Πύργoς (Pyrgos) valamennyi m.t. minőségi bor és
földrajzi jelzéssel ellátott
asztali bor
görög
Eπιλoγή ή
Eπιλεγµένος
(Réserve)
valamennyi m.t. minőségi bor és m.t.
minőségi likőrbor
görög
Παλαιωθείς
επιλεγµένος (Vieille
reserve)
valamennyi m.t. minőségi likőrbor görög
Bερντέα (Verntea) Zakynthos földrajzi jelzéssel ellátott
asztali bor
görög
OLASZORSZÁG
A 48.§-ban említett
hagyományos egyedi
kifejezések
Denominazione di
Origine Controllata
valamennyi m.t. minőségi bor, m.t.
minőségi pezsgő, m.t.
minőségi gyöngyöző bor,
m.t. minőségi likőrbor és
földrajzi jelzéssel ellátott
részben erjedt szőlőmust
olasz
Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése
74
Hagyományos
kifejezés Érintett borok Termékkategória / -
kategóriák Nyelv
Denominazione di
Origine Controllata e
Garantita
valamennyi m.t. minőségi bor, m.t.
minőségi pezsgő, m.t.
minőségi gyöngyöző bor,
m.t. minőségi likőrbor és
földrajzi jelzéssel ellátott
részben erjedt szőlőmust
olasz
Vino Dolce Naturale valamennyi m.t. minőségi bor és m.t.
minőségi likőrbor
olasz
A 46.§-ban említett
kifejezések
Indicazione geografica
tipica (IGT)
valamennyi asztali bor, gyöngyöző
bor, likőrbor, túlérett
szőlőből készült bor és
földrajzi jelzéssel ellátott
részben erjedt szőlőmust
olasz
Landwein Bolzano autonóm
tartományban termelt
földrajzi jelzéssel ellátott
borok
asztali bor, gyöngyöző
bor, likőrbor, túlérett
szőlőből készült bor és
földrajzi jelzéssel ellátott
részben erjedt szőlőmust
német
Vin de pays Aosta régiójában termelt
földrajzi jelzéssel ellátott
borok
asztali bor, gyöngyöző
bor, likőrbor, túlérett
szőlőből készült bor és
földrajzi jelzéssel ellátott
részben erjedt szőlőmust
francia
Kiegészítő
hagyományos
kifejezések
Alberata vagy vigneti
ad alberata
DOC Aversa m.t. minőségi bor és m.t.
minőségi pezsgő
olasz
Ambra DOC Marsala m.t. minőségi likőrbor olasz
Ambrato DOC Malvasia delle
Lipari
DOC Vernaccia di
Oristano
m.t. minőségi bor és m.t.
minőségi likőrbor
olasz
Annoso DOC Controguerra m.t. minőségi bor olasz
Apianum DOC Fiano di Avellino m.t. minőségi bor latin
Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése
75
Hagyományos
kifejezés Érintett borok Termékkategória / -
kategóriák Nyelv
Auslese DOC Caldaro / Caldaro
classico – Alto Adige
m.t. minőségi bor német
Barco Reale DOC Barco Reale di
Carmignano
m.t. minőségi bor olasz
Buttafuoco DOC Oltrepò Pavese m.t. minőségi bor és m.t.
minőségi gyöngyöző bor
olasz
Cacc’e mitte DOC Cacc’e Mitte di
Lucera
m.t. minőségi bor olasz
Cagnina DOC Cagnina di
Romagna
m.t. minőségi bor olasz
Cerasuolo DOC Cerasuolo di
Vittoria
DOC Montepulciano
d’Abruzzo
m.t. minőségi bor olasz
Chiaretto valamennyi m.t. minőségi bor, m.t.
minőségi pezsgő, m.t.
minőségi gyöngyöző bor,
és földrajzi jelzéssel
ellátott asztali bor
olasz
Ciaret DOC Monferrato m.t. minőségi bor olasz
Château DOC az Aosta régióból m.t. minőségi bor, m.t.
minőségi likőrbor, m.t.
minőségi pezsgő és m.t.
minőségi gyöngyöző bor
francia
Classico valamennyi m.t. minőségi bor, m.t.
minőségi likőrbor és m.t.
minőségi gyöngyöző bor
olasz
Dunkel DOC Alto Adige
DOC Trentino
m.t. minőségi bor német
Fine DOC Marsala m.t. minőségi likőrbor olasz
Fior d’Arancio DOC Colli Euganesi m.t. minőségi bor, m.t.
minőségi pezsgő és
földrajzi jelzéssel ellátott
asztali bor
olasz
Falerio DOC Falerio dei colli
Ascolani
m.t. minőségi bor olasz
Flétri DOC Valle d’Aosta o
Vallée d’Aoste
m.t. minőségi bor olasz
Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése
76
Hagyományos
kifejezés Érintett borok Termékkategória / -
kategóriák Nyelv
Garibaldi Dolce (vagy
GD)
DOC Marsala m.t. minőségi likőrbor olasz
Italia Particolare
(vagy IP)
DOC Marsala m.t. minőségi likőrbor olasz
Klassisch vagy
Klassisches
Ursprungsgebiet
DOC Caldaro
DOC Alto Adige (a Santa
Maddelana e Terlano
megjelöléssel)
m.t. minőségi bor német
Kretzer DOC Alto Adige
DOC Trentino
DOC Teroldego Rotaliano
m.t. minőségi bor német
Lacrima DOC Lacrima di Morro
d’Alba
m.t. minőségi bor olasz
London Particolar
(vagy LP, vagy
Inghilterra)
DOC Marsala m.t. minőségi likőrbor olasz
Occhio di Pernice DOC Bolgheri, Vin Santo
Di Carmignano, Colli
dell’Etruria Centrale,
Colline Lucchesi,
Cortona, Elba,
Montecarlo, Monteregio
di Massa Maritima, San
Gimignano, Sant’Antimo,
Vin Santo Del Chianti,
Vin Santo del Chianti
Classico, Vin Santo di
Montepulciano
m.t. minőségi bor olasz
Oro DOC Marsala m.t. minőségi likőrbor olasz
Pagadebit DOC pagadebit di
Romagna
m.t. minőségi bor és m.t.
minőségi gyöngyöző bor
olasz
Passito valamennyi m.t. minőségi likőrbor,
m.t. minőségi bor és
földrajzi jelzéssel ellátott
asztali bor
olasz
Ramie DOC Pinerolese m.t. minőségi bor olasz
Rebola DOC Colli di Rimini m.t. minőségi bor olasz
Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése
77
Hagyományos
kifejezés Érintett borok Termékkategória / -
kategóriák Nyelv
Riserva valamennyi m.t. minőségi bor, m.t.
minőségi pezsgő, m.t.
minőségi gyöngyöző bor
és m.t. minőségi likőrbor
olasz
Rubino DOC Marsala
DOC Rubino di
Cantavenna
DOC Teroldego Rotaliano
m.t. minőségi bor és m.t.
minőségi likőrbor
olasz
Sangue di Giuda DOC Oltrepò Pavese m.t. minőségi bor és m.t.
minőségi gyöngyöző bor
olasz
Scelto valamennyi m.t. minőségi bor olasz
Spätlese DOC és IGT de Bolzano m.t. minőségi bor és
földrajzi jelzéssel ellátott
asztali bor
német
Soleras DOC Marsala m.t. minőségi likőrbor olasz
Stravecchio DOC Marsala m.t. minőségi likőrbor olasz
Strohwein DOC és IGT de Bolzano m.t. minőségi bor és
földrajzi jelzéssel ellátott
asztali bor
német
Superiore valamennyi m.t. minőségi bor, m.t.
minőségi pezsgő, m.t.
minőségi gyöngyöző bor
és m.t. minőségi likőrbor
olasz
Superiore Old Marsala
(vagy SOM)
DOC Marsala m.t. minőségi likőrbor olasz
Torchiato DOC Colli di Conegliano m.t. minőségi bor olasz
Vecchio DOC Rosso Barletta,
Agliamico del Vuture,
Marsala, Falerno del
Massico
m.t. minőségi bor és m.t.
minőségi likőrbor
olasz
Vendemmia Tardiva valamennyi m.t. minőségi bor, m.t.
minőségi gyöngyöző bor
és földrajzi jelzéssel
ellátott asztali bor
olasz
Verdolino valamennyi m.t. minőségi bor és
földrajzi jelzéssel ellátott
asztali bor
olasz
Vermiglio DOC Colli Etruria m.t. minőségi likőrbor olasz
Vino Fiore valamennyi m.t. minőségi bor olasz
Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése
78
Hagyományos
kifejezés Érintett borok Termékkategória / -
kategóriák Nyelv
Vino Novello vagy
Novello
valamennyi m.t. minőségi bor és
földrajzi jelzéssel ellátott
asztali bor
olasz
Vivace valamennyi m.t. minőségi bor, m.t.
minőségi gyöngyöző bor
és földrajzi jelzéssel
ellátott asztali bor
olasz
LUXEMBURG
A 48.§-ban említett
hagyományos egyedi
kifejezések
Marque nationale valamennyi m.t. minőségi bor és m.t.
minőségi pezsgő
francia
Apellation contrôlée valamennyi m.t. minőségi bor és m.t.
minőségi pezsgő
francia
Apellation d’origine
contrôlée
valamennyi m.t. minőségi bor és m.t.
minőségi pezsgő
francia
A 46.§-ban említett
kifejezések
Vin de pays valamennyi földrajzi jelzéssel ellátott
asztali bor
francia
Kiegészítő
hagyományos
kifejezések
Grand premier cru valamennyi m.t. minőségi bor francia
Premier cru valamennyi m.t. minőségi bor francia
Vin classé valamennyi m.t. minőségi bor francia
Château valamennyi m.t. minőségi bor és m.t.
minőségi pezsgő
francia
PORTUGÁLIA
A 48.§-ban említett
hagyományos egyedi
kifejezések
Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése
79
Hagyományos
kifejezés Érintett borok Termékkategória / -
kategóriák Nyelv
Denominação de
origem (DO)
valamennyi m.t. minőségi bor, m.t.
minőségi pezsgő, m.t.
minőségi gyöngyöző bor
és m.t. minőségi likőrbor
portugál
Denominação de
origem controlada
(DOC)
valamennyi m.t. minőségi bor, m.t.
minőségi pezsgő, m.t.
minőségi gyöngyöző bor
és m.t. minőségi likőrbor
portugál
Indicação de
proveniencia
regulamentada (IPR)
valamennyi m.t. minőségi bor, m.t.
minőségi pezsgő, m.t.
minőségi gyöngyöző bor
és m.t. minőségi likőrbor
portugál
Vinho doce natural valamennyi m.t. minőségi likőrbor portugál
Vinho generoso DO Porto, Madeira,
Moscatel de Setubal,
Carcavelos
m.t. minőségi likőrbor portugál
A 46.§-ban említett
kifejezések
Vinho regional valamennyi földrajzi jelzéssel ellátott
asztali bor
portugál
További
hagyományos
kifejezések
Colheita Seleccionada valamennyi m.t. minőségi bor és
földrajzi jelzéssel ellátott
asztali bor
portugál
Crusted/Crusting DO Porto m.t. minőségi likőrbor angol
Escolha valamennyi m.t. minőségi bor és
földrajzi jelzéssel ellátott
asztali bor
portugál
Escuro DO Madeira m.t. minőségi likőrbor portugál
Fino DO Porto
DO Madeira
m.t. minőségi likőrbor portugál
Garrafeira valamennyi m.t. minőségi bor és
földrajzi jelzéssel ellátott
asztali bor
m.t. minőségi likőrbor
portugál
Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése
80
Hagyományos
kifejezés Érintett borok Termékkategória / -
kategóriák Nyelv
Lágrima DO Porto m.t. minőségi likőrbor portugál
Leve Vin Pays Estremadura és
Ribatejano
DO Madeira, DO Porto
földrajzi jelzéssel ellátott
asztali bor
m.t. minőségi likőrbor
portugál
Nobre DO Dão m.t. minőségi bor portugál
Reserva valamennyi m.t. minőségi bor, m.t.
minőségi pezsgő, m.t.
minőségi likőrbor és
földrajzi jelzéssel ellátott
asztali bor
portugál
Reserva velha (vagy
grande reserva)
DO Madeira m.t. minőségi pezsgő
m.t. minőségi likőrbor
portugál
Solera DO Madeira m.t. minőségi likőrbor portugál
Super reserva valamennyi m.t. minőségi pezsgő portugál
Superior valamennyi m.t. minőségi bor, m.t.
minőségi likőrbor és
földrajzi jelzéssel ellátott
asztali bor
portugál
3. melléklet188: A 43. §-ban említett hagyományos kifejezések
Hagyományos
kifejezés Érintett borok Termékkategória/
-kategóriák Nyelv
NÉMETORSZÁG
Affentaler Altschweier, Bühl, Eisental,
Neusatz/Bühl, Bühlertal,
Neuweier/Baden-Baden
m.t. minőségi bor német
Hock Rhein
Ahr, Hessische Bergstraße,
Mittelrhein, Nahe,
Rheinhessen, Pfalz,
Rheingau
földrajzi jelzéssel ellátott
asztali bor
m.t. minőségi bor
német
Liebfrau(en)milch Nahe, Rheinhessen, Pfalz,
Rheingau
m.t. minőségi bor német
Moseltaler Mosel-Saar-Ruwer m.t. minőségi bor német
188 753/2002/EK rendelet III. melléklet „B” rész
Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése
81
Hagyományos
kifejezés Érintett borok Termékkategória/
-kategóriák Nyelv
AUSZTRIA
Schilcher Steiermark m.t. minőségi bor és
földrajzi jelzéssel ellátott
asztali bor
német
SPANYOLORSZÁG
Amontillado DDOO Jerez-Xérès-Sherry y
Manzanilla Sanlúcar de
Barrameda
DO Montilla Moriles
m.t. minőségi likőrbor spanyol
Chacoli/Txakolina DO Chacoli de Bizkaia
DO Chacoli de Getaria
DO Chacoli de Alava
m.t. minőségi bor spanyol
Fino DO Montilla Moriles
DDOO Jerez-Xérès-Sherry y
Manzanilla Sanlúcar de
Barrameda
m.t. minőségi likőrbor spanyol
Fondillon DO Alicante m.t. minőségi bor spanyol
Lágrima DO Málaga m.t. minőségi likőrbor spanyol
Oloroso DO Málaga
DDOO Jerez-Xérès-Sherry y
Manzanilla Sanlúcar de
Barrameda
DO Montilla Moriles
m.t. minőségi likőrbor spanyol
Palo Cortado DDOO Jerez-Xérès-Sherry y
Manzanilla Sanlúcar de
Barrameda
DO Montilla Moriles
m.t. minőségi likőrbor spanyol
FRANCIAORSZÁG
Claret AOC Bordeaux m.t. minőségi bor francia
Edelzwicker AOC Alsace m.t. minőségi bor német
Passe-tout-grains AOC Bourgogne m.t. minőségi bor francia
Vin jaune AOC du Jura (Côtes du Jura,
Arbois, L’Étoile, Châeau-
Châlon)
m.t. minőségi bor francia
GÖRÖGORSZÁG
Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése
82
Hagyományos
kifejezés Érintett borok Termékkategória/
-kategóriák Nyelv
Vinsanto OΠAΠ Santorini m.t. minőségi likőrbor és
m.t. minőségi bor
görög
Nυχτέρι OΠAΠ Santorini m.t. minőségi bor görög
OLASZORSZÁG
Amarone DOC Valpolicella m.t. minőségi bor olasz
Cannellino DOC Frascati m.t. minőségi bor olasz
Brunello DOC Brunello de
Montalcino
m.t. minőségi bor olasz
Est !Est ! !Est ! ! ! DOC Est !Est ! !Est ! ! ! di
Montefiascone
m.t. minőségi bor és m.t.
minőségi pezsgő
latin
Falerno DOC Falerno del Massico m.t. minőségi bor olasz
Governo all’uso
toscano
DOCG Chianti és Chianti
Classico
IGT Colli della Toscana
Centrale
m.t. minőségi bor
földrajzi jelzéssel ellátott
asztali bor
olasz
Gutturnio DOC Colli Piacentini m.t. minőségi bor és m.t.
minőségi gyöngyöző bor
olasz
Lacryma Christi DOC Vesuvio m.t. minőségi bor és m.t.
minőségi likőrbor
olasz
Lambiccato DOC Castel San Lorenzo m.t. minőségi bor olasz
Morellino DOC Morellino di Scansano m.t. minőségi bor olasz
Recioto DOC Valpolicella
DOC Gambellara
DOCG Recioto di Soave
m.t. minőségi bor
m.t. minőségi pezsgő
olasz
Sciacchetrà (vagy
Sciac-trà)
DOC Cinque Terre
DOC Riviera Ligure di
Ponente
m.t. minőségi bor olasz
Sforzato, Sfurzat DO Valtellina m.t. minőségi bor olasz
Torcolato DOC Breganze m.t. minőségi bor olasz
Vergine DOC Marsala
DOC Val di Chiana
m.t. minőségi bor és m.t.
minőségi likőrbor
olasz
Vino Nobile Vino Nobile di
Montepulciano
m.t. minőségi bor olasz
Vin santo, Vino
Santo vagy
Vinsanto
DOC és DOCG Bianco
dell’Empolese, Bianco della
Valdinevole, Bianco Pisano
di San Torpé Bolgheri
m.t. minőségi bor olasz
Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése
83
Hagyományos
kifejezés Érintett borok Termékkategória/
-kategóriák Nyelv
di San Torpé, Bolgheri,
Candia dei Colli Apuani,
Capalbio, Carmignano, Colli
dell’Etruria Centrale, Colline
Lucchesi, Colli del
Trasimeno, Colli Perugini,
Colli Piacentini, Cortona,
Elba, Gambellera,
Montecarlo, Monteregio di
Massa Maritima,
Montescudaio, Offida, Orcia,
Pomino, San Gimignano,
San’Antimo, Val d’Arbia,
Val di Chiana, Vin Santo del
Chianti, Vin Santo del
Chianti Classico, Vin Santo
di Montepulciano, Trentino
PORTUGÁLIA
Canteiro DO Madeira m.t. minőségi likőrbor portugál
Frasqueira DO Madeira m.t. minőségi likőrbor portugál
Ruby DO Porto m.t. minőségi likőrbor angol
Tawny DO Porto m.t. minőségi likőrbor angol
Vintage, esetenként
a Late Bottle (LBV)
vagy a Character
elnevezéssel
kiegészítve
DO Porto m.t. minőségi likőrbor angol
4. melléklet: Az állami ellenőrzőjegy mintája
Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése
84
5. melléklet189: A 82. § (3) bekezdése szerinti földrajzi jelzések
Szeszesital-fajta Földrajzi jelzés
Borpárlat Eau-de-vie de Cognac
Eau-de-vie des Charentes
Cognac
(ez az elnevezés a következő jelzők valamelyikével
együtt szerepelhet:
– Fine
– Grande Fine Champagne
– Grande Champagne
– Petite Fine Champagne
– Petite Champagne
– Fine Champagne
– Borderies
– Fins Bois
– Bons Bois)
Fine Bordeaux
Armagnac
Bas-Armagnac
Haut-Armagnac
Ténarése
Eau-de-vie de vin de la Marne
Eau-de-vie de vin originaire d'Aquitaine
Eau-de-vie de vin de Bourgogne
Eau-de-vie de vin originaire du Centre-Est
Eau-de-vie de vin originaire de Franche-Comté
Eau-de-vie de vin originaire du Bergey
Eau-de-vie de vin de Savoie
Eau-de-vie de vin originaire des Coteaux de la Loire
Eau-de-vie de vin des Cotes-du-Rhone
Eau-de-vie de vin originaire de Provence
Faugéres vagy eau-de-vie de Faugéres
189 1576/89/EGK rendelet II. melléklet
Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése
85
Eau-de-vie de vin originaire du Languedoc
Aguardente do Minho
Aguardente do Duoro
Aguardente da Beira Interior
Aguardente da Bairrada
Aguardente do Oeste
Aguardente do Ribatejo
Aguardente do Alentejo
Aguardente do Algarve
Brandy Brandy de Jerez
Brandy de Penedés
Brandy italiano
Attica Brandy
Peloponnese Brandy
Brandy from Central Greece
Deutscher Weinbrand
Törkölypárlat Eau-de-vie de marc de Champagne ou marc de Champagne
Eau-de-vie de marc originaire d'Aquitaine
Eau-de-vie de marc de Bourgogne
Eau-de-vie de marc originaire du Centre-Est
Eau-de-vie de marc originaire de France-Comté
Eau-de-vie de marc originaire de Bugey
Eau-de-vie de marc originaire de Savoie
Marc de Bourgogne
Marc de Savoie
Marc d'Auvergne
Eau-de-vie de marc originaire des Coteaux de la Loire
Eau-de-vie de marc originaire des Cotes du Rhone
Eau-de-vie de marc originaire de Provence
Eau-de-vie de marc originaire du Languedoc
Marc d'Alsace Gewürtztraminer
Marc de Lorraine
Bagaceira do Minho
Bagaceira do Douro
Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése
86
Bagaceira da Beira Interior
Bagaceira da Bairrada
Bagaceira do Oeste
Bagaceira do Ribatejo
Bagaceira do Alentejo
Bagaceira do Algarve
Orujo gallego
Grappa di Barolo
Grappa piemontese vagy del Piemonte
Grappa lombarda vagy di Lombardia
Grappa trentina vagy del Trentino
Grappa friulana vagy del Friuli
Grappa veneta vagy del Veneto
Südtiroler Grappa/Grappa dell'Alto Adige
Tsikouida from Crete
Tsipouro from Macedonia
Tsipouro from Thessaly
Tsipouro from Tyrnavos
Eau-de-vie de marc marque nationale luxembourgeoise
 
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikibooks.org/wiki/Magyar_Borkönyv/Jelölés,_kiszerelés”