Ido nyelvkönyv/5. lecke

Kérdő és vonatkozó névmások

A kérdő és vonatkozó névmások egyformák, csak helyzetük és jelentésük különbözteti meg őket egymástól. A qua élőlényekre, a quo tárgyakra vonatkozik, míg mindkettő többes száma a qui. Esetenként a qua melléknévi jelentést is kaphat.

Qua esas ibe? – Ki van ott?

La viro qua parolis. – A férfi, aki beszélt.

Quo eventis? – Mi történt?

Qui parolis? – Kik beszéltek?

La viri qui parolis. – Az emberek, akik beszéltek.

Qua viro parolis? – Melyik férfi beszélt?

Ha a vonatkozó vagy kérdő névmásokat tárgyként használjuk, akkor -n toldalékot kapnak.

La viro quan vu vidis. – A férfi, akit láttál.

Quin vu vidas? – Kiket láttál?

Quon il dicis? – Mit mondtál?

Me ne audis quon il dicis. – Nem hallottam, hogy mit mondott.

Többes számú szerkezetek

A többes számú jelzős szerkezetekben a melléknév sohasem kerül többes számban, ezzel szemben, ha a melléknév főnévi helyzetbe kerül (önállóan áll), akkor megkaphatja a többes szám -i jelét. Ugyanez vonatkozik a névmásokra is.

blanka hundi – fehér kutyák

nigra kavali – fekete lovak

la blanki e la nigri – a fehérek és a feketék

Il manjis sua pomi, el manjis sui. – Ő (fiú) eszi a saját almáját, ő (lány) pedig a sajátjait.

Szóképzés

A melléknév -a végződésének -o-ra cserélésével képezhetünk főneveket: bona – bono (jó – a jó). Ugyanez természetesen visszafelé is érvényes: oro – ora (arany – arany-).

Képzők

A melléknévképzők közül az idegen szavakban a magyarban is megtalálható az -al-: raciono – racionala (ráció – racionális).

Az -oz- valamiből gazdagságot, telítettséget jelent: kurajo – kurajoza (ész – eszes), granda – grandoza (nagy – óriási).

Az -em- a gyökben kifejezett fogalom iránti fogékonyságot jelzi: laboro – laborema (munka – szorgalmas).

Egy adott dolog milyenségét fejezi ki az -ik-, gyakori a betegségeknél: elasto – elastika (rugalmasság – rugalmas), alkoholo – alkoholiko (alkohol – alkoholista), artrito – artritiko (izület – izületes).

Az -atr- valamihez hasonlóságot fejez ki: verda – verdatra (zöld – zöldes), haro – haratra (haj – hajszerű).

Valamilyen megjelenés- vagy színbeli jellemzőt jelöl az -e- képző: violo – violea (ibolya – ibolyaszínű), rozo – rozea (rózsa – rózsaszín), muso – musea (egér – egérszínű).

Kifejezések

Donez a me forketo. - Adj egy villát!

Me ne havas kuliero. - Nincs kanalam.

Ta kultelo ne esas akuta. - Ez a kés nem éles.

Pasigez a me la salo. - Add ide a sót.

Kad vu voluntus pasigar la pano? - Kérhetek egy kis kenyeret?

Ad-portez a me botelo de nigra biro. - Hozz egy üveg barna sört!

Kad vu deziras glaso de flava biro? - Kérsz egy gyömbérsört?

Me drinkas nur aquo. - Csak vizet iszom.

Kad vu esas anti-alkoholisto? - Antialkoholista vagy?

Kad vu deziras salado? - Kaphatnék egy kis salátát?

Yen bela latugo. - Íme egy kis finom fejes saláta!

Kad vu prenas oleo e vinagro? - Kérsz olajat és ecetet?

Yen la pipro e salo. - Itt a bors és a só.