„Wittich Zsuzsanna írásai/Luciferi Víziók/Második szín” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
KeFe (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
59. sor:
; -''Te őt dicséred, ő téged kitart. Megmondja, végy ebből, és félj amattól,óv és vezet, mint gyapjas állatot.'' Nem is lehet szükséged arra, hogy eszmélj.
; - Hogy eszméljek? – kérdezte Ádám meglepődve. – Hiszen eszmélek, tudatomnál vagyok, nem? Nem érzem talán az áldó napsugarat? A létezés édes örömét? És Istenemnek végtelen kegyét, hogy engem tett a föld istenévé?
; - Istenévé?! - hahotázott Lucifer - ''Ezt tartja tán az a kis féreg is, mely a gyümölcsöt eszi el előled, meg a sas, mely a kismadárra csap'' - Ördögi kacagása megrezgette a kert fáit. – Vagy mit gondolsz? Mitől volnál te nemesebb? Csak egy szikra az, mi bennetek dereng, egy végtelen erőnek mozdulása, ''s mint a pataknak egyes habjai egy percre felcsillogva visszahullnak közös medrüknek szürke mélyibe<ref>mélyére (régies kif.)</ref>.'' Igen, talán volna valami… a gondolat… mely öntudatlan szívedben dermedten alszik. Igen, ez nagykorúvá tenne. A gondolat által saját erődből dönthetnél a sorsodról. Te magad választhatnál jó és rossz között. Nem lennél ráutalva a gondviselésre.
Az ördög kis szünetet tartott, hogy szavainak hatását figyelje, aztán gúnyos könnyedséggel folytatta.
; - De jobb talán neked így, szűk kis élethelyed lágy ölében tenyészni, mint valami trágyaféregnek, tudás nélkül, lassan leélni az életet. Kényelmesebb a hitünkben való nyugalmas bizakodás.'' Nemes, de''súlyos '' önlábunkon állni.''
| |||