„Wittich Zsuzsanna írásai/Szép mese gyerekeknek szerelemről, szexről” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
776. sor:
== Utószó a szerzőtől ==
Tanítsd meg a gyerekeket a szexre úgy, hogy az csoda legyen, misztikum, lélekből való egyesülése a testeknek, szépség és boldogság!<br>
Ez a mese, alkalmas erre. Ezért mese. A valóság lehet, hogy nem ilyen, de kell, hogy ez legyen az eszmény, amire vágyik a szívünk, és amit két ember, egy férfi és egy nő megvalósíthat, ha tudnak róla, hogy így is lehet. <br>
Régi adósságomat törlesztem ezzel a meseszerű történettel. Annak idején a saját gyerekeimmel, és tanárként, mint mindenkori osztályfőnök nem tudtam, hogyan lehetne jól teljesíteni a szexuális felvilágosítás feladatát. <br>
Azok a gyerekek már régen felnőttek, és, valahonnan csak megtanulták. De hogy a felismerés és a megélt helyzet milyen érzelmi állapotokat váltott ki belőlük, milyen gátlásokat, félelem, vagy szégyenérzeteket, azt nem tudom máig sem. <br>
Ha akkor lett volna egy ilyen könyv…<br>
Legyen jobb a mostaniaknak!<br>
Manapság már vannak szebbnél szebbek, sőt csúnyábbnál csúnyábbak… Átvizsgáltam a könyvesboltokban, és úgy találtam, csak a szervek anatómiájával, és használatuk módjával foglalkoznak, lelki részletekbe kevéssé, sőt inkább egyáltalán nem bocsátkoznak. <br>
Én ebben a mesében megpróbálkozom ez utóbbival is. <br>
Többek véleményét megkérdeztem, mikor még félkésznek tekintettem az írást.
Két alsó tagozatos gyerkő anyukája: „Nagyon tetszett a gyerekeknek, jól el tudtuk olvasni együtt, és beszélgettünk is róla. „ Gyerekek a telefonba: „Köszönjük a Királyfit!”<br>
Egy leendő nagymama: „Igen, nagyon szép, így meg lehet mondani nekik, és jobb, mint ha csak nézik a TV-ben, ahol nem értik, amit látnak.”
Tini nagylány: „Minden csak jó és szép… ez így nem jó, nem szeretünk ilyet olvasni.”<br>
Harmincas elvált nő: „Félrevezetése a gyerekeknek, hogy csak egyetlen igazi szerelemük lehet, hogy van ilyen tisztességes férfi a világon, meg az is, hogy a házasság az igazi életcél”<br>
Fiatal felnőtt nő: „Miért idősebb a királyfi, miért nem idősebb az Ilka 5 évvel, és miért nincs 1 vagy 2 gyereke? Sokkal valószerűbb lenne!”<br>
Megint egy nagymama: „ Jó és szép, egyetértek, de nem lenne szabad kinyilvánítani, hogy az esküvő előtt is lehet nászéjszakát tartani. Tudom, hogy nem sokan várják meg az esküvőt, de mégis egy ilyen felvilágosításnak, amit tanításra szán valaki, azt kellene sugallnia, hogy előbb az esküvő, azután a nász.”<br>
A vélemények tehát eltérők, viszont én csak a magam felfogása szerint írhattam meg. Ki ki olvassa, és beszélje meg gyerekeivel, unokáival a saját módján. <br>
Természetesen számtalan más mód is van arra nézve, hogy gyerekeinket beavassuk a szexuális élet titkaiba. Példának álljon itt néhány valóságos párbeszéd erről a témáról.<br>
Ma apuka viszi a kisfiút az oviba. Útközben fölveszi két munkatársát is a kocsiba, aztán egy sarokkal odébb még egyet. A kisfiú a gyerekülésbe becsatolva némán szemléli, hogy a bácsik beszállnak, hozzá van szokva, különben is, már nagycsoportos. Útjuk a „türelmi zóna” területét is keresztezi, hiszen arra rövidebb. Tesznek néhány vicces megjegyzést egymás között, hogy a lányok miért, meg meddig, meg olyasmit is mondanak, amin jót lehet hahotázni, de az egyik férfi végül is rá szól a többiekre: Ne mondjatok most ilyeneket, mikor Danika is hallja! Az apuka viszont amazoknak fogja pártját. – Semmi baj! Minél előbb megtanulja a gyerek, annál jobb! Nem igaz, fiam? – kérdezi Danikától, és egy „mi férfiak” jellegű mosolyt vet hátra a visszapillantó tükörből a kisfiúhoz. <br>
Szeptember eleje van. Az új elsős napközisek kettesével sorakoznak az ebédlő bejárata előtt, halkan beszélgetnek egymás között a nyárról, meg az otthoni dolgokról.
- Azért váltak el a szüleim, mert Anyuka megcsalta Apukát.
- Hogy- hogy megcsalta?
- Mit hogy-hogy? Hát szexuálisan! Ennyit se tudsz? <br>
Apuka a parkban sétál Gáborkával. Egyszer csak két kutyust látnak, amint éppen az utódnemzéssel kapcsolatos teendőjükkel vannak elfoglalva. <br>
- Nézd csak Apu! Úgy-e ti is így csináltatok engem? <br>
- Gyere, menjünk inkább amarra – javasolja Apuka zavartan, mert mások is vannak ott éppen… De Gáborka makacskodik. <br>
- És te melyik voltál, amelyik elöl van, vagy...<br>
Egy idősebb hölgy figyeli a jelenetet, nem bírja ki, hogy meg ne szólaljon.<br>
- Ilyen szép kisfiú létedre ilyen csúnyákat beszélni! <br>
Apuka türtőzteti magát, de a hölgy újra megszólal. <br>
- Ne beszélj ilyen csúnyákat!<br>
- De asszonyom! A gyermekek nemzése talán csúnya dolog?! És különben is miért szól bele? <br>
Gabika még hátra fordul néhányszor, hogy nézze a kutyákat. Apuka morcosan és némán rángatja odébb.<br>
Anyuka nem tudja, hogyan kellene hozzáfogni ehhez a sex ügyhöz, pedig már itt volna az ideje. Rózsika már másodikos kisiskolás, és a gyerekek előbb utóbb úgy is elmagyarázzák egymásnak – majd valahogy megoldódik a kérdés.<br>
Nem kellett sokat várni. Egyszer a kicsik közül valaki egy szexlapot visz az iskolába, és a szünetben elbújva ügyesen az ügyeletes tanító néni szeme elől, megmutatja a többieknek. Van, aki már látott ilyet, sőt a TV-ben, meg az interneten mozgóképekben is. Hőzöngenek egymás előtt, hogy milyen járatosak a kérdésben. Csak Rózsika hallgat nagyokat, nem is nagyon érti, mit ábrázolnak a fotók. De a többiek készséggel elmagyarázzák. Nevetve, csúfolódva beszélnek, közhasználatú szavakkal.<br>
- Látod, ilyen van a nőknek. – Vihognak. Egymást lökdösik, csúfolják a lányokat, hogy nekik is van…<br>
- Ez meg … - és tovább részletesen, hogy mit hova kell dugni, és akkor lesz a gyerek. <br>
Rózsika nem hiszi. <br>
- Az nem lehet - mondja.<br>
- Dehogynem, azért van olyan sok gyerek, , mert mindig ezt csinálják! <br>
Rózsika elborzad. Neki is van két nagyobb testvére, hát az ő anyukájuk is ilyen lenne, mint ezek itt… az nem lehet. Otthon bátortalanul megkérdezi.<br>
- Anyu? Hogyan lesznek a gyerekek?<br>
- Elmagyarázom, kis szívem, csak nem most, mert most gyere, sietnünk kell..<br>
- De Anyu, le kell venni hozzá a ruhát? <br>
Anyuka nem is bánja, hátha valahogy sikerül megmondani neki…<br>
- Igen, a ruhát, azt le kell venni.<br>
- De a bugyit is, Anyu? <br>
- Hát igen, azt is. <br>
Akkor hát igaz. – gondolja Rózsika. Borzasztó. Mi lesz ha felnövök.? Nekem is így kell tennem majd?<br>
Rózsika nem szól többet. Sietnek. <br>
*
Azt mondom, akkor már inkább olvassuk el nekik, vagy a nagyobbaknak adjuk a kezébe az idealizált Királyfi idealizált történetét.
Jó olvasást, kedves órákat kívánok, és érzelmileg, erkölcsileg tartalmas beszélgetéseket!
== Jegyzetek ==
| |||