„Címerhatározó/EGY/K” változatai közötti eltérés

Erre az alkategóriára a kétféle borítású alapoknál csak azért van szükség, hogy az egyéb [[címerábra]] nélküli pajzsokat be tudjuk sorolni, melyek egyébként mesteralaknak számítanak. A magyar heraldikában valószínűleg egyetlen példája a magyar vágásos címer és az ebből származó vágott és cölöpölt városi címerek, mint pl. Besztercebánya címere, illetve Horvátország sakkozott pajzsa, de nemzetközi viszonylatban és elméleti szempontból is foglalkoznunk kell velük.

 

 

Ha egy pajzsban nem [[Heraldikai lexikon/Vágott|vágás]], hanem (az egész pajzsra kiterjedő) [[Heraldikai lexikon/Pólya|pólyák]], [[Heraldikai lexikon/Cölöp|cölöpök]], illetve [[Heraldikai lexikon/Harántpólya|harántpólyák]] vagy [[Heraldikai lexikon/Balharántpólya|balharántpólyák]], esetleg [[Heraldikai lexikon/Szarufa|szarufák]] vannak, és a pajzsban nincs más [[címerábra]], a címert nemcsak a megfelelő fő mesteralak ([[Címerhatározó/EGY/K/M/pó|EGY/K/M/pó]], [[Címerhatározó/EGY/K/M/cöl|EGY/K/M/cöl]], [[Címerhatározó/EGY/K/M/hbp|EGY/K/M/hbp]], [[Címerhatározó/EGY/K/M/pó|EGY/K/M/em]]) kulcsába soroljuk be, hanem a kétféle borítású alapok ([[Címerhatározó/EGY/K/vá|EGY/K/vá]], [[Címerhatározó/EGY/K/pvá|EGY/K/pvá]] stb.) közé is, hogy a kereső személy könnyebben megtalálhassa az ismeretlen címert. Ez az eljárás nem eredményez jelentős számú ismétlést a határozóban. Amennyiben a pajzsban a(z egész pajzsra kiterjedő) pólyákon, cölöpökön, harántpólyákon vagy balharántpólyákon, esetleg szarufákon más címerábra (pl. oroszlán) is van az ilyen pajzs természetesen a kétféle borítású alapok (K) közé tartozik.